Harminckilencből húsz, avagy rovásírás a boszniai Nap piramisban I.

A napokban szenzációs hírek kerültek napvilágra a legújabb boszniai piramiskutatások kapcsán. A Nap piramisának járataiban a székely–magyar rovásírás húsz betűjét azonosította a Szakács Gábor vezette magyar kutatócsoport. Az ügy kapcsán arra gondoltam, hogy érdemes lenne utána nézni az előzményeknek és a most történteknek.


Az első híreket, mely szerint Boszniában, Szarajevótól 30 km-re északra, Visoko város közelében monumentális méretű kőpiramist találtak 2005 őszén még senki sem vette komolyan. Sőt. A felfedezést tevő Amerikában élő és dolgozó boszniai régészt, Semir Osmanagicot egyenesen hülyének nézte mind a tudományos világ, mind az egyszerű polgárok többsége. Azonban ő nem adta fel a harcot és ma már be kell látnia mindenkinek, neki volt, illetve van igaza.

Na, de ne szaladjunk ennyire előre.

Osmanagic 2005-ben történt, első látogatása során, Senar Hodovic, a visokoi városi múzeum igazgatójának ösztönzésére kezdte vizsgálni a térségben található hegyek különleges geometriai formáját. Elgondolkozott, vajon lehetséges-e, hogy a vidék furcsa földrajzi geometriája, a város fölött magasodó, meglepően szabályos formájú, erdővel borított hegy tényleg természetes eredetű-e, vagy esetleg valami más rejtőzhet-e a háttérben.

Visoko

Osmanagic jó érzékkel nyúlt a dologhoz, bár mondjuk azért már akkor sem volt kezdő a szakmában, noha hivatalos kutatói címe még nem volt, viszont élete nagy részét az ilyen jellegű kutatásoknak szentelte. Bejárta Közép- és Dél-Amerikát – éveket töltött az ősi maja városok tanulmányozásával Mexikóban, El Salvadorban, Guatemalában és Hondurasban – ezek mellett tanulmányozott és kutatott ősi perui helyszíneket is. Talán éppen a hivatalos cím hiánya tette bátrabbá a kutatások elindításában, hiszen nem volt mit vesztenie, ellentétben azokkal a nemzetközi hírű szakemberekkel, akik a világ keletkezéséről és történeti korszakairól hangoztatnak ellentmondást nem tűrő, ugyanakkor téves nézeteket.

Már az első vizsgálatok is érdekes eredményeket hoztak. Kiderült, hogy a hegyek szimmetrikus oldalai megegyeznek az iránytű által mutatott égtájakkal, azaz észak, dél, kelet és nyugat felé mutatnak. Az elméleti munkákat tettek követték és még abban az évben próbaásatásokat végzett a területen. Az eredmény megdöbbentő. A környéken mindenütt emberkéz által megmunkált kőlapokat és egyéb struktúrákat talált, melyek kora, az előzetes becslések szerint, messze a jégkor idejéig nyúlnak vissza. Az igazi szenzáció azonban még hátra volt. A területen elvégzett további vizsgálatok azt mutatták ki, hogy, legalább öt piramis található a völgyben.

Az öt piramis elhelyezkedése a völgyben

Piramis-komplexum felfedezése enyhén szólva is megrázta a világ tudományos társaságait, hiszen ha beigazolódnak az előzetese számítások – ami lassan meg is történik - át kell értékelni, pontosabban át kell írni a világtörténelmet. Ezért az ügy fontosságára és jelentőségére tekintettel a piramisok kutatásában a klasszikus geológiai-archeológiai módszerek mellett a modern geofizikai és távérzékelés technikákat is bevonták.

Számos légi- és űrfelvételre alapozva, boszniai Nap Piramisáról egyértelműen kiderült, hogy három oldalát tökéletesen szabályos geometriai formák, háromszögek uralják. Habár ilyen formák elvileg létrejöhetnek a természetben is, de arra végképp nincs példa, hogy ezek a rendkívül szabályos háromszögek egy azonos domb három oldalát alkossák, ráadásul két háromszög a háromból teljesen megegyező, azonos mérettel és azonos dőlésszöggel.

A műhold felvételek azt is megmutatták, hogy a völgy területén öt olyan alakzat található, melynek legalább két, de olykor három oldala is tökéletesen szabályos háromszöget formál. Valamennyi imént felsorolt alakzat tehát két vagy három teljesen szabályos oldallal rendelkezik, ám voltak köztük olyanok is, melyek lépcsős szerkezetet mutattak, lapos felső résszel. Az öt piramist Nap Piramisnak (Visočica), a Hold Piramisnak (Plješevica), a Sárkány Piramisnak (Bučki gaj), a Szeretet Piramisának (Četnica) és a Föld templomának (Krstac) nevezték el.

A három fő piramis, a Nap, a Hold és a Sárkány a Boszniai Piramisok Völgyében egyenlő oldalú háromszöget alkot. A Visoko megyei Kadastra Hivatal végezte ez ügyben a perdöntő méréseket. Nagypontosságú GPS technikát alkalmazva megállapították, hogy a piramisok csúcsai egymáshoz képest tökéletesen 60 fokos szöget zárnak be, a távolság pedig a piramis-csúcsok között pontosan azonos, majdnem kereken 2200 méter.

A Nap, a Hold és a Sárkány a Boszniai Piramisok Völgyében egyenlő oldalú háromszöget alkot

A Nap Piramisának magassága 220 méter, irányítottsága pontosan megegyezik a négy fő világtájjal. Ez a tulajdonság, pedig igen jellemző a már eddig ismert egyiptomi, mexikói, perui, guatemalai és kínai piramisok esetében is. A Boszniai Nap Piramisának tájolása pontosan egybeesik a csillagászati északkal, (miként az Egyiptomi Nagy Piramisnak is), oldaléle a Sark Csillag felé mutat.

2006-ban és 2007-ben a területen már kiterjesztetten elvégzett próbafúrások és sűrűségvizsgálatok megerősítették a kezdeti megfigyeléseket, és egyben alátámasztották azt a feltételezést, miszerint a piramisokat homokkőtömbök alkotják, melyek láthatóan és nyilvánvalóan kézi erővel megmunkáltak. A homokkő elemek között, kötőanyagot találtak, mely darabos breccsát - azaz több színben pompázó sódert -, valamint szenet és kvarcszemcséket magában foglaló homokkövet, földpátot és csillámpala forgácsokat tartalmazott.

Az építőelemek sima felületei, az egymással való kapcsolódási részek és a kötőanyag is tisztán látható. A homokkő blokkok között végzett további kutatások feltárták, hogy a blokkokat kézzel munkálták meg laposra és simára, és a kötőanyag ezt követően került közéjük valamint a felszínükre. A helyszínen járt egyiptológusok hasonlóságokat találtak az egyiptomi piramisokkal, s megállapították, hogy helyszínen készült (mesterséges) „betonról" van szó, amihez az Egyiptomban alkalmazotthoz hasonló kötőanyagot használtak, s a felhasznált kövek mérete és megmunkálása is hasonló. A vizsgálatok megerősítették azt is, hogy ez a beton kétszer erősebb a ma használatosnál.

Az építőelemek

A helyszínen rendelkezésre álló számtalan bizonyíték szól amellett, hogy a völgyben kiterjedt alagútrendszer létezik. Semir Osmanagic meggyőződése szerint, az alagútrendszer valamennyi kolosszális objektumot összekapcsolja a völgyben. Ez az alagútrendszer az egykor élt ember lángelméjének az eredménye. Mivel 3.5 x 2.5 méteres kőmegalitokat is találtak benne, ezek az alagút eredeti 4 x 5 méteres járatára utalnak. A 12 ezer évvel ezelőtti ár következtében víz jutott az alagútba, ami hatalmas mennyiségű homokot és törmeléket sodort oda. Ma már az is tudható, hogy a járatok bizonyos szakaszait a jugoszláv hadsereg használta az elmúlt évtizedekben.

A feltárási munkálatok folyamatban vannak, azonban az már bizonyos, hogy a viszokoi Nap piramis dőlésszögei hasonlóak az egyiptomi nagy piramiséhoz, azonban ettől eltekintve a két eddig feltárt boszniai piramis igencsak eltér mindattól, amit eddig s szakemberek a világ eddig már ismert piramisainak kutatása során tapasztaltak, legfőképp abban, hogy az itteniek jóval régebbiek mindegyiknél, pontosabban bármelyik ma ismert építménynél.

Gondoljunk bele, a Kínai Nagy Fal alig több, mint kétezer éves, a gízai piramisok még nincsenek ötezer évesek, s a Stonehenge oszlopai is csak maximum pár évszázaddal idősebbek az egyiptomi építményeknél. Bosznia közepén azonban a Föld valaha épült legnagyobb civilizációs együttesét találták meg, ami a legóvatosabb becslések szerint is - az alagutakból előkerült fadarabok radiocarbonos vizsgálata alapján - legalább 34 ezer éves.


folytatjuk [A II. rész itt.]