Öntudatébresztő!

Mi magyarok oly sokat adtunk a világnak és valahogy mégis a béka segge alatt van az öntudatunk! Valakik, valamikor (ez még most is tart) jól végezték a tudatmódosító programjukat. Megtanítottak feledni, vagy ami még rosszabb át sem adták a tudást. A teljesség igénye nélkül, tömören és röviden a találmányainkról. Legyünk büszkék rájuk és magunkra.

Asbóth Oszkár

(Pankota1891. március 31-Budapest, 1960 február 27)
Magyar mérnök, az első tervszerűen repülő helikopter feltalálója.

Asbóth Sándor

(Keszthely, 1810. december 18 - Buenos Aires, 1868 január 21)
Az ő nevéhez fűződik New York, Manhattan és a Central Park rendezési terve.

Bíró László József

(Budapest, 1899. szeptember 29- Buenos Aires, 1985 november 24)
A golyóstoll elnevezése később feltalálója nevével kötődött össze, angol nyelvterületen "Biro-pen"-nek vagy "Biron"-nak nevezik az általa feltalált golyóstollat, illetve a találmányán alapuló védett márkát, amelynek bejegyzése 1949-ben történt meg. A toll készítésére Franciaországban alapított részvénytársaság BIC (Biró Crayon) néven hozta forgalomba termékét.
Ismert találmányai még a termikus berendezés, fertőtlenítő golyócska, klinikai termográf, sérthetetlen zár, palackcímke nyomtató, függönytartó, eljárás fenolgyanták előállítására, ampullanyitó, eljárás acélrudak ellenállásának növelésére, dezodor, nyomdai tükör, berendezés energia nyerésére tenger hullámaiból, fehérje, együtemű belső égésű motor, gázok frakcionálása molekuláris és izotóp rendszerekben.
Összesen 100 találmánya volt!

Bay Zoltán

(Gyulavári, 1900. július 24. - Washington, 1992. október 4.)
Az Egyesült Izzó kutató laboratóriumának vezetője, a JATE, a BME, majd a George Washington University professzora. Az elektronsokszorozót ő alkalmazta először elektronok számlálására, vezetésével észleltek először Európában radarvisszhangot a Holdról, javaslata alapján vezették be a fénysebességre alapozott méterszabványt. Az Eötvös Társulat és az MTA tiszteletbeli tagja.

Bláthy Ottó Titusz

(Tata, 1860. augusztus 11. - Budapest, 1939. szeptember 26.)
A transzformátor egyik felfedezője.

Bolyai János

(Kolozsvár, 1802. december 15. - Marosvásárhely, 1860. január 27.)
Az “abszolút" geometria megalapítója, a geometriai térszerkezet és a gravitációs erőtér kapcsolatának felismerője.

Bródy Imre

(Gyula, 1891. december 23. - Auschwitz-Birkenau, 1944. december 20-22.)
A kriptontöltésű izzólámpa feltalálója.
Gáztöltésû fémszálas izzólámpa (1930)
Leghíresebb eredménye a kriptonlámpa feltalálása.
A kriptongázzal töltött wolframszálas izzót a Tungsram mérnökei, Hamala Sándor, Juszt Ferenc és Bródy Imre fedezték fel.

Bánki Donát

(Szeged, 1852. január 22. - Budapest, 1939. október 27.)
A Bánki-Csonka-féle karburátor, a vegyesüzemű Csonka-motor feltalálója.

Déri Miksa

(Bács, 1854. október 27. - Merano, 1938. március 3.)
A transzformátor egyik felfedezője.

Eötvös Lóránt

(Buda, 1848 július 27-Budapest, 1919. április 8)

Ennek az ingának a segítségével fedezték fel a Texasi, Iráni, Iraki, Venezuelai olajmezőket.

Fonó Albert

(Budapest, 1881. július 2- Budapest, 1972 november 21)
Találmányai közül említést érdemel az 1923-ban kidolgozott gőzkazán, valamint az 1928-ban szerkesztett új típusú bányászati légsűrítő berendezés. Szállítógépek és vasúti járművek önműködő fék és menetszabályozójának a szabadalmát 1924-ben a német Siemens-cég vásárolta meg.
1926-ban az elsők között dolgozott ki egy szárnyashajót, amelynek kísérleteibe Kármán Tódor is bekapcsolódott.
Technikatörténeti jelentőségűek sugárhajtómű-találmányai. Az első ilyen sugárhajtás elvét alkalmazó találmánya 1915-ből származik.

Frank Gábor

(1908-1944)
1938-ban a computer tomográfia, azaz a CT elvét kidolgozta.

Galamb József

(Makó, 1881. február 3- Detroit, 1955. december 4)
1905-ben a Ford "T" modell tervezője.
20 év alatt 15 millió db készült belőle! 1999 ben az évszázad autójának választották.

Gábor Dénes

(Budapest, 1900. június 5. - London, 1979. február 9.)
Elektromérnök, elektrooptikával, elektronmikroszkóppal, tv-képcsövekkel foglalkozott. A holográfia felfedezéséért 1971-ben Nobel-díjat kapott. 1960-ban a plazma tv megalkotásával messze megelőzte a korát!

Goldmark Péter Károly

(Budapest, 1906 december 6- Port Chester 1977 december 7)
1940 szeptember 4.-én mutatta be találmányát: a gyakorlatban használható színes televíziót.
A 2. világháború alatt (1939-1945) haditechnikai kérdésekkel foglalkozva, megoldotta a német radarkészülékek zavarásának kérdését. A háború után tökéletesítette színes TV eljárását, amelyet már az űrkutatás során is alkalmaztak: ennek révén láthatták szerte a világon a Holdon tett 1. emberi séta számos mozzanatát. Ő dolgozta ki a televízió orvosi alkalmazásának elméletét és gyakorlatát, és nevéhez fűződik a "hosszan játszó", népszerű nevén: a mikrobarázdás hanglemez kifejlesztése.

Hell Miksa

(Selmecbánya, 1720. május 15. - Bécs, 1792. április 14.)
Jezsuita csillagász. Először számította ki helyesen a Nap-Föld távolságot.

Hevesy György

(Budapest, 1885. augusztus 1. - Freiburg, 1966. július 5.)
Nobel-díjas fizikokémikus, a budapesti Tudományegyetem professzora, a hafnium elem felfedezője, a radioaktív nyomjelzés úttörője. A nukleáris medicina létrehozója.

Irinyi János

(Nagyléta, 1817. május 17. - Vértes, 1895. december 17.)
A biztonsági gyufa feltalálója.

Jedlik Ányos István

(Szimő, 1800. január 11. - Győr, 1895. december 15.)
Bencés tanár, a budapesti Tudományegyetem professzora. Felfedezte az elektromotort, dinamót, kaszkádgenerátort.
Első írásos bizonyíték erről az 1861-ben készített leltár, amely egyik használati utasításában megtaláljuk a dinamó működési elvének szabatos leírását. Sajnos Jedlik nem ismerte fel ennek jelentőségét, és 1867-ben Werner Siemens és Charles Wheatstone nyújtott be rá szabadalmat.
1826-ban, hogy rendtársait meglepje, szódavizet állított elő. Később tervei alapján épült fel az első szikvízüzem. Sajnos ez hamar csődbe ment, így a nagy találmány akkor még kiaknázatlan maradt. Emberek! Neki köszönhetjük a fröccsöt!

Kandó Kálmán

(Pest, 1869. július 10. - Budapest, 1931. január 10.)
Gépészmérnök. A Kandó-féle fázisváltós villanymozdony megalkotója.

Kálmán Tódor

(Budapest, 1881. május 11. - Aachen, 1963. május 7.)
Mérnökfizikus, az aerodinamika, a hidrodinamika, a rakétatechnika kutatója. A Jet Propulsion Laboratórium magalapítója, a repülés tudományos megalapozója, repülőgép- és rakétatervező.

Kemény F. János
A Basic-programozási nyelv megalkotója. 1963-ban az elektronikus levél feltalálója.

Neumann János

(Budapest, 1903. december 28- Washington D.C 1957 február 8)
Neumann és Goldstine Princetonban megalkotta az IAS- vagy Neumann-gépet. Ez leginkább abban különbözött a korábbi két számítógéptől, hogy párhuzamos működésű volt, tehát sokkal gyorsabban számolt bármelyik korabeli számítógépnél, felépítése pedig – fő vonalaiban – megegyezett a mai modern számítógépekével. Ezért a világ tájékozottabb fele ma is ezt a gépet tekinti minden számítógép dédapjának.
1945-től 1957-ig a princetoni Elektronikus Számítógép projekt igazgatója. Ekkor már az emberi agy, valamint az idegrendszer működését utánzó gépek kötötték le figyelmét. 1944-ben a pennsylvaniai egyetemen meghatározó módon járult hozzá az elsô teljesen elektronikus, digitális számítógép, az ENIAC (Electronic Integrator And Computer) megépítéséhez. Az ENIAC 1945-ben készült el teljesen. A Neumann-elvek közé tartozott a teljesen elektronikus számítógép, a kettes számrendszer alkalmazása, az aritmetikai egység alkalmazása (univerzális Turing-gép), a központi vezérlőegység alkalmazása és a belső program és adattárolás.

Petzval József

(Szepesbéla, 1807. január 6. - Bécs, 1891. szeptember 17.)
A budapesti és a bécsi Műegyetem tanára. Új, nagyhatású optikai lencsék és lencserendszerek megalkotója.

Puskás Tivadar

(Pest, 1844. szeptember 17. - Budapest, 1893. március 16.)
Edison munkatársa, a telefonközpont és a telefonhírmondó feltalálója.
A telefonban világszerte elhangzó „hallo” a Magyar hallod szóból terjedt el…

Rubik Ernő

(Budapest 1944 július 13-
Nevéhez több logikai játék megalkotása is fűződik. Mindenekelőtt a bűvös kocka (ami külföldön Rubik-kocka néven lett ismert), ami 1975-ös megjelenését követően példátlan nemzetközi népszerűséget ért el. Első híres játékának megalkotása után példátlan terjedelemben foglalkozott vele a világsajtó.
Később a kígyó (1977) és a bűvös négyzetek (1985) nevű játékokat is megalkotta, ám ezek népszerűsége már nem érte el a Bűvös kockáét. Maga a Bűvös kocka tulajdonképpen csak egy, a térbeli mozgások szemléltetésére alkalmas eszköznek készült, később derült ki, hogy játékként is igen szórakoztató. További ismertebb játékai a bűvös dominó és a Rubik-óra is.

Schwarz Dávid

(Keszthely, 1850. december 7. - Bécs, 1897. január 13.)
A merev rendszerű, kormányozható léghajó felfedezője. Özvegyétől a terveit megvásárolta egy Német katonatiszt, bizonyos Zeppelin…

Segner János András

(Pozsony, 1704. október 9. - Halle, 1777. október 5.)
Orvos, fizikus, a Segner-kerék feltalálója: “a turbina atyja".

Semmelweis Ignác

(Buda, 1818. július 1- Bécs, 1865 augusztus 13)
Az anyák megmentője a gyermekágyi láz okozójának felfedezője

Simonyi Károly

(Budapest, 1948 szeptember 10-
1981-ben Metcalfe javaslatára megkereste Bill Gates-t, aki munkát kínált neki a Microsoftnál. Simonyi Károly itt a Word és az Excel, valamint az Excelt megelőző Multiplan fejlesztését vezette. Jelentős elméleti és gyakorlati eredményeket ért el az alkalmazások hordozhatóságát megkönnyítő ún. "virtuális gép" technológia területén. Ezzel azonban megelőzte korát, mert az MS-DOS rohamos elterjedése miatt a programok hordozhatóságának jelentősége lecsökkent.
Ő vezette be a Microsoftnál az objektumorientált programozást, amit a Xeroxnál tanult meg, és kifejlesztette a magyar jelölést a változók megnevezésére.

Szent-Györgyi Albert

(Budapest, 1893. szeptember 16. Woods Hole, 1986. október 22.)
A biológiai égésfolyamatok tanulmányozásáért, a a C-vitamin felfedezéséért 1937-ben fiziológiai Nobel-díjat kapott.

Szilárd Leó

(Budapest, 1898. február 11. - La Jolla, 1964. május 30.)
Fizikus, feltaláló, biológus és békeharcos. Felfedezte és Fermivel közösen megvalósította a magfizikai láncreakciót.

Teller Ede

(Budapest, 1908. január 15. – Kalifornia, 2003 szeptember 9)
Elméleti fizikus, a hasadásos bomba által beindított fúziós bomba megalkotója, jelentősek magfizikai és asztrofizikai eredményei. (Gamov-Teller kiválasztási szabály, a csillagok termonukleáris folyamatai.) A biztonságos nukleáris reaktor új generációjának tervezője.

Ullmann Imre

(Pécs, 1861. február 23- 1937.)
1902-ben elsőként hajtott végre sikeres szervátültetést állaton.

Wigner Jenő Pál

(Budapest, 1902. november 17. - Princeton, 1995. január 1.)
Nobel-díj (1963) “az atommagok és elméleti részek elméletének fejlesztéséért, kivált az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért". Vízhűtéses nukleáris reaktor tervezője. Az MTA tiszteleti tagja. Hidrogénbomba feltalálója.

Zipernowsky Károly

(Bécs, 1853. április 4. - Budapest, 1942. november 29.)
Mérnök, a magyar erősáramú elektrotechnikai ipar megteremtője. A váltóáramú energiaelosztás úttörője, az ezt szolgáló transzformátor egyik feltalálója. (Zipernowsky-Déri-Bláthy 1885. január 2)


Név nélkül, még nagyobb tisztelettel:

Nekünk magyaroknak köszönhető a kengyel feltalálása, valamint honfoglaló őseink már alkalmazták azt a dehidrációs eljárást, amit a világon a mai napig alkalmaznak. Például a tejpornál és minden egyéb porított ételnél.
Őseink már a honfoglaláskor fehérneműt hordtak ami a „fejlett” Európában évszázadokkal később terjedt el.
Az általuk kifejlesztett visszacsapó íj képes volt átütni egy lókoponyát és olyan értéke volt hogy az vetekedett egy kőből épült városi ház árával...