Vannak demokratikusan felépített kerítések is

Miközben az Együtt nagyeszű politikusai üres cipőkkel demonstrálnak a menekültek jogaiért a debreceni befogadóállomás bejáratánál, mondván a cipőkkel a párhuzamot akarják kifejezni az egykori zsidó menekülők és a szír menekültek között, addig néhány ezer kilométerre dél-keletre, az ottani egyetlen felvilágosult demokráciában már elindultak a munkagépek, hogy egy 30 kilométeres kerítést építsenek az izraeli-jordán határon az afrikai migránsok megfékezésére.

Az izraeli kerítés természetesen nem gond, az nem okoz lelkiismereti problémát a honi a demokratáknak. A zsidók által felépítendő építmény szemben a magyarral, demokratikus dolog. Úgy, ahogy a többi, a zsidó államot körülvevő fal és kerítés is, amelyek már évek óta ott állnak a ciszjordániai, a gázai, az egyiptomi, a szíriai és a libanoni határon.

Benjamin Netanjahu szerint a mindenféle digitális technológiával felszerelt, nyolc méter magas védvonal felépítése, ami az Egyiptommal közös határon létesített, több mint 200 kilométer hosszú kerítés meghosszabbítása lesz, „nemzetbiztonsági érdek, mert az afrikai bevándorlók tömegei ezen a részen áramlanak be az országba.”

Vajon az Izraelben felhúzandó kerítés miben különbözik a magyarországitól?

Nem látni, hallani a hírekben, hogy az Együtt, vagy valamelyik nagyondemokrata egylet a budapesti izraeli nagykövetség előtt tiltakozna az izraeli „kormány gyűlöletkeltő politikája ellen, ami az idegenek ellen hangol ahelyett, hogy teljesítené feladatát és gondoskodna róluk”. Az Együtt azt követeli a magyar kormánytól, hogy „a többmilliárdos kerítés helyett nyisson meg új, ideiglenes menekülttáborokat, ahol szakemberek bevonásával humánusabb ellátást biztosíthatnának a migránsoknak mostaninál.”

Vajon ilyen követelésekkel miért nem bombázzák Ilan Mor nagykövetet?

Vagy vannak demokratikus kerítések is? Azok minden további nélkül felépíthetők? Esetleg az sem mindegy, hogy ki építi a kerítést? Vannak olyan országok, amelyeknek a kerítése demokratikus és vannak olyanok, amelyek csak rasszistafaszistanáci kerítést tudnak építeni?

Mint látható vannak ilyenek.

És hogy melyik melyik, azt egyes egyedül, csak és kizárólag a magyar balliberált oldalnak van joga eldönteni. Mert ők mindent tudnak, amit tudni kell demokrácia és európai felvilágosultság témakörben.

Így megy ez.

Olvass tovább »

Itt a vége?

Nagyon úgy néz ki, hogy az évek óta tartó görög dráma napokon belül véget ér.

Szombat este eldőlt, hogy nem lesz megállapodás a hitelezőkkel, és a hellének nem kapnak haladékot a kedden lejáró, 1,6 milliárd eurós IMF-tartozás visszafizetésére. Vasárnap délután az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa ugyan még tett egy halvány gesztust és nem zárta el azonnal a pénzcsapokat, ami a valóságban azt jelenti, hogy az EKB egyelőre még biztosítja a forrásokat a görög bankoknak, így az emberek a még hozzájutnak a számláikon tartott pénzükhöz. Azonban ez is csak időleges, mivel július 20-án Görögországnak lejár egy, az EKB felé esedékes adóssága is, aminek a nem fizetése lényegében - a mai tudásunk szerint - egyenlő azzal, hogy tényleg és teljesen vége a dalnak.

A helyzet komolyságát jó jelzi, hogy a görög parlament még szombat éjjel, egy 13 órán át tartó rendkívüli ülést követően elfogadta az Alekszisz Ciprasz kormányfő által kezdeményezett javaslatot, miszerint a hétvégén legyen népszavazás az ország nemzetközi hitelprogramjáról. A döntést a görög kormányfő jelentette be a televízióban:

[Ha nem jönne be a felirat, akkor katt a videó jobb alsó sarkában található CC-ikonra!]

„A zsarolás az ultimátummal azt jelenti, hogy elfogadjuk a súlyos és megalázó, vég nélküli megszorításokat anélkül, hogy bármi esély lenne a társadalmi és gazdasági fellendülésre. Kérem, hogy válaszoljanak olyan szuverén és büszke módon, miként válaszoltak a görögök a múltban a hasonló diktátumokra. A tekintélyelvű és szigorú megszorító utasításokra mi demokratikusan, nyugodtan és határozottan fogunk válaszolni. Görögország, a demokrácia szülőhazája hangos és demokrata választ fog küldeni Európának és a világnak” - mondta Alexisz Ciprasz, miközben pontosan tudta, hogy ezzel a néhány perces beszéddel valószínűleg beírta magát a történelembe.

Görögország sorsa ugyanis túlzás nélkül meghatározó lesz nemcsak Európa, hanem a globalista világ sorsára is. Ha végiggondoljuk a történetet, akkor egyértelműen látható, hogy a világ mai irányítóinak nem érdeke, hogy a hellének jól jöjjenek ki ebből a dologból. A globalistáknak nem érdekük, hogy a görög válság és annak sajátos kezelése bármilyen aspektusból is nézve sikeres legyen. A pénzeszsákoknak, hogy fenntartsák a jelenlegi status quo-t most példát statuálva azt kell bebizonyítaniuk, hogy a Ciprasz-féle út nem járható, hogy annak következményei sokkal durvábbak, mint az általuk javasolt ortodox megoldásoké.

Ha a görögök szembe menve az EU-val és az IMF-fel mégis ki tudnak hozni valamit a helyzetből, akkor az példa lehet, akkor az lavinát indíthat el akár már néhány hónap múlva Spanyolországban, ahol a Sziriza elgondolásaihoz nagyon hasonlókat valló politikai erő, a Podemos lehet a választásokon a befutó. Ha a spanyolok is rálépnek s görög útra, akkor szinte biztosan nem kérdés, hogy az eurózóna darabokra hullik, aminek a következményei radikálisan átírják majd a ma ismert európai mindennapokat.

Olvass tovább »

A lényegről megint nem beszél senki sem

Menekült ügyben a helyzet, mondhatni fokozódik. A híradások kivétel nélkül vezető helyen számolnak be a legfrissebb történésekről, az egyes kormányok, valamint az EU illetékes szerveinek döntéseiről és elképzeléseiről. Mindenki mond mindent, mindenki elbeszél a másik mellett, mindenki mantrázza a maga politikai meggyőződése alapján elvárható szöveget, de lényegi kérdéseket valahogy senki sem akarja feltenni.

Hogyan kerül ide több ezer kilométeres távolságból ez a rengeteg ember? Ki mondja nekik otthon, hogy pont Európába kell jönniük? Kik hitetik el velük, hogy a kivándorlás megoldja a gondjaikat? Ki hiteti el velük, hogy Európa képes lesz magába integrálni ennyi bevándorlót?

A beszámolók egytől-egyig arról szólnak, hogy az érintett országokban óriási a szegénység, nincs munka, nincs pénz, az emberek éheznek és nyomorognak. Biztosan így van, hisz az amerikai demokráciaexport következménye mindig ez. A jenkik vagy gazdaságilag, vagy politikailag, vagy mindkét szempontból jól járnak, a többi ember meg nem számít. Nem számít, hogy működő államstruktúrák esnek szét, nem számít, hogy káosz és anarchia lesz mindenütt. Nemhogy nem számít, ez maga a cél.

De visszatérve a fő kérdésekre.

Ha ekkora a szegénység arrafelé, akkor honnan van az Európába indulónak annyi pénze, hogy ilyen tömegben eljussanak idáig? Ne feledjük, több ezer kilométeres útról beszélünk, ami hónapokig tart. Fizetni kell az embercsempészeket, fizetni a megélhetést. Ha valakinek nincs otthon annyi pénze, hogy megéljen, akkor honnan van annyi, hogy a jóval drágább európai megélhetési költségeket kifizesse?

Előfordulhat, hogy valakik gerjesztik, szervezik és finanszírozzák a tömegek útját?

Ha feltesszük magunkban a kérdést, hogy mit tudunk mi itt, hogy mit tud egy átlagember Európában Irak, Afganisztán, Líbia vagy Szíria tényleges hétköznapjairól, akkor szerintem nem tévedünk, hogyha azt mondjuk, hogy lényegében semmit, pedig az információs társadalom minden vívmánya a rendelkezésünkre áll. Látjuk ugyan a tévében 5-10 percben az ottani elrettentő képeket, de a mindennapok valóságról nincs fogalmunk. De vajon ott mit tudnak rólunk? Mit tudnak a mi hétköznapjainkról? Honnan tudják, hogy erre van számukra a földi Paradicsom? Kik és mit mutatnak ott nekik rólunk? Milyen propaganda működik, hogy annak a hatására ennyi ember elindul az ismeretlenbe?

Az európai balliberált elit, köztük persze a honi elvtársaik tapsikolnak az emberáradat láttán. Emberségről, emberi jogokról, befogadásról beszélnek, és rasszistának, érzéketlennek, gyűlölködőnek bélyegeznek mindenkit, aki ki meri mondani, hogy az ilyen mértékű migráció el fogja tűntetni a ma ismert európai civilizációt.

Vajon kinek az érdeke, hogy ezek a folyamatok működjenek, és minél jobban felgyorsuljanak? Vajon kinek az érdeke, hogy Európa nemzetállamai felszívódjanak, és a kontinens összeolvadjon egy gyökér- és történelem nélküli afro-európai masszába? Kinek az érdeke, hogy Európában létrejöjjön egy olyan keveredett faj, aminek semmi köze, semmi kötődése nem lesz itt semmihez, akiket majd sokkal könnyebben lehet irányítani, akik majd nem lesznek akadályai annak, hogy egy egységes vezetés alá vonják az egész földrészt?

Az EU jól láthatóan nem tud, vagy nem is akar semmilyen megoldást, csak sodródik az eseményekkel. Az Egyesült Államok álszent módon emberi jogokról és a befogadás szükségességéről beszél, az európai népek pedig csak kapkodják a fejüket és nem értik, hogy miért nem történik semmi sem, miközben pont azoktól várják a megoldást, akik az egész globális problémát okozták.

Mindeközben néhány ezer kilométerre innen ebben a pillanatban is emberek tömegei szállnak fel valamilyen járműre, hogy önkéntelenül, biodíszletként beteljesítsék az öreg kontinens sorsát ebben az új világrendben…

Olvass tovább »

Megint mi

Miközben az európai balliberált elit, köztük és természetesen élükön a magyarországi elvtársaikkal nyomják a bevándorlók melletti polkorrekt szöveget és köpködnek mindenkire, aki ki meri mondani az igazságot, a kontinenst és így hazánkat is sáskajárásszerűen lerohanja a gazdasági menekültek végeláthatatlan hada.

A folyamatok mára lényegében olyan mértékben elszabadultak, hogy a menekültáradat megállítása napról-napra válik egyre megoldhatatlanabb problémává. Az észak-franciaországi Calais-ban a migránsok tömegei megtámadják a kamionokat, hogy azok rakterébe bemászva kompon vagy a csatorna alatti vasúton Nagy-Britanniába menjenek. Milánóban egy bevándorlókból álló társaság egyik tagja a vonaton előkapott macsétát és egész egyszerűen levágta a karját a kalauznak, aki pusztán csak a jegyeket akarta ellenőrizni. És lehetne még vég nélkül sorolni azokat a döbbenetes történeteket, amelyek a legújabb kori exodus velejárói.

Az egész helyzet egyrészt félelmetes, másrészt azonban ismét jól rámutat arra, hogy miként működnek politikai szempontból Európában a dolgok. Magyarország mind külföldről, mind belföldről ismét a balliberális megmondóemberek célkeresztjébe került mindösszesen azért, mert kikerültek az utcákra azok a plakátok, amelyek a bevándorlás valódi kérdéseit feszegetik. Megint mi lettünk a rasszisták, megint mi vagyunk a nácifasiszta horda, akik ismét kiiratkoztak a felvilágosult Európából. Ez jön a kereskedelmi tévékből, ezt nyomják a ”mértékadó” lapok.

Arról persze nem esik szó, hogy mi van az Egyesült Királyságban, Ausztriában, Svájcban vagy éppen Dániában. Ott is vannak ugyanis plakátok. Az ottani kormányok is üzennek a bevándorlóknak. Az angoloknál az „Illegálisan vagy az Egyesült Királyságban? Menj haza, vagy nézz szembe a letartóztatással!” felirat virít az utak mentén, az osztrákok az „Esélytelen, hogy Ausztrália legyen az otthonod!”, a svájciak az „Állítsuk meg a tömeges bevándorlást!”, míg a dánok a „Ha Dániába jössz, dolgoznod kell!” szöveget nyomtatták a plakátokra.

Ez persze nem volt probléma. Ezek a mondatok teljesen rendben voltak, csak valahogy a magyar üzenetek estek Strasbourgban megint az elítélendő körbe, ahol a múlt héten ismét egy egész napot szenteltek a nagyon okos képviselők a magyar ügynek.

És ami Strasbourgban elhangzik, azt az itthoni papagájkommandó és ajvékolókórus még jobban felerősítve tolja a gyanútlan szemlélődő arcába. Mára már ott tartunk, hogy a Gyurcsány-féle gyülekezet egyenes letagadja, hogy bármiféle bevándorlási probléma egyátalán létezne Magyarországon. „Néhányszáz ember bevándorlása, ideiglenes magyarországi jelenléte, ellátása, védelme nem okozhat sem anyagi, sem szociális, sem munkaügyi problémát (...) Orbán ne tetszelegjen a magyarok megmentőjeként, ne hazudjon a kormány, mintha tömegek ostromolnák déli határainkat” – áll abban a közleményben, amit a napokban juttattak el a sajtóhoz.

Hasonló szellemben látja a helyzetet Fodor Gábor, aki a következőket találta mondani: „A bevándorlás sem rövid, sem hosszú távon nem jelent problémát. Egyáltalán nem lenne baj, ha a tömeges kivándorlást valamilyen szinten enyhítené a Magyarország felé jövő bevándorlás.” És hogy Fodor mennyire nem viccel, azt jól bizonyítja, hogy máris beadott egy alkotmánymódosítást, amelynek értelmében, aki bevándoroltként, vagy letelepedettként legalább öt éve Magyarországon él, az önkormányzati és a parlamenti választásokon is választó és választható lenne.

Így megy ez.

Azt hiszem, a végeláthatatlan kurvaanyázáson kívül, nehéz erre bármit is mondani…

Olvass tovább »

Legalja

Az, hogy a futballszurkolói csoportok és a Csányi Sándor vezette Magyar Labdarúgó Szövetség viszonya manapság mondjuk úgy, nem túl felhőtlen, köztudott. Mint ahogy a foci iránt kicsit is érdeklődők előtt az is ismert, hogy az MLSZ hozzáállása a szurkolói kérdésekhez lényegében nélkülöz minden realitást, a józan észről már nem is beszélve. Azonban ami szombaton történt Helsinkiben, a finn-magyar meccs előtt, az túlmegy minden határon.

A magyar csapatot rengeteg szurkoló kísérte el a finn fővárosba, azonban jelentős részük nem tudott beülni a magyaroknak fenntartott vendégszektorba, mert az MLSZ a neki kiutalt magyar jegyeket csak azoknak volt hajlandó eladni, akik rendelkeztek arcképpel ellátott szurkolói kártyával. Az így diszkriminált szurkolók végül úgy döntöttek, hogy az ott élő magyarok és a finn szövetség segítségét kérik és kikerülve a honi szövetség ”kártyajátékát”, beülnek a semleges szektorokba.

Az elképzelés megvalósulni is látszott, a belépőket a szurkolók a mérkőzés előtt megkapták. Minden rendben is ment egészen a beléptetésig. Itt kiderült, hogy időközben Csányi Sándor az UEFA-hoz fordult és sikeresen elérte azt, hogy a magyaroktól vegyék el a nemzeti színű zászlókat, mondván a semleges szektorba nem lehetnek az egyes csapatokhoz köthető nézők. A finn szervezők eleget tettek az UEFA utasításának és minden magyartól elvették a piros-fehér-zöld lobogót, amit aztán bezacskózva tároltak a beléptető kapuk mellett.

Magyar zászlók bezacskózva

[Fotó: Ultras Liberi]

Szép volt Sanyi, szép volt MLSZ!

Büszkék lehettek magatokra. Ennek aztán volt értelme. Igazi pitiáner f@szkalapok vagytok.

Sikerült jónéhány magyarnak megtiltani, hogy a nemzeti jelképeinket használják egy külföldi sporteseményen, és mindezt csak azért, mert nem értenek egyet itthon a dolgaitokkal.

El tudja azt valaki képzelni, hogy az angol, a német, vagy bármelyik labdarúgó szövetség vezetője ilyen módon utánanyúl a saját szurkolóinak? El tudja azt valaki képzelni, hogy aki ezt esetleg ezt megcsinálja, vagy csak megpróbálja megcsinálni az más országban továbbra is a pozíciójában maradhat?

Nem hinném. Ez csak nálunk, Abszurdisztában történhet meg, ahol a csányisándorok még mindig tényezők lehetnek.

Olvass tovább »

Ezért kár volt koptatni a klaviatúrát

Amióta Tarlós István múlt csütörtökön, a TV2 reggeli adásában közölte álláspontját úgy általánosságban a buzifelvonulásról, miszerint „szigorúan személyes véleményként azt tudom önnek megfogalmazni, ez az egész jelenség számomra nem természetes és számomra visszataszító, tehát a férfi és női nem alapfunkciói nem véletlenül alakultak ki. Amíg a kettő egymással be nem helyettesíthető, addig mondhatjuk, hogy előfordul a természetben, de nem organikus része a természetnek. Nem is értem mire jó a felvonulás, és attól is tartok, hogy ez a dolog nem méltó az Andrássy út történelmi környezetéhez.” – azóta áll a bál balliberális oldalon.

Az ilyen-olyan, magukat jogvédőnek nevező szerveztek folyamatosan ajvékolnak, a balliberális megmondó emberek pedig már a legsötétebb középkort vizionálják. Komolyabb politikai állásfoglalás azonban szombatig nem jelent meg, de aztán jött Horváth Csaba, aki talán az érintettség okán úgy érezte, hogy neki mindenképpen egy nyílt levélben kell közkinccsé tennie a véleményét a történtekről:

Tisztelt Főpolgármester úr!

Az elmúlt napokban elhangzott nyilatkozatai alapján ön aligha érdemli ki a „tisztelt” megszólítást. Amiért mégis ezt a kifejezést használom, annak oka inkább a megszokás, mintsem az érdem. Ön az elmúlt napokban válogatás nélkül sértett meg társadalmi csoportokat, szavaiból áradt a gyűlölet, a kirekesztés, a fenyegetőzés, a zsarolás. (…)

Értem, hogy a zsigeri homofóbia, a melegek megbélyegzése elvárt, mondhatni kötelező önöknél, a Fideszben. Ennyire mélyre azonban még egyik kollégája sem süllyedt. Sem a „buzivicceken” önfeledten kacarászó Orbán Viktor, sem az alpári Kocsis Máté szavai nem tükröztek ekkora tudatlanságot és gonoszságot. (…)

Na, ez a visszataszító!

Főpolgármester úr!

Kérjen bocsánatot! Szégyellje magát és kérjen bocsánatot (…) a jogaikért kiálló melegektől, (…) és minden olyan társadalmi csoporttól, amelyet megdöbbentő és felháborító nyilatkozataival az elmúlt időszakban megsértett!

Üdvözlettel:

Horváth Csaba
fővárosi frakcióvezető, MSZP

Azért valljuk meg, ezért a bullshit-halmazért kár volt koptatni a klaviatúrát.

Vajon mikor jön el az az idő, amikor unalmas klisék helyett értelmes vita jön létre erről a kérdésről is, és vajon mikor jön el az az idő, amikor azon az oldalon is felfogják végre, hogy a demokrácia nem egyenlő a balliberális érdekeknek való szolgai megfeleléssel?

Olvass tovább »

Zsidó világösszeesküvés márpedig nincs

Felvilágosult demokrata körökben általában nagy felháborodást szokott kelteni, ha valaki nyilvánosan zsidó világ-összeesküvést vizionál, de már az is erősen antiszemita-gyanús dolog, ha valaki megemlíti, hogy a világ sorsát befolyásoló döntések mögött általában vagy közvetlenül, vagy közvetetten, de mindig zsidók állnak.

Mindez azért van így, mert ilyen dolog egész egyszerűen nem létezik. Ez csak egy szélsőjobboldali elmélet, ami súlyos támadás a demokrácia ellen. Mondhatni vegytiszta fasizmusnáciusmusantiszemitizmus. És hogy ez mennyire így van, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a Jerusalem Post magazin néhány napja megjelent összeállítása, amely a világ ötven legbefolyásosabb zsidóját veszi lajstromba.

Az első helyen természetesen Benjamin Netanjahu, Izrael miniszterelnöke áll, őt követik a többiek, mint az államelnök Reuven Rivlinl, aki a 7. helyet szerezte meg, vagy Ronald Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke, aki a lap szerint a 10. legbefolyásosabb héber a világon. A listán még jónéhány, Izraelben élő politikus, közéleti személyiség és vallási vezető található, akik szintén nagy befolyással bírnak a közel-keleti ország életére. És ez így is van jól, hisz a hol kéne tevékenykedniük és hatással lenniük a dolgokra a zsidóknak, ha nem a saját államukban.

Ha a lista vizsgálgatását itt abba hagynánk, még akár el is hihetnénk a felvilágosult demokraták állítását, miszerint nincs semmiféle összeesküvés, és minden ilyen elmélet nem más, mint hazug propaganda. Azonban, ha megnézzük, hogy egyik-másik, elsőre nem túl ismerősen csengő név kit is takar valójában, akkor már azért egész más kép kezd kirajzolódni előttünk a dolog állását illetően.

A lista második helyén Janet Yellen található, aki a Federal Reserve System, azaz az amerikai jegybank elnöke. A harmadik Jack Lew, az Egyesült Államok pénzügyminisztere, a negyedik Wendy Sherman, az USA iráni főtárgyalója, az ötödik Sheldon Adelson, a Las Vegas-i Venetian Hotel és Casino, valamint az izraeli Israel HaYom napilap tulajdonosa, nem mellesleg a történelem legnagyobb politikai adományozója, aki családjával közösen összesen 54 millió dollárral támogatta az amerikai republikánus jelölteket.

A lista hatodik helyén Haim Saban található, akinek a neve nem sokaknak lehet ismerős, de ettől függetlenül ő az az izraeli multimilliárdos, aki most Hillary Clintont finanszírozza nem kis pénzzel, hogy az asszony befutó legyen a következő elnökválasztáson. A tizenkettedik helyen Michael Bloomberg korábbi New Yorki polgármester található, aki jelenleg a Bloomberg pénzügyi hírszolgáltató vállalat vezetője.

A tizennegyedik Ruth Bader Ginsburg, Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának tagja, a huszadik Todd Stern, az Obama-kormányzat fő klímatárgyalója, a huszonhatodik Jeff Zients, a Fehér Ház gazdasági főtanácsadója, a harmincnyolcadik Sheryl Sandberg, a Facebook operatív igazgatója. És érdemes még megemlíteni Ruth Porat asszonyt, aki korábban Morgan Stanley, manapság pedig Google pénzügyi igazgatója.

Innentől pedig mindenki döntse el maga, hogy mi lehet igaz és mi nem az összeesküvés-elméletekből. Hozzátéve még halkan azt, hogy a szóban forgó lista minden bizonnyal csak a jéghegy csúcsa…

Olvass tovább »

Trianon gyászos napján

Néha kell egy vers, egy gondolat. Egy halvány fény, mely utat mutat, mely felvidít, vagy éppen elgondolkodtat a rohanó hétköznapok és a mindennapok hülyeségei közepette. Néha kell egy vers, melynek egy-egy sora a fejünkben marad, amit aztán utána akár napokig hurcol magával az ember. Néha kell egy vers, hogy rádöbbenjünk arra, hogy ugyan múlik az idő, de az igazi nagy kérdések nem igazán változnak, hogy vannak örökérvényű gondolatok,  amelyek  ugyanúgy  igazak  voltak tíz, húsz,  ötven, száz évvel ezelőtt, mint ahogy igazak mai is. És néha kell egy vers, ami néhány sorban mindent elmond a világról.

Ma Juhász Gyula verse: Trianon

Nem kell beszélni róla sohasem,

De mindig, mindig gondoljunk reá.

Mert nem lehet feledni, nem, soha,

Amíg magyar lesz és emlékezet,

Jog és igazság, becsület, remény,

Hogy volt nekünk egy országunk e földön,

Melyet magyar erő szerzett vitézül,

S magyar szív és ész tartott meg bizony.

Egy ezer évnek vére, könnye és

Verejtékes munkája adta meg

Szent jussunkat e drága hagyatékhoz.

És nem lehet feledni, nem, soha,

Hogy a mienk volt a kedves Pozsony,

Hol királyokat koronáztak egykor,

S a legnagyobb magyar hirdette hévvel,

Nem volt, de lesz még egyszer Magyarország!

És nem lehet feledni, nem, soha,

Hogy a mienk volt legszebb koszorúja

Európának, a Kárpátok éke,

És mienk volt a legszebb kék szalag,

Az Adriának gyöngyös pártadísze!

És nem lehet feledni, nem, soha,

Hogy a mienk volt Nagybánya, ahol

Ferenczy festett, mestereknek álma

Napfényes műveken föltündökölt,

S egész világra árasztott derűt.

És nem lehet feledni, nem soha,

Hogy Váradon egy Ady énekelt,

És holnapot hirdettek magyarok.

És nem lehet feledni, nem, soha

A bölcsőket és sírokat nekünk,

Magyar bölcsőket, magyar sírokat,

Dicsőség és gyász örök fészkeit.

Mert ki feledné, hogy Verecke útján

Jött e hazába a honfoglaló nép,

És ki feledné, hogy erdélyi síkon

Tűnt a dicsőség nem múló egébe

Az ifjú és szabad Petőfi Sándor!

Ő egymaga a diadalmas élet,

Út és igazság csillaga nekünk,

Ha őt fogod követni gyászban, árnyban,

Balsorsban és kétségben, ó, magyar,

A pokol kapuin is győzni fogsz,

S a földön föltalálod már a mennyet!

S tudnád feledni a szelíd Szalontát,

Hol Arany Jánost ringatá a dajka?

Mernéd feledni a kincses Kolozsvárt,

Hol Corvin Mátyást ringatá a bölcső,

Bírnád feledni Kassa szent halottját?

S lehet feledni az aradi őskert

Tizenhárom magasztos álmodóját,

Kik mind, mind várnak egy föltámadásra?

Trianon gyászos napján, magyarok,

Testvéreim, ti szerencsétlen, átkos,

Rossz csillagok alatt virrasztva járók,

Ó, nézzetek egymás szemébe nyíltan

S őszintén, s a nagy, nagy sír fölött

Ma fogjatok kezet, s esküdjetek

Némán, csupán a szív veréseivel

S a jövendő hitével egy nagy esküt,

Mely az örök életre kötelez,

A munkát és a küzdést hirdeti,

És elvisz a boldog föltámadásra.

Nem kell beszélni róla sohasem?

De mindig, mindig gondoljunk reá!

Juhász Gyula

Olvass tovább »

Úgy néz ki, a tehenek megmenekültek…

Nem kétséges, a felvilágosult Európa morális értelemben is rohamléptekkel fejlődik. Ennek egyik ékes példája, hogy nagyjából három hete Dániában törvényileg is tilos az állatokkal való szexuális aktus. Mielőtt valakiben felmerülne a kérdés, miszerint mi ebben a hír, annak jelezném, hogy eddig teljesen legális volt a dolog. Ráadásul olyan népszerűségnek örvendett, hogy a dánok mellett tömegesen jelentek meg az országban az állatszexturisták, minek hatására egész turisztikai iparág fejlődött ki az aberráltak kiszolgálására.

A történet mára aztán olyan méreteket öltött, hogy a dán kormányzat kénytelen volt törvényi szigorítással élni. Egy 2011-es kutatás szerint ugyanis „elérte a 10-15%-ot azoknak az eseteknek a száma, amelyben a szexuális interakció (vagy akció) ember és állat között zajlott”. Magyarul Dániában eljutottak oda, hogy nagyjából minden tizedik ember „vetett már szemet állatra, vagy engedte, hogy egy állat szexuális vágyódása az ő részvételével beteljesüljön, vagy más megközelítés alapján az adat azt is jelentheti, hogy az állati szexet élvező emberek elképesztő gyakorisággal művelik azt, és az élményeikről bátran be is számolnak.”

Hogy a dolog mennyire nem bulvártéma, azt jól jelzi, hogy a dánok kormányzati szintre emelték a kérdést. A korábbi állatvédelmi törvény úgy fogalmazott, hogy csak abban az esetben tiltott a szex az állatokkal, amennyiben az nem fáj nekik. Azonban ez a jogszabályi megfogalmazás valljuk meg, nem nagyon teremtett egyenlő feltételeket a ”felek” között. Időközben rájött erre Dan Jorgensen, az ország mezőgazdasági minisztere is, aki aztán kiállt a mikrofonok elé és jól belemondta a nagy okosságot a kamerákba: „A korábbi szabályozás nem védte eléggé az állatokat. Nehéz volt ugyanis igazolni, hogy egy állatnak valóban fájdalmat okoz-e, ha egy ember szexel vele. Ezért meg kell adni a kételkedés lehetőségét…”

Hogy a törvénymódosítás után kitör-e a forradalom arrafelé, vagy szerveződnek-e liberális tömegtüntetések a kecskedugás legalizálása érdekében, egyelőre még nem tudható. Úgy ahogy az sem, hogy a magasságos Európai Parlament napirendjére veszi-e ezt a nagyon fontos és az emberi szabadságjogokat mélyen sértő dán szabályozást. Pedig igazán foglalkozhatnának az üggyel a felvilágosult, liberális képviselő hölgyek és urak..

Legalább addig se minket b@szogatnának…

Olvass tovább »

Akinek pedig mindez nem tetszik, az tudjuk micsoda…

A baszott nagy tolerancia és persze a mérhetetlen európai felvilágosodás jegyében a következő napokban, Bécsben újraértelmezik a gyalogosoknak szóló közlekedési lámpákat. A potom 63 ezer euróba kerülő akció keretében az osztrák főváros csaknem 50 jelzőlámpájának ábrája változik meg úgy, hogy a megszokott egyalakos piktogramok helyett innentől egynemű párok mutatják majd az áthaladás lehetőségét, vagy épp figyelmeztetnek a tilos jelzésre...

Azért valljuk meg, a buzilobbi csodákra képes. Sikerült nekik elérniük, hogy egy egyszerű közlekedési lámpa is a homoszex-propaganda szolgálatába álljon. Lassan annyira trendi lesz buzinak lenni, hogy a végén még kötelezővé teszik. Arról már nem is beszélve, hogy innen már egész könnyű lesz továbbmenni. Jövőre jön majd az animalszexes lámpa, pasi a kecskével, aztán onnan már csak egy kis lépés a pedofilos lámpa, csakhogy minden aberrált kapjon egy kis reklámot. Természetesen mindezt a tolerancia és a nyitottság fényében.

Akinek pedig mindez nem tetszik, az tudjuk micsoda.

Egy fasisztanácirasszistahomofóbintoleráns pusztabunkó.

Mára eljutottunk oda, hogy az EU-ban valódi jogai csak a deviánsoknak és a kisebbségeknek vannak. A normális többségnek csak egy valami maradt: fizesse be az adót és fogja be a pofáját.

Olvass tovább »

Így ennek nincs semmi értelme

Nem mintha könnyeket akarnék hullatni a narancsos kormányzatért, de azért az jól látszik, hogy valami félelmetesen nincs rendben fideszes berkeken belül. Olyan az egész, mintha a kapitány elvétette volna az irányt, de a tisztek nem érnek rá arra, hogy figyelmeztessék, mert egymással és azzal vannak elfoglalva, hogy a még fellelhető értékeket miként tudják a zsebükbe tömködni. A legénység már látja, hogy ebből nagy baj lesz, viszont az ő hangjukat nem hallja, pontosabban nem akarja meghallani senki sem, ezért aztán ők meg elkezdik tömegesen elhagyni az egyre inkább nyikorgó fedélzetet, miközben az egész hajó kezd irányíthatatlanul elveszni a semmibe.

És ez valljuk meg, nem jó.

Nem jó, mert azért akárhogy is nézzük a dolgot, egy országnak - legyen az bármelyik - az az érdeke, az lenne az érdeke, hogy az éppen regnáló kormányzat normálisan, a többség által kijelölt úton, a többség által meghatározott prioritások mentén, biztos kézzel vezesse az országot. Lehet egyetérteni, vagy sem a kormányzati célokkal, lehet vitatkozni egy-egy döntésen, de lényeg mégis csak az, hogy ha már megválasztott, ha már kijelölt a szavazók többsége valakiket a kormányzati feladatra, akkor az a brigád kormányozzon és határozottan tegye a dolgát. Ne bénázzon, ne találgasson, ne tétovázzon, hanem haladjon előre az úton. Aztán majd a következő választásokon az emberek eldöntik, hogy jó-e az irány.

Nincs rosszabb egy bizonytalan, önmagának kétnaponta ellentmondó, egyhelyben toporgó, széthúzó tagokból és csoportokból álló kormányzati erőnél. A fideszes csapat azonban mára ilyenné lett. Ilyenné tették a belső ellentétek, a hozzájuk kapcsolódó holdudvar, az új karrieristák gátlástalansága, a régi motorosok gyengesége és persze az a felkészületlenséggel vegyes pökhendiség, ami manapság már szinte minden megnyilatkozásnál tetten érhető.

A narancsos szimpatizánsok úgy tűnik, már látják, hogy nem igazán jól mennek a dolgok. A kérdés így már csak az, hogy maguk az érintettek rájönnek-e arra, hogy baj van? Hogy észreveszi-e OV, hogy kikkel is vette körül magát újabban, hogy rádöbben-e végül arra, hogy ami most van az már ebben a formájában tovább nem tartható.

A labda most a narancsosok oldalán pattog. Változtatni kell, mert így ennek már nincs nagyon értelme.

Olvass tovább »

„A roma népünk minden becsületes tagja átélte már…”

Május elsején az éjszaki órákban kisebb szóváltás alakult ki Budapesten, Zugló felé haladva, a 7-es buszon. A történet szerint egy cigány férfi feküdt mozdulatlanul az egyik páros ülésen, mire odament hozzá két fiatal és „élsz még ember, nehogy meghalljál” felszólítással ébresztgetni kezdte. A cigány zokon vette az érdeklődést, minek következtében az események sűrű kurvaanyázásba torkollottak.

Az esetnek volt egy olyan szemtanúja is, akit olyannyira megviseltek a látottak és az általa tapasztalt „agresszív cigányozás”, hogy kénytelen volt levelet írni a BKV-Figyelő blognak, akik aztán lehozták a portálukon a beszámolót, majd utána is mentek a dolognak és megkérdezték a BKK-t, hogy mi is az ő álláspontjuk ebben az ügyben.

Végül kiderült, hogy a buszon kamera működött és mindent felvett az ominózus esetről. A felvétel visszanézése után egyértelműen megállapítható volt, hogy az incidensben „résztvevő személyek ittas vagy valamilyen kedélyjavító szer hatása alatt álltak. Semmilyen rasszista megnyilvánulás nem volt tapasztalható, hanem két, feltételezhetően ittas személy vitatkozását rögzítették a felvételek.”

A sztoriban mint látható, igazából eddig nincs semmi különleges. Kis túlzással szinte naponta megesik az ilyen. Azonban a történet itt nem ért véget, mert az ügyet felfedezte magának az MSZP Roma Tagozata is, akik az FB-oldalukon adtak hangot a véleményüknek:

[nagyításért katt a fotóra]

 „A roma népünk minden becsületes tagja átélte már amikor a buszon, a vonat fülkében vagy sorban állás közben arra lett figyelmes, hogy a hazai gádzsók jóízűen elkezdenek zsigerből cigányozni és zsidózni úgy, hogy közben a kapa kiesik a szájukból miközben bűzlik a levegő. Most végre valaki szóvá tette és levelet írt. Budapesti 7- es buszon már tettlegességig fajult a békés és becsületes népünk tagjának az inzultálása. A mélymagyar hátrafelé nyilazó unortodox keleti horda csak pusztít rombol és nem érdekli őket a haza.”

Gondolom senkinek nem kérdés, hogy ez a megnyilvánulás maga a felvilágosult európai demokratizmus. Nem is véletlen, hogy az elvtársak roma tagozata „a baloldali roma összefogás motorja.” A szellemi lángoszlop.

Nem érdekes, hogy mi történt valójában, nem érdekes, hogy mi van a felvételen. Nem érdekes, hogy abból, amit leírnak a történtekről egy szó nem igaz. Lényeg, hogy lehessen köpködni, mocskolódni, mélymagyarozni.

Azt hiszem, ehhez több kommentár nem kell. Ez a néhány mondat pontosan bemutatja, hogy miért tart ma ott a cigányság és a baloldal Magyarországon, ahol.



***
Ha esetleg valakinek lenne hozzáfűznivalója a történtekhez, akkor az az MSZP Roma Tagozatának FB-oldalán egyelőre még megteheti. De ettől függetlenül is érdemes ellátogatni az oldalra. Finoman szólva is tanulságos.

Olvass tovább »

A világ némán asszisztál

Gondolom, még sokan emlékeznek azokra a tavaly nyári fotókra, amelyek az izraeli hadsereg által elkövetett kegyetlenségeket mutatták be az Erős Szikla fedőnevű hadjárat során, a Gázai-övezetben. A 2014-es offenzíva célja a zsidó propaganda szerint egyrészt csapást mérni a Hamász radikális palesztin szervezetre, másrészt csökkenteni az Izraelre irányuló rakétatámadások számát.

A világ gondolkodó fele már akkor is tudta, már akkor is tisztában volt vele, hogy az ötven napig tartó hadművelet nem az izraeli védekezésről, nem a zsidó állam biztonságáról, hanem a palesztinok megfélemlítéséről, a gyűlöletről és a héber felsőbbrendűségről szólt. Persze, ha ezeket anno kimondta valaki, akkor azt azonnal antiszemitának, nácinak bélyegezték. Azonban mára kicsit fordult a kocka, mivel megjelent egy jelentés, ami köntörfalazás nélkül feltárja, hogy mi is történt valójában azokban a hetekben.

A Megtörni a hallgatást nevű izraeli civil szervezet hétfőn tette közzé azt az anyagot, amelyben a harcokban részt vevők tanúvallomásai olvashatóak. A több mint hatvan katona visszaemlékezéséből született dokumentum szerint a hadműveletben alapelv volt, hogy akár a palesztin civilek élete árán is védeni kell a katonák testi épségét.

„A bevetéskor közölték velünk, hogy a hadsereg által ellenőrzött területen senki sem civil és a Gázai települések ágyúzása az ellenség megpuhítása. Első lépésben bombák, gránátok ezreit lőttük ki a sűrűn lakott városrészekre, majd második lépésben figyelmeztettük a palesztin lakosságot, hogy hagyják el az adott területet. Ezt követően ott már nem tettünk különbséget polgári személy és fegyveres között. Mindenki ellenség volt.” – világította meg a történteket az egyik katona.

„A parancsnokom ágyúzást rendelt el palesztinok házai irányában, hogy így tisztelegjen egy elesett bajtársa emléke előtt. De láttam azt is, hogy lelőttünk és egy földgéppel a romok alá temettünk egy idős, a katonákhoz közeledő fegyvertelen palesztint, miután korábban figyelmeztettek minket egy gránátokat hordozó öregemberre.” - folytatta a beszámolót egy másik résztvevő.

Volt olyan incidens is, ahol két fiatal nőt lőttek le az izraeliek, akik a katonáktól mindössze pár száz méterre egy gyümölcsösben telefonon beszélgettek, és ezért terroristagyanúsnak tartották őket. Haláluk után kiderült, hogy fegyvertelenek voltak. De megtörtént az is, hogy a zsidók egy általuk gyanúsnak vélt nőt olyan terület felé irányítottak, ahol tankok állomásoztak, mire a sereg ott álló tagjai levadászták a feléjük közeledő civilt.

A kiskönyvnyi jelentés beszámol még jónéhány, a fentiekhez hasonló esetről, autók tankokkal való indokolatlan szétzúzásáról, házak, sőt egész negyedek fölösleges lerombolásáról. Azonban mindez csak a jéghegy csúcsa, a felszín kapargatása. Csak egy kis szelete mindannak a kegyetlenkedésnek, amit a Gázai-övezet lakó elviselni kényszerültek és kényszerülnek az idők során.

Az ENSZ adatai szerint az Erős Szikla hadjárat alatt összesen 2200 palesztint öltek meg a Gázai övezetben. Az áldozatok között 550 gyermek volt...

A világ pedig még mindig némán asszisztál mindehhez.

Olvass tovább »

Ismét röhögnek a markukba

Nem múlik el úgy nap, hogy a hírekben ne lenne valami hosszabb, sokkoló beszámoló az Európába áramló bevándorlókról. Hajóknak nevezett lélekvesztők süllyednek el a Földközi-tengerben, meggyötört felnőttek és gyerekek menekülnek a zöldhatárokon át a kontinens közepe felé. Halál, könnyek és szenvedés köszön vissza a képkockákról, miközben zajlik a politikai harc arról, hogy mit is kéne tenni a kialakult helyzetben.

Az egyik oldal, a megbukott és életképtelen multikulti bűvöletében élők befogadnának mindenkit, aki csak jönni akar, a másik, a valóság talaján álló, pontosan tudja, hogy a tömeges bevándorlás az európai kultúra és maga a földrész halálát fogja jelenteni nagyon rövid időn belül. Az egyik oldal az európai ember felelősségét firtatja, még több mentőhajót, még több megfigyelőrendszert, még több pénzt követel a menekültek ellátására. A másik oldal pedig a menekültekre mutat, felelőtlenséget kiáltva a látottak kapcsán.

Európában mindenki fújja a magáét, mindenki a másikra mutogat és mindenki a maga módján akarja megoldani a problémát. Azonban azt senki nem kérdezi meg, hogy honnan lett hirtelen ennyi menekült? Hogy mi az oka annak, hogy Afrikából és a Közel-Keletről ilyen tömegben indulnak el az emberek errefelé?

Pedig a válasz meglehetősen egyszerű.

Gondolom, még mindenki emlékszik 2011-re. Az Egyesült Államok anno úgy gondolta, hogy a geopolitikai érdekeinek az lenne a legjobb, ha ”arab tavasz” címszóval felfegyverezné és fellázítaná az egyes diktatúrákban élő tömegeket. A kiszemelt országokban forradalmakat szítottak, amik aztán pillanatok alatt polgárháborúba torkollottak. Mindenütt káosz és nyomorúság lett úrrá, de a népekkel beetetett demokrácia valahogy nem jött el.

Mindennek már négy éve.

Mára az érintett államokban elfogyott minden. Elfogyott a türelem, az ennivaló, de legfőképp talán a remény. A normális élet reménye.

Európa ma egyrészt polkorrektkedésen alapuló politikai vitát vív menekültkérdésben, másrészt egy megoldhatatlannak tűnő problémát próbál kezelni. Az Egyesült Államok pedig, mint mindig, röhög a markába. Ismét két legyet ütöttek egy csapásra. A maguk érdekének megfelelően anarchiába borították az arab világot, a következmények okozta problémák számláit meg kifizettetik velünk, európaiakkal.

Így megy ez.

Olvass tovább »

Eddig miért nem mondtátok?

Nem hiszem, hogy a Kaposváron meggyilkolt fiatal trafikos lány halálából politikát kéne csinálni. És nem hiszem azt sem, hogy ezen tragikus történet kapcsán bármilyen észosztásra szükség lenne. Azonban amellett a már-már gusztustalan szöveghalmaz mellett, amit a narancsos politikusok hoztak össze ez ügyben, egész egyszerűen nem lehet szó nélkül elmenni.

A kommunikációs ámokfutást Pintér Sándor belügyminiszter kezdte, aki egy újságírói kérdésre, miszerint az ablakfóliázás problémája és veszélyessége miatt szükséges-e a trafiktörvény vonatkozó részének módosítása, a következőket válaszolta: „Nem közbiztonsági szempontból fóliáztuk le a dohányboltokat. Tehát ez a kérdés így tárgytalan.”

Aztán jött Kósa Lajos és felrakta az i-re a pontot: „Ez a fólia nincsen kötelezően sehol sem előírva, más a szabály. A fóliával oldotta meg mindenki, mert ez sokkal egyszerűbb. Rettenetes ez a tragédia…, de még egyszer mondom, a törvény nem tartalmaz ilyet…, hogy fóliázni kellene az ablakokat.”

A trafiktörvény bevezetése óta a kialakított dohányboltok mindegyike lényegében egyformán néz ki. Valószínűleg nem véletlenül. Gondolom, ha a törvény nem tette volna kötelezővé az üzletek befóliázását, akkor csak kialakult volna valahol olyan megoldás, ami az üzletek vizuális bezárása nélkül is kielégítette volna a vonatkozó szabályozás előírásait. Nehéz elképzelni, hogy annyi trafiktulajdonos közül egynek ne jutott volna eszébe valamilyen más műszaki kialakítás.

Arról már nem is beszélve, hogy az elmúlt hónapok dohányboltok ellen elkövetett kisebb-nagyobb bűncselekményei miatt az ablakok fóliázásának kérdése folyamatosan napirenden van. A tulajdonosok, az alkalmazottak megállás nélkül ennek a kérdésnek létjogosultságát és értelmét forszírozzák. Kósa Lajos, vagy valaki, aki részt vett a törvény megalkotásában vajon eddig miért nem mondta, hogy hé, emberek, ne legyetek hülyék, lehet más megoldás is? Miért csak most, hogy ez a szörnyű tragédia történt jut eszükbe erről beszélni? Miért csak most, amikor óhatatlanul is előkerül a törvényalkotó felelőssége?

Pintér gyalázatos reakciójához pedig kár lenne bármit is hozzáfűzni, mert az önmagáért beszél. Bár mondjuk, arra kíváncsi lennék, hogy akkor is tárgytalan lenne a dolog, ha a miniszter úr egyik közeli hozzátartozója lenne érintve egy ilyen ügyben?

Olvass tovább »

Jelek

És megfújta trombitáját a harmadik angyal. És egy lámpa módjára égő nagy csillag hullott le az égből, és a folyók harmadrészére és a vizek forrásaira hullott. 

A csillag neve pedig Üröm. És ürömmé változott a vizek harmadrésze, és sokan meghaltak az emberek közül a vizektől, mert keserűvé lettek azok.

(Jelenések könyve 8:10-11)

1986. április 25. péntek 18:00 óra

Kijevtől 120 km-re, közel a fehéroroszországi határhoz a világ legnagyobb atomerőművében a Csernobil-4 reaktor személyzete a terveknek megfelelően készülődött a másnapra előirányzott tesztre. A kísérlet során azt szerették volna megvizsgálni, hogy egy esetleges áramkimaradás esetén a turbinák meddig képesek még tovább forogni és áramot termelni. Az előkészületek részeként, kiiktattak néhány kritikus irányítórendszert, beleértve az automatikus reaktor leállító mechanizmust is.


1986. április 26. szombat, 01:00 óra

A reaktor hűtővíz folyama leáll, és az energia növekedni kezd. Fél óra múlva az operátor átállítja a reaktort alacsony energia módba, de az előző hibákból adódó dominóhatás egy erős energialöketet okoz, minek következtében hatalmas gázrobbanás történik, amely a magasba emeli és leszakítja a nukleáris tároló 1200 tonnás tetejét. Oxigén áramlik be, ami a reaktor igen magas hőmérsékletű levegőjével keveredve grafittüzet okoz. Aztán újabb nukleáris robbanás következik be és egy gombafelhő emelkedik a reaktor fölé…

Ha ma kimennénk Budapest, vagy valamelyik nyugati nagyváros utcájára egy Geiger számlálóval és megmérnénk a sugárzást, akkor nagy valószínűséggel 12-15 közötti mikroröntgen/óra értéket kapnánk. Hogy tudjuk hová tenni a számokat, érdemes tudni, hogy 1.000 mikroröntgen = 1 milliröntgen és 1.000 milliröntgen = 1 röntgen. Magyarul 1 röntgen nagyjából egy átlagos városban mérhető sugárzás százezerszerese.

Egy 500 Röntgen-es dózis 5 órán belül halált okoz.

Csernobilban a robbanás utáni első napokban a reaktor környékén néhol 3.000 és 30.0000 röntgen/óra értéket mértek…

Ha végigtekintünk a világ történelmén, az emberiség kultúráján, akkor láthatjuk, hogy minden korszak embere hagy a Földön valami hallhatatlant. A görögök a filozófiát, a rómaiak a törvényeket, az egyiptomiak a piramisokat. 5-6.000 éves építmények, amelyek túlélték az idők viszontagságait. Több ezer éves gondolatok, amelyek kihatnak a mai életünkre is.

És mi is, a mai kor szülöttei is hagyunk hátra magunk után nyomokat. A felrobbant atomerőmű illetve a fölé épített szarkofág a tudósok szerint még legalább 100.000 évig radioaktív lesz. Talán túl fog élni minden korszakot…

Persze, ha lesz még mit túlélni.

„És megfújta trombitáját a harmadik angyal. És egy lámpa módjára égő nagy csillag hullott le az égből, és a folyók harmadrészére és a vizek forrásaira hullott. A csillag neve pedig Üröm. És ürömmé változott a vizek harmadrésze, és sokan meghaltak az emberek közül a vizektől, mert keserűvé lettek azok.” – olvasható a Jelenések könyvében, ahol a világvégéről esik szó.

Csernobil ukránul egy fűnek a neve.

Az ürömé…

Olvass tovább »

Üzenet a múltból

Ma van a 793. évfordulója annak, hogy II. András 1222-ben, Székesfehérvárott kiadta az Aranybullát, a magyar történeti alkotmány egyik legfontosabb törvényeként ismert dokumentumot, mely a megszületését követő későbbi századokban hivatkozási alap volt az új jogszabályok megalkotásakor.

Manapság az Aranybullára gondolva, elsőre valószínűleg mindenkinek az jut eszébe, hogy egy ilyen régi dokumentum ma már csak pusztán történelmi szempontból érdekes, hogy az abban leírtak az akkori kor sajátosságait dokumentálják, hogy a régi szövegnek, sok száz évvel a kiadása után, már nincs a jelen korra is érvényes üzenete.

Azonban ez tévedés. És egyben döbbenetes felismerés is. II. András gondolatai ma ugyanúgy érvényesek, mint hajdanán:

• Ha a király sereget akar vinni az országon kivül, a nemesek ne tartozzanak vele menni, hanemha az ő pénzeért. Ellenben, ha sereg jönne az országra, mindnyájan tartozzanak menni. (IV. pont) 

• Fekvő birtok az országon kivülieknek ne adományoztassék. (VIII. pont) 

• Ha külföldiek, tudniillik tisztességes emberek, jönnek az országba, az ország tanácsa nélkül méltóságokra ne emeltessenek. (XI. pont) 

• Egész megyét vagy akárminemű méltóságot örök jószágul vagy birtokul nem adunk. (XVI. pont) 

• Hogy izmaeliták és zsidók tisztséget ne viseljenek. Pénzváltó, kamara-ispánok, só-kamarások és vámosok, országunkbéli nemesek legyenek. Izmaeliták és zsidók ne lehessenek. (XXIV. pont) 

• Hogy az országon kívül valóknak birtokot adni nem kell. Továbbá, birtokot az országon kívül való embernek ne adjanak. Ha valamelyest adtak vagy eladtak, azt a haza fiai válthassák meg. (XXVI. pont) 

• E négy jobbágyurat: tudniillik a nádorispánt, a bánt, király országbiráját és királyné asszonyét kivéve, senki két tisztet ne viseljen. (XXX. pont)

Mint látszik, a világ nem változik, csak a színpadi kellékek lettek mások.

Olvass tovább »

Ez úgy korrekt, mint maga a nagyon felvilágosult Európai Unió

Ugyan a napokban már az érintettek elkezdték megmagyarázgatni a dolgot, de ettől függetlenül van annak egy finom bája, hogy az Európai Bizottság Gyurcsány cégét, az Altus Befektetési és Vagyonkezelő Zrt.-t bízta meg a fejlesztéspolitika magyarországi működésének ellenőrzésével.

A hivatalos indoklás szerint nem az Altus nyert, hanem az Altus vezette 11 nemzetközi céget tömörítő konzorcium, és nem kifejezetten a honi pénzeket vizsgálják, hanem az Európai Unió összes tagországát, pontosabban az egyes államokban a 2014-2020 közötti új programidőszak tervezési dokumentumait elemzik majd.

A magyarázat első hallásra még akár hihető is lehet, vagy lehetne, azonban ez még messze nem jelenti azt, hogy a történet önmagában nézve kicsit is rendben van. Mondhatnánk az ügy nagyjából úgy korrekt, mint maga a nagyon felvilágosult Európai Unió.

Ha játszanánk a naivat, feltehetnék azt az egyszerű kérdést, hogy miért jó az, mi abban a demokratikus, hogy az EU ilyen módon, az egyes tagállamokban aktív ellenzéki politikusokat pénzel?

Aztán érdekes lenne még megtudni, hogy miért bíznak meg egy ilyen feladattal egy olyan céget, ami tudvalevőleg az elmúlt évtizedek során folyamatosan elszámolási botrányokba keveredett?

Azonban a legszebb az egészben mégsem ez.

Mint azt gondolom sokan hallották már, az EU a napokban felfüggesztett 700 milliárd forintnyi támogatást, mondván „2007 és 2014 között Magyarország nem kellő körültekintéssel választotta ki a pályázatok győzteseit”, azaz nem mindig az győzött, aki a legjobb ajánlatot tette, hanem más szempontok is közrejátszhattak. Azt viszont az européerek elfelejtették kidomborítani, hogy a kifogásolt pályázatelbírálási gyakorlat a Bajnai–Gyurcsány-érából ered. Az elmúlt fejlesztési ciklus pénzeinek az elosztása és tegyük hozzá lenyúlása, az elvtársak által kitalált módon zajlott. A narancsosok jobb esetben is csak éltek a meglévő lehetőséggel, de a szabályokon nem változtattak. Ez csak most történt meg, az új, 2014-2020 közötti időszakra vonatkozólag.

Ugye érti mindenki?

Az EU büntetésből felfüggeszt egy halom pénzt, mert nem találja megfelelőnek a Gyurcsány által kitalált rendszert, majd megbízza Gyurcsány cégét azzal, hogy ellenőrizze azt az új elosztási mechanizmust, amit a politikai ellenfelei találtak ki. Megbízza ellenőrzéssel azt a céget, amelyiknek a neve Magyarországon az adócsalásnak és a korrupciónak a szinonimája.

Gratula.

Olvass tovább »

Nincs elég buzi

Komoly probléma ütötte fel a fejét nemrég az Egyesült Államokban, pontosabban Hollywoodban. A globalista propagandagépezet egyik központja – mint egy kutatásból kiderült -, nem elég píszi. Konkrétan nincs elég buzi az ott gyártott filmekben.

Ez pedig gond. Méghozzá nem is kicsi.

Az Államokban működő Melegek és Leszbikusok Rágalmazás Elleni Szövetsége (GLAAD) által nemrég nyilvánosságra hozott tanulmány ugyanis megállapította, hogy 2014-ben „a hét legnagyobb stúdió által jegyzett 114 mozifilm 17,5 százalékában volt csak leszbikus, meleg vagy biszexuális karakter, míg egyetlen alkotásban sem volt azonosíthatóan transznemű szereplő”. A stúdiók hozzáállása a dologhoz ezért nem megfelelő, mivel a deviáns propaganda így nem olyan mértékben jut el a világ minden tájára, mint ahogy azt az amerikai buzilobbi helyesnek gondolná.

Hogy az ügy még nagyobb hangsúlyt és médiafigyelmet kapjon, a GLAAD minősíteni is kezdte a stúdiókat, annak alapján, hogy melyik menyire hajlandó megfelelni az elvárásaiknak. A ”döbenetes” kutatási adatokra való tekintettel kiváló minősítést természetesen nem adtak ki. Jó minősítést kapott a Warner Bros., megfelelőt a 20th Century Fox, a Lionsgate, a Paramount Pictures és az Universal Pictures, míg teljes mértékben elmarasztalták a Sony Pictures-t, The Walt Disney Co-t.

Miután mi is jól kiszörnyülködtük magunkat, azért érdemes a kutatás mögé nézni. A GLAAD ugyan hőbörög a 17,5 százalékos adaton, de az a valóságban mégiscsak azt jelenti, hogy lényegében minden ötödik filmben vannak olyan hosszabb-rövidebb képsorok, amelyek valamilyen szinten a homokszexet propagálják. És azért ez valljuk meg, nem kis mennyiség.

Afelől pedig egy pillanatig ne legyen kétségünk, hogy az álomgyár fogékony lesz majd a ”jogos” kritikára és a 17,5 százalékos arány a közeljövőben rohamosan növekedni fog.

Így megy ez.

Olvass tovább »

Nem engedik el őket

A globalisták minden valószínűség szerint úgy döntöttek, hogy még nem engedik el a görögök kezét. Hogy pontosan mi is a tervük, az egyelőre még csak sejthető, az azonban biztos, hogy a német kormány olyan terven dogozik, amivel Görögország az államcsőd után is az eurózóna tagja maradhatna.

Mint az gondolom sokak előtt ismert, Görögország a legutóbbi IMF-nek esedékes törlesztőrészletet is alig tudta összekaparni, a német kormány pedig jól láthatóan fél attól, a következő, április végi részletet már nem fogja tudni kifizetni. Ha így alakulna, akkor az EKB nem adhatna több eurót Görögországnak és a görög bankoknak.

A német elképzelés szerint az Európai Központi Bank (EKB) számára lehetővé tennék, hogy az a csőd után is tovább finanszírozza Görögországot. Ez úgy lenne lehetséges, ha a görög bankokat olyan mértékben szanálnák, hogy az államcsőd után is részt tudjanak venni az EKB pénzpiaci műveleteiben. A megoldást Berlin, pontosabban a német kormányt is irányító globalista körök természetesen nem adnák ingyen: Athénnak továbbra is feltétel nélkül együtt kellene működnie, és teljesítenie kellene az eurócsoport reformcsomagját.

A hír hallatán az igazi kérdés nem is az, hogy végül lesz-e kikényszerített egyezség, vagy sem, sokkal inkább az, hogy a németek miért akarják lényegében a végtelenségig húzni a görögök gazdasági haláltusáját?

A válasz elvileg kézen fekvő lenne, mondván a német bankok tele vannak görög pénzpapírokkal, így nagyon nem érdekük a dél-európai ország összeomlása. Azonban ez nem igaz. A németek és a franciák nagyrészt már rég megoldották ezt a problémát. A lényeg minden bizonnyal már nem itt keresendő.

Az alábbi infografika Görögország hitelezőinek a jelenlegi (2015) megoszlását szemlélteti, azt, hogy kinek mennyivel tartoznak mostanában a görögök.

Az ábrából jól látszik, hogy az ország legnagyobb hitelezője az ECB-IMF-EU trojka, de amit inkább érdemes nézni, az a külföldi bankok (foreign banks) felé fennálló 2,4 milliárd eurós tartozás.

És most nézzük meg azt az ábrát, ami közvetlenül a görög pánik kitörése után készült. A diagram azt mutatja, hogy a hellének anno kinek és mennyivel tartoztak.

Az ábrán ugyan dollárban vannak feltüntetve az adatok, de azért egyértelműen látszik, hogy a mentőcsomag előtt csak az osztrák bankok több görög államadósságon ültek, mint most az összes külföldi pénzintézet együttvéve.

Most pedig nézzük meg azt a kimutatást, ami a német és a francia bankok követeléseit mutatja a görög állammal szemben.

[nagyításért katt a fotóra]

Azt hiszem, ezek a diagramok mindent elmondanak az elmúlt időszakról.

Az úgynevezett görög mentőcsomag még véletlenül sem Görögországot volt hivatott megmenteni, hanem az európai pénzügyi szektort. Ráadásul mindezt úgy oldották meg, hogy a görög államcsőd jelentette kockázatot a bankoktól az európai adófizetőkre terhelték át.

És a történetnek itt még nincs vége.

Most minden valószínűség szerint az újabb bőr lenyúzása következik. Miután a görögök a hitelekből kifizették a globalisták bankjainak a követeléseit, most visszafizethetik a hiteleket is, ami lényegében szintén ugyanabba a zsebbe folyik be, ahová a banki követelések is.

Ezért nem engedik, hogy Görögország elhagyja az euróövezetet, ezért nem engedik, hogy a görögök a saját lábukra álljanak. Az utolsó fillérig ki fogják szipolyozni őket.

Olvass tovább »