Hetek óta megy a nyöszörgés és a felháborodás úgy a honi, mint az európai balliberált sajtóban mondván, hogy a magyar kormány a multicégek megadóztatásával nyert néhány milliárd forintnyi bevételért képes összeveszni a meghatározó multinacionális cégekkel, Németországgal, sőt az egész felvilágosult Európai Unióval.
Az agynélküli ajvékolás egyik legszebb példáját ebben a témában a múlt szerdai Ma reggelben Krug Emília, a 168 tóra bértollnoka mutatta be, aki Morvai Krisztinával hőbörgött egy sort, mert a jobbikos képviselő felháborítónak tartotta azt, hogy tizenhárom európai nagyvállalat közös levelet írt az Európai Bizottságnak, hogy tiltakozzon, és szankciókat követeljen a magyar kormány különadói miatt.
A nagyon felkészült újságírónak a beszélgetés során a multik melletti érvként, a következőket sikerült felhoznia: „azért a multik nyilván befektetnek és fejlesztenek is idehaza, amivel munkahelyet teremtenek, felpörgették a gazdaságot, amire igen nagy szükség lenne”. Aztán így folytatta: „megéri nekünk, megéri a költségvetési lyukak befoltozásáért összeveszni a multikkal, összeveszni például az egyik legnagyobb partnerünkkel Németországgal, mert hogy ez a tizenhárom cég nagy része német, illetve osztrák. Megéri?" – tette fel végül - a nagyon okosnak gondolt nézését is bevillantva - a kérdést.
Azért ilyenkor az emberben, aki kicsit is tájékozódik a világban felmerül a gondolat: Vajon hol él ez a nő? Vajon milyen újságíró az, akinek fogalma sincs arról, hogy mi folyik és legfőképp mi folyt Magyarországon az elmúlt időszakban a multinacionális cégek körül? Vajon Krug ennyire tájékozatlan lenne, vagy ennyire hülye? Vagy egyszerűen csak teszi a dolgát, teszi gátlástalanul azt, amiért fizetik, azaz szándékosan csúsztat megtévesztve ezzel a nézőket?
Ha Emília csak egy pillanatra kivenné a fejét a gazdái seggéből, és kinyitná az internetet, vagy valamelyik gazdasági lapot, akkor talán neki is feltűnne az az elképesztően pofátlan aránytalanság, ami a külföldi és a vegyes tulajdonban lévő cégek, valamint a honi vállalkozásoknak adott állami támogatásokban megmutatkozik.
A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint 2003-tól az adókedvezmények 93 százalékát külföldi és vegyes tulajdonú cégek kapták. Hasonló adatokat találunk, ha a vissza nem térítendő állami támogatásokat vizsgáljuk. Ráadásul úgy, hogy az ilyen jogcímen kiutalt összegek folyamatosan nőttek, 2002-2008 között cirka 30 százalékkal. Így talán már érthető, hogy mitől alakult ki az a helyzet, hogy a szegény és megszorításokkal agyonsanyargatott Magyarország Európában, a legnagyobb mértékben támogatta a szuper gazdag multinacionális cégeket.
A kimutatások szerint az állami pénzek odaítélése terén megszerzett első helyezésünk 2007-ben sem volt veszélyben, 2008-ban pedig pusztán a támogatások összege változott. Míg 2007-ben az állam 1,434 milliárd eurónyi (mintegy 391 milliárd forintnyi) közvetlen támogatást nyújtott, ami a bruttó hazai össztermék 1,42 százalékának felelt meg, addig 2008-ban a támogatások összértéke elérte a 2,5 milliárd eurót, csaknem 682 milliárd forintot, vagyis a GDP 2,38 százalékát.
Az EU-ban természetesen egyik állam sem ilyen bőkezű a közpénzekkel. A ranglistán 2008-ban második helyet szerzett Máltán is csak a GDP két százalékát teszi ki a cégeknek adott közvetlen támogatás mértéke. A kelet-közép-európai térség országaihoz képest még szembeötlőbb a különbség: a lengyel államkassza a GDP 1,02 százalékát, a cseh 0,97 százalékát, a szlovák 0,53 százalékét, míg román 0,63 százalékát áldozza közvetlen állami támogatásra.
Ha csak ezeket az adatokat néznénk, már akkor jogos lenne az adó kivetése, de itt még nincs vége a történetnek. Ugyanis a külföldiek egyoldalú állami támogatását minden adatsornál jobban jelzi, az a tény az 1992-2008 közötti időszakban az átlagos adókulcs a hazai vállalatok esetében 17 százalékos, míg a külföldi cégeknél 10,5 százalék volt.
Ugye érti mindenki?
Magyarországon, 16 éven keresztül ugyanazon tevékenységért a magyarokat 17, míg a külföldieket cirka 10 százalék adó terhelte.
De ez Emíliát egyátalán nem zavarja. Ő csak nyomja megállás nélkül a saját kis globalista szövegét. Krug és az elvtársai a multik kapcsán folyamatosan munkahelyteremtésről és hasonlókról beszélnek, de ez ugyanolyan csúsztatás, vagy nevezzük simán hazugságnak, mint a többi álságos érvük. Ma Magyarországon a vállalkozások 90 százaléka magyar tulajdonú, ami a foglalkoztatottak 72 százalékát látja el munkával.
Akkor ki teremt munkahelyeket? Ki foglalkoztatja a dolgozók zömét?
De lépjünk túl konkrét témán egy kicsit. Tudom, hogy a következő gondolat teljes idea, de nem az lenne a normális, nem annak kéne lenni a normális dolognak, hogy egy magyar újságíró a munkája során a magyar érdekeket nézi? Nem az lenne a normális, hogy egy magyar újságíró magyar szemmel mutat be és vizsgál meg eseményeket, ítél meg döntéseket és von le következtetéseket? Természetesen nem azt mondom, hogy mindenben mindenkinek egyet kell érteni, egyátalán nem. De vannak olyan ügyek, mint ez is, ahol lehetnek ugyan hangsúlyeltolódások, de a lényegen nem szabadna, hogy vita legyen. Hisz normális esetben nem is lehetne.
Mert vajon a multik jogos megadóztatása hol ütközik magyar társadalmi érdekbe? Vajon az évente 4000-4500 milliárd adómentes forintot az országból kivivő cégeken kívül ki nem ért egyet ezzel a lépéssel? Vajon rajtuk kívül ki nem érzi még a kivetett adót igazságosnak Magyarországon? És legfőképp kit érdekel, kit kéne, hogy érdekeljen, ha tizenhárom német és osztrák cég hisztizik egy kicsit?
Vajon akkor kinek az érdekeit védi Krug? A kérdés természetesen költői. Pontosan tudjuk mindannyian a választ. Így már csak annak kéne kiderülnie, hogy Emíliának miért van még mindig lehetősége az adófizetők pénzén fenntartott közszolgálati csatornán ezzel a magyarellenességgel és magyargyűlölettel, ami árad belőle a képernyőn szerepelni? Hogy lehet az, hogy ilyen antimagyarok még mindig a helyükön vannak?
Elqró annak idején azokat a magyar cégeket küldte volna el az országból, akik nem értettek egyet a szocialista gazdaságpolitikával. Hogy stílszerűek legyünk itt a végén, idézzük hát ezt mi is ide, mintegy kifejezve a nagy többség véleményét a tizenhármak leveléről: „El lehet menni Magyarországról, itt lehet bennünket hagyni, kérem szépen. Tessék. Lehet menni…”
És tegyük hozzá gyorsan azt is: a Krug-féléknek is…
Az agynélküli ajvékolás egyik legszebb példáját ebben a témában a múlt szerdai Ma reggelben Krug Emília, a 168 tóra bértollnoka mutatta be, aki Morvai Krisztinával hőbörgött egy sort, mert a jobbikos képviselő felháborítónak tartotta azt, hogy tizenhárom európai nagyvállalat közös levelet írt az Európai Bizottságnak, hogy tiltakozzon, és szankciókat követeljen a magyar kormány különadói miatt.
A nagyon felkészült újságírónak a beszélgetés során a multik melletti érvként, a következőket sikerült felhoznia: „azért a multik nyilván befektetnek és fejlesztenek is idehaza, amivel munkahelyet teremtenek, felpörgették a gazdaságot, amire igen nagy szükség lenne”. Aztán így folytatta: „megéri nekünk, megéri a költségvetési lyukak befoltozásáért összeveszni a multikkal, összeveszni például az egyik legnagyobb partnerünkkel Németországgal, mert hogy ez a tizenhárom cég nagy része német, illetve osztrák. Megéri?" – tette fel végül - a nagyon okosnak gondolt nézését is bevillantva - a kérdést.
Azért ilyenkor az emberben, aki kicsit is tájékozódik a világban felmerül a gondolat: Vajon hol él ez a nő? Vajon milyen újságíró az, akinek fogalma sincs arról, hogy mi folyik és legfőképp mi folyt Magyarországon az elmúlt időszakban a multinacionális cégek körül? Vajon Krug ennyire tájékozatlan lenne, vagy ennyire hülye? Vagy egyszerűen csak teszi a dolgát, teszi gátlástalanul azt, amiért fizetik, azaz szándékosan csúsztat megtévesztve ezzel a nézőket?
Ha Emília csak egy pillanatra kivenné a fejét a gazdái seggéből, és kinyitná az internetet, vagy valamelyik gazdasági lapot, akkor talán neki is feltűnne az az elképesztően pofátlan aránytalanság, ami a külföldi és a vegyes tulajdonban lévő cégek, valamint a honi vállalkozásoknak adott állami támogatásokban megmutatkozik.
A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint 2003-tól az adókedvezmények 93 százalékát külföldi és vegyes tulajdonú cégek kapták. Hasonló adatokat találunk, ha a vissza nem térítendő állami támogatásokat vizsgáljuk. Ráadásul úgy, hogy az ilyen jogcímen kiutalt összegek folyamatosan nőttek, 2002-2008 között cirka 30 százalékkal. Így talán már érthető, hogy mitől alakult ki az a helyzet, hogy a szegény és megszorításokkal agyonsanyargatott Magyarország Európában, a legnagyobb mértékben támogatta a szuper gazdag multinacionális cégeket.
A kimutatások szerint az állami pénzek odaítélése terén megszerzett első helyezésünk 2007-ben sem volt veszélyben, 2008-ban pedig pusztán a támogatások összege változott. Míg 2007-ben az állam 1,434 milliárd eurónyi (mintegy 391 milliárd forintnyi) közvetlen támogatást nyújtott, ami a bruttó hazai össztermék 1,42 százalékának felelt meg, addig 2008-ban a támogatások összértéke elérte a 2,5 milliárd eurót, csaknem 682 milliárd forintot, vagyis a GDP 2,38 százalékát.
Az EU-ban természetesen egyik állam sem ilyen bőkezű a közpénzekkel. A ranglistán 2008-ban második helyet szerzett Máltán is csak a GDP két százalékát teszi ki a cégeknek adott közvetlen támogatás mértéke. A kelet-közép-európai térség országaihoz képest még szembeötlőbb a különbség: a lengyel államkassza a GDP 1,02 százalékát, a cseh 0,97 százalékát, a szlovák 0,53 százalékét, míg román 0,63 százalékát áldozza közvetlen állami támogatásra.
Ha csak ezeket az adatokat néznénk, már akkor jogos lenne az adó kivetése, de itt még nincs vége a történetnek. Ugyanis a külföldiek egyoldalú állami támogatását minden adatsornál jobban jelzi, az a tény az 1992-2008 közötti időszakban az átlagos adókulcs a hazai vállalatok esetében 17 százalékos, míg a külföldi cégeknél 10,5 százalék volt.
Ugye érti mindenki?
Magyarországon, 16 éven keresztül ugyanazon tevékenységért a magyarokat 17, míg a külföldieket cirka 10 százalék adó terhelte.
De ez Emíliát egyátalán nem zavarja. Ő csak nyomja megállás nélkül a saját kis globalista szövegét. Krug és az elvtársai a multik kapcsán folyamatosan munkahelyteremtésről és hasonlókról beszélnek, de ez ugyanolyan csúsztatás, vagy nevezzük simán hazugságnak, mint a többi álságos érvük. Ma Magyarországon a vállalkozások 90 százaléka magyar tulajdonú, ami a foglalkoztatottak 72 százalékát látja el munkával.
Akkor ki teremt munkahelyeket? Ki foglalkoztatja a dolgozók zömét?
De lépjünk túl konkrét témán egy kicsit. Tudom, hogy a következő gondolat teljes idea, de nem az lenne a normális, nem annak kéne lenni a normális dolognak, hogy egy magyar újságíró a munkája során a magyar érdekeket nézi? Nem az lenne a normális, hogy egy magyar újságíró magyar szemmel mutat be és vizsgál meg eseményeket, ítél meg döntéseket és von le következtetéseket? Természetesen nem azt mondom, hogy mindenben mindenkinek egyet kell érteni, egyátalán nem. De vannak olyan ügyek, mint ez is, ahol lehetnek ugyan hangsúlyeltolódások, de a lényegen nem szabadna, hogy vita legyen. Hisz normális esetben nem is lehetne.
Mert vajon a multik jogos megadóztatása hol ütközik magyar társadalmi érdekbe? Vajon az évente 4000-4500 milliárd adómentes forintot az országból kivivő cégeken kívül ki nem ért egyet ezzel a lépéssel? Vajon rajtuk kívül ki nem érzi még a kivetett adót igazságosnak Magyarországon? És legfőképp kit érdekel, kit kéne, hogy érdekeljen, ha tizenhárom német és osztrák cég hisztizik egy kicsit?
Vajon akkor kinek az érdekeit védi Krug? A kérdés természetesen költői. Pontosan tudjuk mindannyian a választ. Így már csak annak kéne kiderülnie, hogy Emíliának miért van még mindig lehetősége az adófizetők pénzén fenntartott közszolgálati csatornán ezzel a magyarellenességgel és magyargyűlölettel, ami árad belőle a képernyőn szerepelni? Hogy lehet az, hogy ilyen antimagyarok még mindig a helyükön vannak?
Elqró annak idején azokat a magyar cégeket küldte volna el az országból, akik nem értettek egyet a szocialista gazdaságpolitikával. Hogy stílszerűek legyünk itt a végén, idézzük hát ezt mi is ide, mintegy kifejezve a nagy többség véleményét a tizenhármak leveléről: „El lehet menni Magyarországról, itt lehet bennünket hagyni, kérem szépen. Tessék. Lehet menni…”
És tegyük hozzá gyorsan azt is: a Krug-féléknek is…
15 kommentek:
Gratulálok! Jól összeszedett, számokkal kellően alátámasztott cikk!
Balóné Morvai Krisztina "hiteles"? VIP hiteles Princznél esetleg, nálam nem! ha 1 létra, már nem visz magasabbra, rúgd el, lásd a volt férjet, 3 gyerek után vett észre "bizonyos hiányosság" meglétére!
Krug Emília származása révén nyilván kötelességének érzi a németek védelmét.
Kedves Radulivic Zsuzsa!
A cikk tartalma elszomorít, de az Ön kommentjére hangosan felnevettem!
Gratula ! Szívemből szóltál (írtál). Azért a linket (cikket) elküldhetnéd ennek a Krug macának,hátha felkészültebb lesz legközelebb, bár ezt kétlem. Engem ez a pics@ mindig is irritált azzal az análnyalós stílusával. Remélem egyszer valaki felismeri az "érdemeit" (Hofi Géza).
Majd egyszer rá fog jönni, hogy ebben semmi nevetséges nincsen. Ha már 500 év germán megszállás (tulképpen ezer) nem volt erre elég a magyarnak.
A Krug nemet?
Szerintem inkabb csak egy szutyok zsido.
Névtelen :
2011. január 11. 9:53 "A Krug nemet? Szerintem inkabb csak egy szutyok zsido."
Az egyik nem zárja ki a másikat. Sajnos . . .
Azért az milyen meredek, mondhatni abszurd, sőt, groteszk, hogy vállalatok eljárást akarnak indítani egy szuverén országgal szemben? Ez egészen egyszerűen nevetséges. A jövő történészei a hasukat fogják majd a röhögéstől, ha ezt a dekadens korszakot látják.
A társadalomelemzők pedig világosan látják majd, mint ahogy néhányan már most is látjuk, mi folyik a háttérben, kik azok akik valójában irányítanak.
A másik lényeges kérdés: ki volt a legelső, aki kitalálta, hogy nekünk bármiféle szövetségesre van szükségünk az életbenmaradáshoz? Ki találta ki, hogy minekünk alárendelt szerepet kell játszanunk? Ki találta ki, hogy nem tudunk megállni a saját lábunkon?
Ellenünk fordul Merkelország? Forduljon! Ellenünk fordul az EU? Forduljon! Kirúgnak az EU-ból, szankciókat vetnek ki ránk, embargóval sújtanak, blokád alá vonnak a demokrácia nevében? Tegyék hát! Ez az ország a legpesszimistább becslések szerint is a jelenlegi lakosság háromszorosának az eltartására képes, méghozzá bőségben (hogy akkor miért van szegénység, éhezés stb., tessék megkérdezni a kormányszóvivőtől). Hol nem szarom én le, mit vernyákol a vérszívó Európa? Ha nagyon szövetségesre van szükségem, ott vannak az oroszok, a kínaiak, akik rendkívül örülnének egy kis erődnek Európa kellős közepén. A nagy Európa nem tett mást, mint kizsákmányolt, háborúskodott, álszenteskedett, köpönyegforgatott, mindezt a saját apró kis konca érdekében. Nem tudom, miért magasztalják annyira az európai kultúrát. Az ázsiai radikálisok Európát nem tekintik többnek, mint Ázsia egyik félszigete, ahol egymással és önmagukkal folyton marakodó, megbízhatatlan emberek élnek.
Maria Theresia elrendelte a zsidóknak német nevet kell adni.Rá kell nézzni Emliára!!Az ami egyre jobban nem tetszik,hogy az E.U.ban,némelyek a sz@ros cipőjűkket mindenáron belénk szeretnék törölgetni.Foglalkozzanak ők csak a saját mocskos dolgaikkal.v. Falke.
Blitz-Krííg Emília már csak ilyen; sszögletes sszemöldöke és csekély csepűhaja alól vesszedelmesen kipisslog, mintha benézné magának a puska célzója utáni alakot amott, arca idegesen megrándul, ölni fogok - villan át csökevény tekervény agyvelején, gondolom ilyenkor a pad alatt az öklei is cheguevarásan összeszorulnak, vékony vagdosott hajának alsó széle előrezizeg, mint a kard pengéje, aztán blitzzzz; kiköpi mondandóját a bedobott napi csalétek szemébe, fülébe, szájába, mint a kígyó a csendben matató kisegérre: látott, lőtt; talált, na'non is, legalábbis őkegye rögeszmésen azt hiszi.
ROTHADT LÉ(LE)K szegény pára dinnyefejében.
Schade Emília!
Ez a Krug (lehet, hogy Kolh?) Emíliának kellene adni havai 70e forintot, mint jó pár kicsi cégnél (szerencsére én sem tartozom közéjük, de sajnálom őket) és abból védje a multikat! Kevés időm van TV-t nézni, ezt a műsort is ritkán látom, de akár bal, illetve jobb oldali politikus volt a meghívott, mindig olyan kötekedően, furkálódva kérdezgetett, pedig ugyanazt a kérdést fel lehet tenni ígyis, meg úgyis, mint pár kollégája teszi!
Azért én szivesen becsuknám az ajtót az utlsó vérszivó után, ha tetszik Krugernek, ha nem.
http://www.origo.hu/gazdasag/energia/20140304-nem-keszulnek-kivonulasra-az-energetikai-cegek.html
A szakemberek azonban arra figyelmeztetnek, hogy mire az állam házon belülre kerül, addigra csak olyan cégeket tud megszerezni, amelyekből nem hogy pénzt nem lehet kivenni, inkább bele kell tenni, hogy működhessen.
Ennek a Krug Emi picsának is több fasz volt már a szájában mint fogkefe.
Megjegyzés küldése
Kedves Kommentelők!
A könnyebb és legfőképp az értelmesebb kommunikáció biztosítása érdekében, szeretnénk mindenkit arra kérni, hogy a hozzászólásaitokat valamilyen névvel tegyétek meg.
Ez a "Profil kijelölése mint:" legördülő menüben a "Név/URL-cím" lehetőséget választva, majd a név beírása után az URL sort üresen hagyva, végül a "Tovább" gombra kattintva egész egyszerűen megtehető.
Köszönjük!
Radical Puzzle