Új eljárás indul a Csatáry-ügy kapcsán immár Zuroff ellen?

Ez a hét akár még vízválasztó is lehet az elmúlt hetekben elindult Csatáry-féle történetben. Ezen a héten, ha nem történik semmi különös, csak mindenki, mindenhol teszi a dolgát, akkor akár még az is előfordulhat, hogy új eljárás kezdődik az ügy kapcsán. Egy új eljárás, aminek következtében pedig könnyen előfordulhat az is, hogy az eddigi vádló kerül a vádlottak padjára. Igen. Bármennyire hihetetlen is, de tényleg előállhat az a helyzet, hogy Efraim Zuroff ellen büntetőeljárás indul Magyarországon. Persze ehhez egész sok mindennek össze kell jönnie, de ez a lényegen mit sem változtat. A történtek és a jogállás elvileg adott ahhoz, hogy a megélhetési nácivadász belekóstoljon a magyar büntetés-végrehajtás mindennapjaiba…


Ez a hét akár még vízválasztó is lehet az elmúlt hetekben elindult Csatáry-féle történetben. Ezen a héten, ha nem történik semmi különös, csak mindenki, mindenhol teszi a dolgát, akkor akár még az is előfordulhat, hogy új eljárás kezdődik az ügy kapcsán. Egy új eljárás, aminek következtében pedig könnyen előfordulhat az is, hogy az eddigi vádló kerül a vádlottak padjára. Igen. Bármennyire hihetetlen is, de tényleg előállhat az a helyzet, hogy Efraim Zuroff ellen büntetőeljárás indul Magyarországon. Persze ehhez egész sok mindennek össze kell jönnie, de ez a lényegen mit sem változtat. A történtek és a jogállás elvileg adott ahhoz, hogy a megélhetési nácivadász belekóstoljon a magyar büntetés-végrehajtás mindennapjaiba.

Mint az gondolom sokak által ismert, az egykori rendőrfogalmazót, a ma 97 éves Csatáry Lászlót néhány hete jelentette fel Efraim Zuroff, mivel szerinte a férfi a II. világháborúban háborús bűntetteket követett el. A vádak szerint Csatárynak egyrészt köze volt az 1941-es kamenyec-podolszkiji deportálásokhoz, másrészt 1944 tavaszán, Kassán rendőrparancsnokként kulcsszerepet játszott 15.700 zsidó Auschwitzba deportálásában.

A múlt héten aztán kiderült, hogy a vádak egy része hamis és megalapozatlan. „A nyomozás során eddig beszerzett adatok szerint a feljelentő állításával szemben a gyanúsított a kamenyec-podolszkiji deportálásokkal nem hozható összefüggésbe.” – közölte Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője, majd kifejtette, hogy a szakértői vizsgálatok minden kétséget kizáróan megállapították azt, hogy „Csatáry László az 1941-es deportálások idején nem tartózkodott Kassán, ráadásul akkori beosztása miatt nem is tudta volna befolyásolni a háromszáz hontalan zsidó deportálását.”

Miután az ügyészségi nyilatkozat a médiában megjelent, egyre többen kezdték el feszegetni azt a kérdést, hogy vajon Zuroff alaptalan vádaskodása kimeríti-e a Btk. ide vonatkozó passzusát. Az elmúlt napokban aztán az ügy egyre nagyobb visszhangot kapott, míg mára eljutottunk oda, hogy neves hozzáértők is megalapozottnak találják a Zuroff elleni eljárás megindítását.

„Felveti a hamis vád gyanúját, hogy Efraim Zuroff, a Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi igazgatója valótlan tartalmú feljelentést tett Csatáry Lászlóval szemben az 1941-es kamenyec-podolszkiji deportálások kapcsán” – nyilatkozta Völgyesi Miklós, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácselnöke, majd hozzátette: „a Btk. az igazságszolgáltatás védelmében szankcionálja az ilyen cselekményeket, hogy az alaptalan vádaknak elejét vegye, és visszatartsa a rosszindulatú, notórius feljelentgetőket”. Völgyesi végül még megjegyezte, hogy szerinte az ügyészségnek kellene hivatalból eljárást indítania.

Aztán megszólalt az ügyben ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász is, aki elmondta: „az ártatlanság vélelme alapvető emberi jogi és büntetőjogi alapelv, amely mindenki megillet”. Rámutatott, ha egy „háborús bűnös” esetében kiderül, hogy a terhére rótt cselekményeknek csak egy részét követte el, akkor az alaptalan gyanúsítások, vádak tekintetében megállhat a hamis vád bűncselekménye.

Futó Barnabás ügyvéd pedig azt hangsúlyozta: „a büntető törvénykönyv szerint alapvető feltétel, hogy a hamis vád hatóság előtt történjen, ami jelen esetben adott, annak pedig az eljárás megindítása szempontjából nincs jelentősége, hogy az elkövető szándékosan vagy gondatlanságból vádolt-e hamisan.”

Nem kétséges, hogy a történet egész szépen alakul. Ha pedig ténylegesen nevet is adunk a gyereknek és ideidézzük a Btk. 233. paragrafusát, akkor akár még piciny mosoly is kerülhet az arcunkra. A hamis vád a Büntető Törvénykönyv által több szakaszban is részletesen tárgyalt bűncselekmény. Az alapeset definíciója:

233.§.

(1) Aki
a) a hatóság előtt mást bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol
b) más ellen bűncselekményre vonatkozó koholt adatot hoz a hatóság tudomására bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a hamis vád alapján büntetőeljárás indul.

(3) Ha a hamis vád alapján a vádlottat elítélik, a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.

Azt hiszem, nem kell nagy jogtudósnak lennünk ahhoz, hogy kétség nélkül megállapíthassuk: Zuroffra a (2) bekezdésben foglaltak vonatkoznak. A vád hamis, ezt az ügyészség megállapította és az is egyértelmű, hogy az ügyben eljárás indult. Így Zuroffnak akár 5 év is kinézhetne…

Persze mindannyian tudjuk, arra, hogy Zuroffot az ügyészség kezdeményezésre eljárás alá vonják nagyon kicsi az esély. Mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy egy ilyen eljárás elindítása a mai állapotok között szinte elképzelhetetlen. Azt hiszem, akkor lepődnénk meg a legjobban, ha ez tényleg bekövetkezne. Viszont az minden további nélkül működik, az minden további nélkül elképzelhető, hogy az eljárást nem a nyomozóhatóság, hanem Csatáry László magánvádlóként kezdeményezi úgy, ahogy azt a médián keresztül ifjabb Lomnici is javasolta neki.

A kérdés most már csak az, hogy Csatáry László és a körülötte lévő ügyvédcsapatnak mi lesz a következő lépése?