Valami Amerika

Ha már unod a régi fotód, csinálj magadnak egy újat! – gondolhatták magukban az FBI vezetői, amikor megalkották a XXI. század valószínűleg egyik legnagyobb átverésének legújabb fejezetét. Mert új fejezetnek lennie kell. És persze a rettegést is fenn kell tartani, mert különben még az emberek rájönnének arra, hogy egy gusztustalan színjáték akaratlan szereplői.

Így hát a show folytatódik tovább. Na, de ne fussunk ennyire előre.

Az utóbbi időben a gyanútlan amerikai polgár már-már kezdte azt hinni, hogy csendesedni látszik a terrorveszély. Már-már kezdte feltenni magában a kérdést, hogy ha nincs, akkor meg miért kell fenntartani azokat az intézkedéseket, amelyek alapjaiban nyirbálják meg a szabadságjogokat?

Miért kell továbbra is érvényben tartani a Patriot Act törvényt, amely lehetővé teszi a rendfenntartó szervek számára, hogy bírói végzés nélkül figyelhessenek telefonvonalakat, e-maileket, személyes orvosi, pénzügyi és egyéb iratokat? Mi szükség van egy olyan törvényre, ami feljogosítja a nyomozóirodát arra, hogy a lakók távollétében, értesítés nélkül végezzen házkutatásokat úgy, hogy erről csak több héttel később ad majd tájékoztatást?

Azonban mielőtt még három Big Mac és négy Jerry Springer show között, túl sokakban fogalmazódott volna meg a fenti kérdés, az FBI már szállította is a legújabb terrorveszélyt. Hirtelen előkerült egy nigériai szerencsétlen, aki a lehető legjobbkor próbálta meg felrobbantani a Northwest Flight 253-as, Amszterdamból Detroitba tartó járatát. Gondolom, mondanom sem kell, hogy természetesen őt is az al-Kaida küldte. És minő véletlen, ráadásul pont karácsonykor, amikor egész Amerika a szeretet lázában ég.

Az már csak később derült ki, hogy a nagy robbantó, Umar Farouk Abdulmutallab aktája már hónapokkal az akció előtt a Szövetségi Nyomozó Iroda asztalán feküdt, mert azt maga az apja adta át az amerikaiaknak, figyelmeztetve őket, hogy a fia valószínűleg valami ilyesmire készül.

Mindettől függetlenül Abdulmutallab december 24-én felszállt egy Lagosból Amszterdamba induló repülőgépre, ráadásul úgy, hogy már akkor a testére volt erősítve a robbanószerkezet. Azonban ezt „véletlenül” senki sem vette észre. Persze mondhatjuk azt, hogy Lagosban nem annyira szigorúak a biztonsági előírások. Mondjuk, de akkor mi történt Amszterdamban?

Teljesen „véletlenül” Hollandiában is csődöt mondott a biztonsági rendszer. Annak ellenére, hogy neve szerepelt a terrorista kapcsolatokkal rendelkező személyek listáján, amelyet az amerikai hatóságok állítottak össze, annak ellenére, hogy a testén ott volt felerősítve a robbanószerkezet, Abdulmutallab Amszterdamban is föl tudott szállni a Detroitba induló járatra.

A robbantás szerencsére, vagy előre eltervezetten, végül is nem sikerült, mert a „terrorista” addig bénázott a gépen, míg végül néhány utas, vagy esetleg néhány „véletlenül” ott utazó FBI ügynök leteperte. Később még kiderült az is, hogy nem is volt annyi robbanóanyag nála, amennyi szükséges lett volna a gép felrobbantásához. De ez a része a történetnek igazából már nem érdekes. A lényeg az, hogy egy terrorista megint robbantani akart. És innentől kezdve már jöhetnek az újabb rémtörténetek, meg persze az újabb megerősítést nyert terrorveszélymese legújabb epizódja.

És a cionisták emberei nem is tétlenkedtek. Még le sem került a címlapokról a detroiti gép történte, amikor a tévéképernyőkön már feltűnt az al-Kaida sztori legújabb része. Mit feltűnt, egyszerűen berobbant. Ugyanis az amerikai hírszerzés pénzt, időt és ártatlan emberi életeket nem kímélve közzétette a terrorizmus elleni harc legfrissebb eredményeit. Az eredmények prezentálásának csúcspontja az volt, amikor nyilvánosságra hozták Oszama Bin Laden legújabb fotóját. A fotót, ami leváltotta a legutóbbit, ami még 1988-ból való volt.

Az amerikai polgárok szívét biztosan nagy megnyugvással töltötte el, hogy a pénzükből fenntartott intézmények milyen kiválóan végzik a dolgukat, bár talán voltak néhányan, akik elcsodálkoztak, amikor meglátták azt az őszülő hajú, szakáltalan, turbántalan férfit, aki bin Ladenként a képernyőről nézett rájuk.

Náluk jobban már csak Gaspar Llamazares, a Spanyol Kommunista Párt képviselője csodálkozott el, vagy inkább döbbent meg, amikor megtudta, hogy az FBI arra használta fel az egyik fotóját, hogy bemutassa, hogyan nézhet ma ki Oszama. Ráadásul ezt az új képet aztán a jenkik szétküldték a hírügynökségeknek is, így pillanatok alatt a világ összes mértékadó lapja leközölte azt.

A bal oldalon a régi bin Laden (1988), a középsőn az új bin Laden, míg jobb oldali fotón Llamazares látható.

Llamazares, miután szóhoz tudott jutni az elképedésről jelentkezett a BBC-nél, hogy felhívja a közvélemény figyelmét arra, hogy nem minden pont az, aminek látszik. A vele készült riportban elmondta, hogy valószínűleg egy kampányplakátról vehették le az arcát, és azt egyszerűen rámontírozták bin Laden képére. Erőteljesen sérelmezte azt is, hogy az így készült fotó felkerült az FBI legjobban keresett bűnözőinek listájára is.

A botrány kitörése után az FBI szóvivője, Ken Hoffman elismerte, hogy az ügynökség tényleg Llamazares képét használta fel a képalkotáshoz amit, mint kiderült a Google Imagesből vettek. Egyúttal bejelentette, hogy vizsgálatot kezdeményeznek a hiba kiderítésére.

Gondolom ez kb. olyan sikerrel fog járni, mint a 2003-ban történt Colin Powel ügy felderítése, amikor is az akkori külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt az iraki vegyi fegyverek veszélyeiről mesélt, mondván azok az egész világ békéjét veszélyeztetik. Később kiderült, hogy a CIA által bizonyítéknak mondott dokumentumokat a netről töltötték le és annak semmilyen valóságalapja nem volt. Ettől függetlenül lerohanták Irakot és legyilkoltak több ezer embert.

Ahol fát vágnak, ott hullik a forgács - mondják az amerikaiak. Néha tévedünk, de a cél érdekében ezek a kis ügyek elnézhetők. Egyébként meg ne hőbörögjön senki, amikor mi őrködünk a világ békéje felett. Mindenkinek pofa be és összezárás, na meg egyre több hozzájárulás a terrorizmus elleni háborúhoz. Mit számít egy kis életszínvonal csökkenés, mit számít a szabadságjogok csökkentése? Hisz minden áldozat megtérül, amit a terroristák ellen, a biztonságunk érdekében hozunk. Az meg, hogy ki a terrorista, majd mi megmondjuk, hisz mi mindig naprakészek vagyunk.

És az amerikaiak csak néznek, és nagy részük elhiszi, hogy ez így van rendben. Valószínűleg nem is érdekli őket az ügy háttere. Látták az új „bin Ladent”, a gyilkolászás mehet tovább. Mindegy, hogy hol, mindegy, hogy kit. Majd este megnézik a tévében.

Mondjuk mi, kelet-európaiak is csak nézünk, de nekünk egészen más jár a fejünkben. És ezt egy egész rövid mondatban meg is tudjuk fogalmazni: Elmentek ti a f@szba!