A vikingek ismét beintettek

„Az előttünk álló időszak feladata a gazdasági szabadságharc megvívása lesz” – mondta még OV tavaly tavasszal a választásokat követően. Azóta eltelt lassan egy év és ma már jól látszik, hogy ez a valóban helyes és támogatandó gondolat is nagyjából ott tart, nagyjából ennek is annyi valóságtartalma van, mint a kéthétalatrendetteszünk szövegnek.

Ha visszatekintünk az elmúlt időszakra és megvizsgáljuk a megtett utat, majd hozzátársítjuk ehhez a korábbi ígéreteket, akkor ugyan azt nem mondhatjuk, hogy nem történt semmi sem, de azért az bátran kijelenthető, hogy a forradalmi bejelentések jó része nem volt más mint egyszerű kommunikációs trükk. És sajnos ebbe a kategóriába esik a gazdasági szabadságharc kérdése is, mert ami nálunk folyik az nem harc, hanem jobb esetben is csak kicsike bökdösése, piszkálgatása a globális pénzhatalomnak.

Pedig a harcok folynak. Méghozzá itt és most Európában. Az izlandiak a hétvégén ugyanis újabb csapást mértek a nemzetközi pénzvilágra, nem törődve a fenyegetésekkel, nem törődve a felvilágosult európai politikusok ajvékolásával. Tették azt, amit a józan eszük diktált. Egységben, összezárva, elsősorban a maguk és nemzetük érdekeit figyelembe véve.

A szigetországban szombaton a tavaly márciusi elutasítás után, most a második népszavazáson is nemet mondtak arra, hogy az ország 4 milliárd eurót fizessen Nagy-Britanniának és Hollandiának a még 2008 végén, a Landsbanki magánbank összeomlása okozta károkat megtérítendő. A vikingek ezzel végérvényes közölték a pénzvilággal, hogy nem lehet az izlandi adófizetőket arra kényszeríteni, hogy ők állják a felelőtlen bankárok okozta károkat.

Talán még sokan emlékeznek a két és fél évvel ezelőtt történtekre, amikor a nemzetközi bankrendszernek sikerült a csőd szélére juttatni Izlandot a mesterségesen keltett hitelválsággal és az izlandi valuta bedöntésével.

Az összeomlást megelőző években az akkori izlandi kormányzat a neoliberális gazdaságpolitika jegyében privatizálta a bankokat, akik addig spekuláltak, amíg már végül 15,5 százalékos jegybanki alapkamat mellett, futamidőktől függően 7 százalék feletti kamatokat kínáltak a betéteseknek, ami csaknem a kétszerese volt a brit nagybankok által hosszabb lekötésekre általában kínált kamatoknak.

A felelőtlen ígérgetések hatására folyamatosan ömlött a pénz az országba, de aztán kipukkadt a lufi, aminek következtében az összeomló izlandi nagybankok a sziget GDP-jének tizenkétszeresét, azaz összesen 61 milliárd dollárnyi adósságot hagytak maguk után. A csődök nyomán Izland adósságát senki nem volt hajlandó finanszírozni, így a koronának – vevők hiányában – nem is volt árfolyama a devizapiacon. Az izlandi – egyébként banki részvényektől „túlsúlyos” - tőzsdeindex azonnal elveszítette értéke 77 százalékát, az infláció pedig rekordmagasságba, 17 százalék fölé szökött.

Amikor az ország három nagybankját a kormánynak át kellett vennie és az izlandi pénz árfolyama összeomlott, abban a pillanatban az izlandiak ezreinek olvadt el az addigi megtakarítása. De nem csak ők buktak nagyot, hanem az a több mint 300 ezer brit, illetve holland bankbetétes is, aki az extraprofit reményében helyezte el az ottani bankokban a pénzét.

A globális pénzvilág nyomására az akkori izlandi kormány az Icesave-törvényben garanciát vállalt a hollandoknak és a briteknek arra, hogy az állam kártalanítani fogja a külföldi befektetőket és kifizetik azt a majd 4 milliárd eurót, amit azok elbuktak a válságon.

Izlandon nagyjából 320 ezren élnek, alig többen, mint ahány külföldi ügyfele volt a bedőlt banknak. Egy állampolgárra így 11.875 euró kártérítés jutna, ami még az ottani körülmények között sem kevés pénz. Így aztán nem véletlen, hogy a terv heves tiltakozást váltott ki a lakosság részéről. Végül több mint 56 ezer izlandi, azaz a választók 23 százaléka írta alá azt a petíciót, amelyben azt kérték az államfőtől, hogy ne hagyja jóvá a törvényt, és írjon ki népszavazást az ügyben, mondván elég ésszerű az a követelés, hogy az izlandiak jelenlegi és jövőbeli nemzedékeire nehezedő gazdasági teherről népszavazás döntsön.

A köztársasági elnök eleget tett a követeléseknek és múlt év március 6-án népszavazást tartottak a kérdésről. Az eredmény elsöprő volt. A szavazók 93,5%-os többséggel úgy döntöttek, hogy nem vállalják át a felelőtlen bankárok által létrehozott csődtömeget, hiszen annak létrehozásában sem volt semmi szerepük.

Az adatok nyilvánosságra kerülése után azonnal elindult a globalisták fenyegetőzése és bosszúhadjárata. A nemzetközi bankrendszer ezután még inkább lenyomta az izlandi valutát, ami hirtelen 80%-ot vesztett az eredeti értékéből. A döntés az ország élelmiszerellátását érintette a legrosszabbul, mivel addig szinte minden mezőgazdasági termék importként került a szigetre.

De az Icesave-ügy miatt megállt az ország EU-csatlakozási folyamata és a hivatalos külföldi támogatások sem működnek, így a kezdeti kifizetések után azt a 4,5 milliárd dolláros készenléti hitelkeretet is befagyasztották, amit a Nemzetközi Valutaalap és az észak-európai országok még 2008. novemberben adtak össze Izlandnak.

Miután a zsarolócsomag teljesen összeállt, elkezdték várni a következményeket. Várták, hogy mikor omlik össze teljesen a sziget gazdasága, hogy mikor jönnek az izlandiak könyörögni, hogy a mindenható pénz urai húzzák ki őket a bajból. A globalisták meg voltak győződve arról, hogy nyertek.

Pedig nem. Messze nem.

Az izlandi gazdaság alapvetően a halászatra épül, ami az export 60%-át teszi ki. Halból a válság után sem lett kevesebb és a piacok sem vesztek el. Ráadásul az összeomlás előtt a szigeten több gyártó valamint szolgáltató iparág is fejlődésnek indult, és a turizmus is egyre nagyobb teret nyert. A kormány felismerve a problémák lényegét, rendkívüli támogatást adott a mezőgazdaságban tevékenykedőknek, akik így rengeteg új üvegházat tudtak létrehozni, ezáltal biztosítva a helyi élelmiszerellátást és nem utolsó sorban az új munkahelyek megteremtését.

Közben, hogy a multinacionális cégek ne tudják kihasználni a helyzetet és fillérekért felvásárolni az országot, a kormány korlátozta a külföldi tőke beáramlását. Aztán mivel a nemzeti valuta leértékelése által az izlandi termékek nagyon vonzóvá váltak a nemzetközi piacon, a vállalkozókat még több támogatással látták el, hogy növelni tudják a kapacitásukat és még több munkahelyet tudjanak létrehozni.

És a dolog elindult.

Persze az import termékek tovább is szinte megfizethetetlenül drágák, de az izlandiak bebizonyították, hogy érdemes visszafogni a külföldi áruk fogyasztását annak érdekében, hogy ne nőjön az ország nyakára a munkanélküliség, és hogy ne kelljen örökre eladósodni a nemzetközi bankrendszer javára.

A látható eredmények mellett azonban a háborút még nem nyerték meg. A pénzvilág tovább folytatta a nyomásgyakorlást és továbbra is megpróbálja az országot ellehetetleníteni a nemzetközi pénzpiacokon. Az izlandi kormány, hogy normalizálja viszonyát a britekkel és a hollandokkal idén februárra kidolgozta az Icesave-törvény új változatát, de a köztársasági elnök ismerve a társadalom véleményét ezt ismét nem írta alá, hanem újabb népszavazást kezdeményezett az ügyben.

Ez zajlott le tegnapelőtt, ahol szavazatok összeszámlálása után mintegy 60 százalékos volt a "nem" voksok aránya. Izland ismét megcáfolta azt a sokat hangoztatott közhelyet, hogy egy kis ország teljesen ki van szolgáltatva a nemzetközi pénzhatalommal szemben. Mint látható, hogyha egy nemzet összezár, ha nem hagyja, hogy a belső ellenség összefogva a külső gyarmatosítókkal felülkerekedjen, akkor sok mindent el lehet érni.

Azonban a gazdasági szabadságharc, mert ez tényleg igazi harc, folytatódik tovább. A nemzetközi hitelminősítők korábban már közölték, hogyha a "nem" szavazat győz, akkor kénytelenek lesznek tovább leértékelni Izland szuverén adósminőségét. Azonban abban is biztosak lehetünk, hogy a vikingek sem adják fel egykönnyen a küzdelmet. Az pedig hogy mi lesz a történet vége ma még nehezen megmondható, de az talán kijelenthető, hogy Izland példája már most is minta lehet Európa népeinek.

A kérdés már csak az, hogy vajon a tömegek, az átlagemberek képesek-e felismerni a vikingek üzenetét?

7 kommentek:

eSzeL írta...

Nem!

cila57 írta...

De jó lenne, ha a vikingek újra kitisztítanák Európát, ha csak képletesen is.
Hideglelés venne erőt sokakon, ám tisztább lenne a levegő!

Azért félek, most a vikingek isszák meg a levét az elutasításuknak.

Névtelen írta...

"Ne tegyünk semmit, mert még baj is lehet belőle." - az életben általában három dologból kettő bajjal szokott végződni, mégsem az az élet, hogy az ember tétlen bámul a világba.

Pfsz írta...

A Hunok pedig fizetnek-

Névtelen írta...

Az az ő bajuk! Üljenek csendesen a fenekükön és fizessenek.

Herne írta...

Lássuk csak, jól értelmezem-e: néhány bankár, pénzspekuláns, aki ki akarta használni az izlandi kedvező helyzetet, hoppon maradt, és ezt fizesse meg az izlandi nép. Hová jutottunk? Ilyen a bankárszakma, kockáztatsz, veszíthetsz. Ezek rábasztak. Ennyi, s nem több. Én sem verem le a többi vendégen, ha az újfajta vodka, amit kipróbáltam, nem ízlett.

Izland egyébként valóban példát mutatott. Van élet a pénzvilágon kívül. Nekünk is lenne. Ez az ország pesszimista becsléssel is háromszor ennyi ember eltartására képes hosszú távon, anélkül, hogy bármiféle importra szüksége volna. És bármelyik ország képes erre, vagy ha a földrajzi fekvése kedvezőtlen, mint Izlandnak, akkor - szintén az izlandiak példájára - a technika révén meghonosítják az élethez szükséges dolgokat, növényeket, állatokat, élelmiszereket stb. Aztán, ha lenne még néhány olyan tökös nép, mint az izlandi, a bankvilág csak nézne, hogy szépen lassan széjjelszakad a drága uniójuk, és egy új szövetség jön létre a számkivetettekből. Mert ezek a számkivetettek, nem kétséges, segítenék egymást. Sőt, egy idő után ők lennének a világ egyik meghatározó gazdasági közössége, lévén a bankok nem teszik eleve tönkre őket, hanem urai önmaguknak, a piacaiknak, a termékeiknek, a pénzüknek. Lássuk csak, mi pl. mire mennénk Izlanddal, ha a NATO nem lőné le a szállítógépeinket a demokrácia jegyében: importálhatnánk tengeri halat, lévén - most épp - nincs tengeri halunk. Cserébe exportálunk szárazföldi hústerméket, csirkét, marhát, sertést. Gabonával is elláthatjuk őket, van bőven. Aztán csatlakoznának a többi "bedarált" országok: a görögök, a portugálok, a spanyolok, az írek. Ezek már nem is olyan kis országok ám! Létrejöhetne egy alternatívája az EU-nak, és nem kétséges, melyik nyerné meg a csatát hosszú távon: az, amelyik a hitelrabszlgaság által megkötözve születik, vagy amelyik szabadon?
Persze ehhez nem fülkeforradalmárok, luxusautófétisesek, beteglelkű álművészek, statisztikafényező kéthetes rendcsinálók és hasonló törzszülöttek kellenek.
És gondoljunk csak bele: ekkor már hogyan pofázhatna bele az EU, mit csinálunk drága cigányainkkal? Elhagyhatják az országot nagy rettegve az utolsó szálig, mert üldöztetve érzik magukat, az EU-nak nemhogy beleszólása nem lenne egy nem Eu-tagország belügyeibe, de vissza sem toloncolhatná a menekülteket, be kéne fogadnia a cigányokat!
Ejj, be szép dolog az álmodozás.

Lássuk csak azonban a realitásokat, Izland nem Eu-tag eszerint. Menedékjogot lehet kérni? Mondjuk arra hivatkozva, hogy idehaza üldöztetve vagyok a bankok által. Szerintem a jelenlegi helyzetben szívesen fogadnának néhány dolgos magyar kezet...vikingek, hunok, Európa lenézett barbárjai, fogjunk hát össze! Európa két legharciasabb népe nem veszíthet.

Both Gábor írta...

Köszönjük a cikket!
Az Emberiseg.hu 2011. szeptember 10-e, szombat, délután 14 órára Szimpátia-Szeretet-Demonstráció elnevezéssel békés gyûlést tart Izland konzulátusa elõtt. A gyülekezés célja, hogy szeretetünkrõl és szimpátiánkról biztosítuk Izland népét, amiért hatalmas bátorságról tett tanubizonyságot, azzal, hogy NEM-et mert mondani bankoknak, és képes volt egy vér nélküli forradalommal valódi változást kieszközölni.
Az összejövetelre mindenkit szeretettel várunk, aki e békés cél megvalósítása érdekében csatlakozik hozzánk. A szervezõk elhatárolódnak minden ellenséges, gyûlöletkeltõ megnyilvánulástól, provokációtól, hiszen nem valami ellen, hanem valami mellett szeretnénk tûntetni.
Bővebb infok:
http://www.emberiseg.hu/cselekvesek/110910izland.htm
Both Gábor
Emberiseg.hu

Megjegyzés küldése

Kedves Kommentelők!

A könnyebb és legfőképp az értelmesebb kommunikáció biztosítása érdekében, szeretnénk mindenkit arra kérni, hogy a hozzászólásaitokat valamilyen névvel tegyétek meg.

Ez a "Profil kijelölése mint:" legördülő menüben a "Név/URL-cím" lehetőséget választva, majd a név beírása után az URL sort üresen hagyva, végül a "Tovább" gombra kattintva egész egyszerűen megtehető.

Köszönjük!

Radical Puzzle

 
látogató számláló