Meglepő ugyan, de néha Nyugatról is jön fény.
Az utóbbi években már általánossá vált, hogy Nyugat-Európában, vagy az Egyesült Államokban az elhatalmasodott cionista befolyás miatt nem történik, pontosabban nem tud történni olyan dolog, amire azt lehetne mondani, hogy na, ez tényleg az emberek, a többségi társadalom érdeke szerint alakult.
Arrafelé már mindent áthatott a liberáltak szelleme, és az értéknélküli világ lett a meghatározó. Ezért is volt számomra meglepő, amikor a híradások vasárnap arról tudósítottak, hogy a svájciak sikerre vitték az ügyüket, és a népszavazásukon betiltották a minaretek építését az alpesi országban.
Mielőtt azt képzelnénk, hogy valamiféle áttörés támadt a Jordán-pozitívok uralta pártok között, szeretném jelezni, hogy a referendumot, természetesen az ottani radikálisok, a Svájci Néppárt (SVP) kezdeményezte.
A muzulmánok által emelt vékonyka tornyok nem csupán vallási épületek, hanem politikai szimbólumok, amelyek hosszú távon alakítanák át Svájcot. A minaretek engedélyezésével az iszlám hagyományokon alapuló saría ideológia, azaz az iszlám jog és törvénykezés nyer teret az országban, amely összeférhetetlen a svájci demokráciával – mondta Ulrich Schlür, a Néppárt parlamenti képviselője a voksolást megelőzően.
Aztán vasárnap, annak ellenére, hogy Szövetségi Demokratikus Unión (EDU) kívül minden más párt ellenezte a népszavazást, végül a szavazók 57 százaléka támogatta a minaretépítés betiltására vonatkozó kezdeményezést.
Természetesen a liberáltak egész Európában rögtön ajvékolásba kezdtek, hogy ez már pedig nem polkorrekt. A nyávogásban az Amnesty International vitte a prímet, aki arra figyelmeztetett, hogy a minaretek megtiltásával Svájc megsérti a vallásszabadság alapjogát. Ugyanígy elítélte a referendumot az ENSZ genfi székhelyű Emberi Jogi Tanácsa, valamint a katolikus és a protestáns egyház, a zsidó és a muzulmán közösség is.
Mondjuk ez a jelek szerint, nem nagyon aggasztja a svájciakat. Ők megtették, amit megtehettek. Mondhatnánk úgy is, hogy megtették, amit megkövetelt a haza. Mi pedig felsóhajthatunk, hogy végre lett egy olyan hang Európában, ami totálisan szembe megy a liberált, globalista érdekekkel. Persze afelől ne legyenek kétségeink, ha nálunk lett volna egy ilyen horderejű döntés, másnap már mi lettünk volna a legnagyobb fasiszták. Mindenki határolódgatna, meg köpne ránk. De Svájccal ezt nem merik megtenni, és ezért ez a döntés sokkal nagyobb jelentőségű lehet, mint amit a svájci emberek valaha is gondoltak volna.
Így aztán érdemes elgondolkodni a népszavazás lényegi üzenetén, mert hát azért gondolom, azt senki nem feltételezi, hogy a következmények egyszerű építéshatósági ügymenetben merülnének csak ki.
A szavazás üzenete azt hiszem egyértelmű. Svájc ezentúl csak úgy fogad be bárkit is, ha az maga is svájcivá akar válni. Elfogadja az ország történelmét, szokásait, nyelvét, a kultúráját, és persze a vallását. Azaz a svájci értékeket, mindazt, ami Svájcot Svájccá teszi. Aki nem így gondolja, vagy nem ilyen szándékkal érkezne, az ne menjen oda. Aki pedig ott van, az meg álljon be a sorba.
Mielőtt valaki félre értene, nem akarok senkit sem a muzulmánok ellen hergelni. Azt sem mondom, hogy a történelmi lakhelyükön egyébként bármi baj is lenne velük, meg persze azt sem, hogy másodrendűek, vagy sokadrendűek lennének a világban.
Elhiszem azt is, hogy nem egyszerű dolog úgy a befogadó ország tagjává válniuk, hogy közben megőrizzék identitásukat is, de egyúttal megfeleljenek környezetük elvárásainak is. De azt biztosan hiszem, hogy a minaretek nem Európába valók. Európa keresztény földrész, aki idejön, az tartsa tiszteletben azt, és ne akarja a saját képére formálni.
A svájciak meghoztak egy döntést, amiért most a sok politikailag korrekt liberált hibáztatja őket. Félnek, mert megint kiszabadult egy szellem a palackból. A cionisták is pontosan tudják, hogy ha ugyanezt a szavazást az EU bármely országában írnák ki, ugyanez az eredmény születne. A svájciak Európa nevében is válaszoltak: Ezt itt nem egy mohamedán földrész, és ami a fontosabb, nem is kíván azzá lenni.
És itt a végén tegyük fel a kérdést magunknak. Svájc mutat majd példát egész Európának?
Nem tudom, de egy biztos. Az eddig merevnek és elzárkózottnak hitt ország most egy kis fényt hozott a megkeseredett, hitüket, történelmünket, kultúrájukat és a nyelvünket lassan elvesztő európai népek közé. Ők most ki merték mondani azt, amit Európában még csak kevesen.
Tudjuk, hogy kik vagyunk, tudjuk, hogy mit érünk és legfőképpen azt, hogy mik az értékeink. Tudjuk és vigyázzuk ezeket, és ha mindez idegen ideológiák miatt veszélybe kerül, nem törődve semmiféle vélt vagy valós fájdalommal egy határozott mozdulattal el fogjuk távolítani azt. Minden áron, még az ellenséges szocialista-liberális hőbörgések közepette is.
Svájc most gyújtott egy kis lángot. Ha jól csináljuk, mi lehetünk azok, akik ezt majd egy hatalmas tűzzé formálják.
Az utóbbi években már általánossá vált, hogy Nyugat-Európában, vagy az Egyesült Államokban az elhatalmasodott cionista befolyás miatt nem történik, pontosabban nem tud történni olyan dolog, amire azt lehetne mondani, hogy na, ez tényleg az emberek, a többségi társadalom érdeke szerint alakult.
Arrafelé már mindent áthatott a liberáltak szelleme, és az értéknélküli világ lett a meghatározó. Ezért is volt számomra meglepő, amikor a híradások vasárnap arról tudósítottak, hogy a svájciak sikerre vitték az ügyüket, és a népszavazásukon betiltották a minaretek építését az alpesi országban.
Mielőtt azt képzelnénk, hogy valamiféle áttörés támadt a Jordán-pozitívok uralta pártok között, szeretném jelezni, hogy a referendumot, természetesen az ottani radikálisok, a Svájci Néppárt (SVP) kezdeményezte.
A muzulmánok által emelt vékonyka tornyok nem csupán vallási épületek, hanem politikai szimbólumok, amelyek hosszú távon alakítanák át Svájcot. A minaretek engedélyezésével az iszlám hagyományokon alapuló saría ideológia, azaz az iszlám jog és törvénykezés nyer teret az országban, amely összeférhetetlen a svájci demokráciával – mondta Ulrich Schlür, a Néppárt parlamenti képviselője a voksolást megelőzően.
Aztán vasárnap, annak ellenére, hogy Szövetségi Demokratikus Unión (EDU) kívül minden más párt ellenezte a népszavazást, végül a szavazók 57 százaléka támogatta a minaretépítés betiltására vonatkozó kezdeményezést.
Természetesen a liberáltak egész Európában rögtön ajvékolásba kezdtek, hogy ez már pedig nem polkorrekt. A nyávogásban az Amnesty International vitte a prímet, aki arra figyelmeztetett, hogy a minaretek megtiltásával Svájc megsérti a vallásszabadság alapjogát. Ugyanígy elítélte a referendumot az ENSZ genfi székhelyű Emberi Jogi Tanácsa, valamint a katolikus és a protestáns egyház, a zsidó és a muzulmán közösség is.
Mondjuk ez a jelek szerint, nem nagyon aggasztja a svájciakat. Ők megtették, amit megtehettek. Mondhatnánk úgy is, hogy megtették, amit megkövetelt a haza. Mi pedig felsóhajthatunk, hogy végre lett egy olyan hang Európában, ami totálisan szembe megy a liberált, globalista érdekekkel. Persze afelől ne legyenek kétségeink, ha nálunk lett volna egy ilyen horderejű döntés, másnap már mi lettünk volna a legnagyobb fasiszták. Mindenki határolódgatna, meg köpne ránk. De Svájccal ezt nem merik megtenni, és ezért ez a döntés sokkal nagyobb jelentőségű lehet, mint amit a svájci emberek valaha is gondoltak volna.
Így aztán érdemes elgondolkodni a népszavazás lényegi üzenetén, mert hát azért gondolom, azt senki nem feltételezi, hogy a következmények egyszerű építéshatósági ügymenetben merülnének csak ki.
A szavazás üzenete azt hiszem egyértelmű. Svájc ezentúl csak úgy fogad be bárkit is, ha az maga is svájcivá akar válni. Elfogadja az ország történelmét, szokásait, nyelvét, a kultúráját, és persze a vallását. Azaz a svájci értékeket, mindazt, ami Svájcot Svájccá teszi. Aki nem így gondolja, vagy nem ilyen szándékkal érkezne, az ne menjen oda. Aki pedig ott van, az meg álljon be a sorba.
Mielőtt valaki félre értene, nem akarok senkit sem a muzulmánok ellen hergelni. Azt sem mondom, hogy a történelmi lakhelyükön egyébként bármi baj is lenne velük, meg persze azt sem, hogy másodrendűek, vagy sokadrendűek lennének a világban.
Elhiszem azt is, hogy nem egyszerű dolog úgy a befogadó ország tagjává válniuk, hogy közben megőrizzék identitásukat is, de egyúttal megfeleljenek környezetük elvárásainak is. De azt biztosan hiszem, hogy a minaretek nem Európába valók. Európa keresztény földrész, aki idejön, az tartsa tiszteletben azt, és ne akarja a saját képére formálni.
A svájciak meghoztak egy döntést, amiért most a sok politikailag korrekt liberált hibáztatja őket. Félnek, mert megint kiszabadult egy szellem a palackból. A cionisták is pontosan tudják, hogy ha ugyanezt a szavazást az EU bármely országában írnák ki, ugyanez az eredmény születne. A svájciak Európa nevében is válaszoltak: Ezt itt nem egy mohamedán földrész, és ami a fontosabb, nem is kíván azzá lenni.
És itt a végén tegyük fel a kérdést magunknak. Svájc mutat majd példát egész Európának?
Nem tudom, de egy biztos. Az eddig merevnek és elzárkózottnak hitt ország most egy kis fényt hozott a megkeseredett, hitüket, történelmünket, kultúrájukat és a nyelvünket lassan elvesztő európai népek közé. Ők most ki merték mondani azt, amit Európában még csak kevesen.
Tudjuk, hogy kik vagyunk, tudjuk, hogy mit érünk és legfőképpen azt, hogy mik az értékeink. Tudjuk és vigyázzuk ezeket, és ha mindez idegen ideológiák miatt veszélybe kerül, nem törődve semmiféle vélt vagy valós fájdalommal egy határozott mozdulattal el fogjuk távolítani azt. Minden áron, még az ellenséges szocialista-liberális hőbörgések közepette is.
Svájc most gyújtott egy kis lángot. Ha jól csináljuk, mi lehetünk azok, akik ezt majd egy hatalmas tűzzé formálják.
0 kommentek:
Megjegyzés küldése
Kedves Kommentelők!
A könnyebb és legfőképp az értelmesebb kommunikáció biztosítása érdekében, szeretnénk mindenkit arra kérni, hogy a hozzászólásaitokat valamilyen névvel tegyétek meg.
Ez a "Profil kijelölése mint:" legördülő menüben a "Név/URL-cím" lehetőséget választva, majd a név beírása után az URL sort üresen hagyva, végül a "Tovább" gombra kattintva egész egyszerűen megtehető.
Köszönjük!
Radical Puzzle