Kötéltánc a szakadék felett

A devizahitelek és a bankok aljasságáról, az adósok vélt felelősségéről és jóhiszeműségéről, a helyzet tarthatatlanságáról és a várható következményekről azt hiszem, az elmúlt időszakban a hozzáértők és a partvonalról kiabálók is már leírtak mindent, amit csak lehetett. Azonban azzal az eshetőséggel, ami a múlt héten Pécsett esett meg, szerintem még a legvadabb elemzések sem számoltak.

Az eset mondhatni teljesen hétköznapian indult. Kersics Antal beballagott a pénzintézetbe és közölte, hogy megelégelte az árfolyam folyamatos emelkedését, ezért egyösszegben szeretné rendezni a 2008-ban felvett hitelét. Az adóssága ekkora már 7,5 millió forintra rúgott, így még a lakását is eladta, hogy előteremtse a szükséges összeget.

„Bementünk a pécsi ügyintézőhöz, mert szerettük volna rendezni a hitelünket és végleg lezárni a számlánkat, ezért megkérdeztük, mennyi a végösszeg mindennel együtt. Szeretnénk ugyanis eladni a lakást, de az új tulajdonos addig nem tudja átíratni a tulajdoni lapot a saját nevére, amíg a bank le nem veszi a lakásról a jelzálogot. Az ügyintéző hölgy azt mondta, a törzstartozásunk 7,5 millió forint, ezért ha 7 millió 600 ezret fizetünk, az mindent fedezni fog. Mivel Pécsett nem lehetett közvetlenül kifizetni a tartozást, ezért ezt az összeget még aznap délután átutaltuk és azt gondoltuk, ezzel készen is vagyunk, mivel még többet is fizettünk be, mint a törzstartozás. 1-2 nap múlva azonban kiderült, hogy nem” – bontogatja a történet részleteit Kersics.

„Mondták, hogy ennek lesz átfutási ideje, de direkt ezért fizettünk többet. Az ügyintéző szerint ugyanis ez a plusz összeg fedezi a plusz költségeket. Ehhez képest pár nappal később már 380 ezer forintot, majd 450 ezret kértek tőlünk. Mi nem értettük a dolgot, ezért felhívtuk a budapesti központot, akik megint egy teljesen más összeget mondtak. Végül az árfolyam-ingadozásra hivatkoztak, de így sem stimmel az összeg.”

Igen, jól érti mindenki. Kersicsék kifizették az adósságukat, de mivel mint később kiderült a pénzintézet csak négy nap múlva zárta le a számlájukat és ez idő alatt a svájci fizetőeszköz 8-9 forinttal drágult, ezért az adósságuk kapásból további, nagyjából 300 ezer forinttal, majd az egyéb járulékos költségeket is hozzászámítva a végére összesen közel félmillió forintos plusz költséggel növekedett. Legalábbis a bank szerint.

„Ez azért inkorrekt, mert ha én befizetek valamit forintban, akkor nekik kötelességük ezt azonnal átváltani devizába, a bank azonban csak négy nap múlva számolta el ezt. Ez a kényelmes eljárás viszont nem hiszem, hogy az én saram lenne” – fakadt ki Kersics az újabb követelés hallatán, majd biztos, ami biztos kicsit utánaszámolt a dolognak. Végül kiderült, hogy a frank mégsem erősödött annyit, mint amit utólag a bank ki akart fizettetni velük. Amikor ezt szóvá tették, akkor a pénzintézet módosított az álláspontján és kijelentette, hogy mégsem az árfolyam-ingadozás okozza a többletköltséget, hanem az, hogy elfelejtették felszámítani előtörlesztési díjat.

Azonban a történet itt még nem ért véget. Amikor Kersicsék közölték, hogy nem tudnak és nem is akarnak továbbiakban semmilyen plusz költséget fizetni, a bank munkatársa azzal állt elő, hogy van erre a helyzetre Kersics Antal számára egy kiváló javaslata: a maradék tartozást fizesse ki tíz év alatt, így ügyfele maradhat a banknak.

Gondolom, most nagyjából mindenkinek azok a válogatott és véget nem érő kurvaanyázások jutnak eszébe, amik valószínűleg Kersics Árpád fejében is megfordultak e valóban nagyszerű javaslat hallatán. Végül mintegy utolsó mentsvárként a család feljelentést tett a Kormányhivatalnál és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél is, mert szerintük a bank eljárása tisztességtelen volt.

Az előzetes, nem hivatalos állásfoglalásra nem kellett sokat várni. A PSZÁF a konkrét témában feltett újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, hogy a pécsi eset nem egyedi, a bank eljárása pedig szabályos, mivel az átfutási időből adódó árfolyamkockázat az ügyfelet terheli. A történet nyilvánosságra kerülése azért valamelyest segített, vagy most legalábbis úgy látszik, hogy segíteni fog az ügyön, mivel a bank bejelentette, hogy a héten személyesen keresik meg Kersicséket, hogy tisztázzák, mi is történhetett.

Azonban, ha ez az ügy valamelyest megnyugtatóan is zárul majd, vajon hány és hány olyan család lehet még, akiknek már nem volt erejük ahhoz, hogy lépjenek, hogy a nyilvánosság erejével harcoljanak a bankok arroganciája ellen?

A frank tegnap már átlépte a korábban elképzelhetetlennek tartott 258 forintos határt is és minden bizonnyal az erősödés itt nem áll meg. Sőt, mára eljutottunk oda, hogy már egyátalán nem nevezhető vészmadárnak az, aki az euró és a frank paritásáról beszél. Azonban ha ez bekövetkezik, az katasztrófális következményekkel fog járni, hisz a devizahitelesek többsége ezeket az egekbe szökő részleteket már képtelen lesz fizetni.

Ma Magyarországon nagyjából 6.000 milliárd forintnyi svájci frankban jegyzett adósságot tartanak nyilván, ami 10 millió forintos tartozásátlagot tekintve, nagyjából hatszázezer családot érint. Hatszázezer család, azaz az ország lakosságának közel 20 százaléka kötéltáncol a szakadék felett.

Arról már nem is beszélve, hogy ezek a családok lassan már nem tudnak vásárolni, már nem tudnak semmilyen szolgáltatást igénybe venni, ennek pedig az lesz a következménye, hogy az is bajba kerül, akinek se forint, se deviza hitele nincs. A forgalom elmaradása miatt a vállalkozások tömegesen kerülnek egyre rosszabb helyzetbe, bocsátanak el dolgozókat, mennek tönkre, ami majd újabb és újabb családokat állít megoldhatatlan helyzet elé.

Az ördögi kör bezárulni látszik. De mi lesz, ha tényleg a legpesszimistább forgatókönyvek válnak valóra?

11 kommentek:

Névtelen írta...

Mocskos vérszopó bankárcsürhe.Árfolyam kockázat,előtörlesztési dij,stb.Itt már a sürű kurvaanyázás sem segit.Ezeket az aljasságokat csak nálunk merik megcsinálni,mert birkának nézzik a magyart.Akiket a puszta bőréig megkell nyirni. Láttam én már harapós birkákat 56'ban.A legpeszimistább forgatókönyvről meg annyit,hogy ha már nincs mit vesziteni,akkor a Jóisten irgalmazzon ezeknek a parazita férgeknek.(nebet het)

Scall Fast írta...

Nem írt a Petőfi egy verset aminek A NEMZETHEZ volt a címe? Hát azt nekik, ami abban van!

Persze hogy nem fog ez így működni, egymilliónál is több embert kitenni az utcára. Ebből minden lesz, csak béke nem. De ne is legyen.

casablanka írta...

Nem azért választunk kormányt és képviselőket, hogy MEGVÉDJÉK a hazát az embereket, ezektől a piócáktól? Hol van a kormány ? Miért nem utasítja a megfelelő szervezeteket( PSZÁF, Számvevőszék, Ügyészség ) ezeknek a disznóságoknak a megakadályozására? Miért nem lehet hasonló dolgokat pl.Canadában megtenni a bankoknak? Miért kell a saját megtakaritott pénzem után még "kamatadót" is fizetni? Miért? Milyen szerződés az, amit az egyik fél ( a bank ) állandóan változtathat kénye-kedve szerint?

Névtelen írta...

"Nem azért választunk kormányt és képviselőket, hogy MEGVÉDJÉK a hazát az embereket, ezektől a piócáktól?" A valasz roviden: nem.
A valasztas hivatott a dontes illuziojat megadni neked, amitol szepen hatradolsz es azt hiszed minden rendben van, mert gondoskodik rolad az allam...
Valojaban az altalad felsorolt szervezetk a banki kartell mukodeset teremtik meg es segitik elo es nem rolad szol a tortenet...
Ideje lenne ezzel szembenezni es felnoni a tundermesek korabol. :(

Herne írta...

Ha az emberek bankok általi kirablása belefér a demokrácia kereteibe, akkor a bankrablás is. Olyan nincs, hogy csak az egyiknek szabad. Ide a puskát!

Megnézném ezeket a hájfejű bankárokat, akik tollvonásokkal rabolnak ki embereket, amikor berúgom az irodájuk ajtaját, és a pofájukba nyomok egy kétcsövűt.

Természetesen nem készülök és nem is buzdítok bűncselekményre (a bankrablás rossz, érteeem? :) ), szerencsére nekem nincs devizahitelem, sem semmilyen hitelem, úgyhogy nálam beszopták az ügyfélkeresgélést, csupáncsak fantáziálgatok, és ezzel vezetem le a feszültséget, a felháborodást, a dühöt. De ha nem állítanak magukon a bankok, méghozzá kurvagyorsan, mindez magától fog bekövetkezni és tömegesen. Akkor aztán hadonászhatnak a tollaikkal meg a papírjaikkal, és rimánkodhatnak, hogy hát a törvény szerint legális volt, amit csináltak!

casablanka írta...

Névtelen! ha már igy kioktatsz remélem azt tudod, hogy az a kormány és a képviselők dolga, hogy törvényeket hozzanak. Pld. bevezethetnék a magáncsődöt, úgy mint Nyugaton van, hogy ne kelljen földönfutóvá válni a szerencsétleneknek egy életen át.Az állambácsis szlogenekkel, pedig menj arra, balra el.Ez nagyon bibsis gondolkodás de főleg hülyités."Ingyen ebéd nincs, mindenki gondoskodjon magáról stb, stb." Mert az állam a mi adóforintjainkból osztott régen is és most is.Nem pedig arra való a kormány, hogy a multiknak kedvező döntéseket hozzon. Nyugodj bele, sz@r helyen lakom, szerettem volna újra én is szép lakást,( mert valaha volt is) de megmaradok ott ahol vagyok és volt annyi eszem, hogy egy fabatkát sem vettem fel ettől a rablóbandától uzsora kamatra.De általában beosztom a pénzem.Sőt még ingyenélő sem vagyok mivel ledolgoztam a rendszernek 36 évet sz@rért, hugyért. Igy aztán JOGOM lenne" hátradölni!" De még öregségemre is ezektől a zsidó törvényhozóktól legfeljebb hanyat eshetek. Ennyi!

Radulovic Zsuzsa írta...

Kedves Casablanka, jogos a harag, de ettől függetlenül sok igazság van abban, amit Névtelen ír.

Névtelen írta...

Budapest, 2011. augusztus 8. hétfő

A devizahitelesek a banknál tett egyszerű bejelentéssel is kezdeményezhetik hitelszerződéseik semmissé nyilvánítását, a törvény szerint ugyanis a semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség - jelentette be a Magyar Szociális Fórum Kerekasztala *Makkos Albert* hétfőn nyilvánosságra hozott jogi megoldására hivatkozva.

A devizaalapú hitelszerződések számos eleme megalapozza a semmisség
megállapítását. A Ptk. 234.§(1) bekezdése szerint pedig nem kell eljárást
kezdeményezni a bank ellen, hanem elegendő, ha a hitelfelvevő bejelenti a
banknak a semmisséget. Ezzel a nyilatkozattal új helyzet áll elő: a
hitelfelvevő a szerződés deviza jellegét a maga részéről semmissé
nyilvánítja, és forint alapon létrejött szerződésnek tekinti. Ettől fogva a
banknak kell eldöntenie, hogy bírósági keresetet indít-e, vagy sem. Tehát *az eljárási rend megfordul*. Az eljárás hatására a szerződés úgy tekinthető, mintha a felek eredetileg forintszerződést kötöttek volna, a hitelfelvevőt pedig a per idején nem terheli az egyre magasabb törlesztő részlet, azaz a per alatt nem mehet tönkre a bankok által rá hárított folyamatosan és gyorsan növekvő többletterhek miatt. A Szociális Kerekasztal ez utóbbi különösen fontosnak tartja az emberek érdekében, tekintettel a mind többek számára teljesíthetetlen és elviselhetetlen törlesztő részletek miatt.

Makkos Albert hozzáfűzi: Ha a bank, vagy a bíróság nem fogadná el a
semmisség megállapításának az említett törvény szó szerinti értelmezésére
épülő módját és tényét, akkor megkérdőjeleződik az Alkotmány 2. §-ban
foglalt *jogállamiság* elve.

A *Szociális Kerekasztal az új jogi megoldásnál arra törekedett*, hogy a
devizahiteleseknek a peres eljárás alatt *ne kelljen fizetniük az egyre
emelkedő törlesztő részleteket*, mert mire a pert megnyerhetik, a bank
felmondhatja a szerződést fizetési elmaradás címen. Továbbá, a hitelesek *ne kerülhessenek olyan helyzetbe, hogy nem tudják fedezni a jogi eljárás
költségét*. Végül azt is figyelembe vették, hogy *a jogi megoldás ne csak a hitelfelvevők érdekét szolgálja, hanem a bankoknak is reális és elfogadható megoldást jelentsen.* (Ez a megoldás ugyanis reális nyereséget biztosít a banknak, ugyanakkor nem teszi lehetővé jogtalan extraprofit realizálását.)

Makkos nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a hitelfelvevő *csak ügyvédi
közreműködéssel* indítson eljárást, és célszerű olyan ügyvédet választani,
aki a per képviselete érdekében kész elsajátítani a pénzügyi ismereteket.

A semmisséget konkrét és részletekbe menő érvekkel alátámasztó megoldási
anyag utal a Ptk.4.§-ra, amely előírja, hogy a felek "*a jóhiszeműség és
tisztesség követelményének megfelelően"* kötelesek eljárni. Megállapítja,
hogy a bank részéről nyomokban sem volt meg sem az egyik, sem a másik. A
Ptk. 205.§ (3) bekezdése szerint *"figyelemmel kell lenniük egymás jogos
érdekeire. A szerződéskötést megelőzően is tájékoztatniuk kell egymást a
megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről."* A bank nem volt tekintettel az ügyfél érdekére, és a devizahitel lényeges körülményeiről sorozatosan nem tájékoztatta az ügyfelet. A többrendbeli szándékos károkozás miatt a szerződés semmis - állítja az új jogi megközelítés szerzője.

A devizahitel szerződés egyszerű bejelentés alapján történő semmissé
nyilvánításáról készült alapos jogi megoldást a Szociális Kerekasztal szabad felhasználásra a Hitelkárosultak rendelkezésére bocsájtotta az mszfszk.hu és a hitelkarosultakert.hu portálon.

Kiadta: MSZF SZK

www.mszfszk.hu

www.hitelkarosultakert.hu

BORA írta...

Névtelennek igaza van. Bábkormányaink vannak, s hogy kik állnak mögöttük és kik diktálnak nekik az egyértelmű. Idézek: "A magyar állam hitelezői döntő többségében magánbefektetők"... Na nem sok olyan gazdag magyar van aki a magyar államnak hitelt tudna nyújtani, elég valószínű, hogy ezek külföldi érdekcsoportok. És lám a mai napig minden úgy alakul az országban, hogy a hitelezők befektetéseit semmi ne veszélyeztesse...

Névtelen írta...

Herne által vizionált "duplacsöves megoldás" is körvonalazódik: http://vimeo.com/17805125

Névtelen írta...

Bocsika,még mindig nem fejteted ki teljesen a témát.Ugyanis a bankszövetség elnöke jelentette ki:az eljárás nem felel meg a banki etikának.ÉS erkölcstelen amit művelt a bank.Mindezt nagy nyilvánosság előtt!ennyit a PSZÁF-ról.

Megjegyzés küldése

Kedves Kommentelők!

A könnyebb és legfőképp az értelmesebb kommunikáció biztosítása érdekében, szeretnénk mindenkit arra kérni, hogy a hozzászólásaitokat valamilyen névvel tegyétek meg.

Ez a "Profil kijelölése mint:" legördülő menüben a "Név/URL-cím" lehetőséget választva, majd a név beírása után az URL sort üresen hagyva, végül a "Tovább" gombra kattintva egész egyszerűen megtehető.

Köszönjük!

Radical Puzzle

 
látogató számláló