Igazi narancsos megoldás született

A múltat végképp eltörölni – dúdolgatta magában Király József, kecskeméti MSZP-elnök a városi közgyűlés múlt csütörtöki ülésnapján, majd szólásra emelkedett: „Tiltakozom az ellen, hogy láthatóvá tették a városháza dísztermének renoválásakor előkerült falfestményt, amely Horthy Miklós 1920-as látogatását örökíti meg. Döbbenetesnek tartom, hogy a Holokauszt-emlékévben, egy olyan városban, ahol 1944-ben, a festmény felavatásának évében, 5431 helyi és térségi zsidó lakost deportálták, akik közül mindössze 74 tértek vissza a haláltáborokból, ez megtörténhet. A Magyar Szocialista Párt helyi szervezetének nevében kérem, hogy a freskót a lehető leghamarabb távolítsák el, vagy fessék le!”

Ha a történet itt befejeződött volna, a hír igazából nem is lenne nagyon érdekes. Mondhatni csak a szokásos történet. Az elvtársak ajvékolnak egy sort, a kutya ugat, a karaván halad, oszt jónapot. Azonban az ügy itt nem ért véget, mert jött a narancsos ”taknyoljuk el az ügyet” megoldás, aminek aztán a pont olyan lett a vége, mint annyi más szimbolikus kérdésnek, amihez a fideszesek eddig nagy ”szakértelemmel” hozzányúltak.

Az egész sztori még 2010-ben kezdődött, amikor dr. Juharos Imréné Molnár Piroska, a Történelmi Vitézi Rend korábbi megyei székkapitánya értesítette a városvezetést, hogy kutatásai alapján szinte biztosra vehető, hogy a díszteremben egy Horthy freskó található. A város illetékesei akkor azt a választ adták, hogy a volt kormányzó képének feltárására most nincs lehetőség, ez csak egy későbbi restaurálás alkalmával jöhet szóba.

Aztán a beázások miatt tavaly elkezdték felújítani a termet és a munkálatok közben az egyik munkás, állítólag kartonozás közben felsértette az oldalfal festését. Ennek kijavításakor észlelték, hogy valamilyen festmény van alatta. Innentől az események már gyorsan peregtek, minek következtében a Horthy Miklóst ábrázoló képet teljesen renoválták.

A képről, melyen Horthynak gyerekek nyújtanak át virágcsokrot és kenyeret, miközben a városháza bejáratánál a helyi méltóságok állnak, annyit érdemes tudni, hogy Kecskemét közgyűlése 1938-ban határozta el, hogy a városháza dísztermében Horthy Miklós 70. születésnapjára megfesteti a kormányzó 1920-as kecskeméti látogatását. Miután az első festővel nem voltak elégedettek, ezért a városatyák Pándy Lajost, a Szentendre Művésztelep alapító tagját kérték fel a freskó elkészítésére, akinek azt a feltételt szabták, hogy művének mindenképpen alkalmazkodnia kell Székely Bertalan, a magyar történelem legjelentősebb uralkodóit megörökítő seccoinak színeihez és a terem összhangjához. A munka 1944 októberére készült el. 1945 után az elbeszélések szerint először letakarták, majd valamikor lefestették.

És most ismét látható. Pontosabban renoválták, de nem látható. A fideszes városvezetés ugyanis egy igazán jellemző döntést hozott. „A most megtalált Horthy falfestményt nem fogjuk lefestetni, az a helyén marad, de a közgyűlés és az esküvői szertartások idejére egy függönnyel eltakarjuk. A függöny viszont elhúzható, így a freskó bármikor megtekinthető lesz.” – ismertette a megoldást Zombor Gábor polgármester.

Mit mondhatnák? Igazán remek ötlet.

Megmutatják, meg nem is. Ott is van, meg nincs is. Ha az elvtársaknak és a Jordán-partiaknak akarnak tetszelegni, akkor behúzzák, ha meg kábítani kell a magyar népet, akkor meg elhúzzák a függönyt.

Igazi narancsos megoldás született, amihez csak gratulálni lehet.