Lesz még rend valaha?


A lopáson ért szabadról vagy rabszolgáról

a) Ha valamely szabadot vagy rabszolgát lopáson érnek, akasszák fel
b) Ha pedig ( a tolvaj ), hogy megmeneküljön az akasztófától, a templomba menekül, kihozván őt a templomból, vakítsák meg.
c) A lopáson ért rabszolgát, ha nem menekül a templomba, miként a szabadot, akasszák fel. Az ilyen szolga urának legyen a vesztesége a felakasztott szolga, az elveszett dolgok urának pedig legyen a vesztesége: az elveszett dolgok.
d) A lopáson ért szabadnak, ha a templomba menekült, és onnan kivezettetvén megvakították, fiai és leányai, ha tízévesek vagy annál fiatalabb korúak, szabadságban maradjanak, ha pedig tíz évnél idősebbek, vessék őket szolgaságra, és minden vagyonukat vegyék el.
e) Az olyan rabszolga pedig avagy szabad ( ember ), aki libát vagy tyúkot lop, fél szemét veszítse, és amit lopott, adja vissza.

Bármely előkelő rokonának lopásáról
a) Mindenekelőtt esküvel elhatároztuk, hogy ha a főembereknek bármilyen rokonát lopás bűnében találják egy tyúk értékén túl, semmiképpen se rejthesse el vagy védhesse meg őt közülük senki.
b) Azt is akarjuk, hogy magát a tolvajt, hacsak nem menekül az egyházba, akasszák fel, és egész vagyona vesszen el. És ha annak az elővigyázatlanságából, aki őt elfogta, az egyházba menekül, vagy a király udvarába vagy valamely püspök lábaihoz, veszítse el az, aki nem vigyázott, részesedését a tolvaj vagyonából. Ha pedig jótálló kezéből menekül el, az akasztófától ugyan szabaduljon meg, azonban ugyanazon jótállóval együtt adják el más országba, és javait a királyi kincstár részére foglalják le.

A rabszolga tolvajlásáról
Ha a rabszolga lopás bűnében találtatik, ne válthassa meg orrát fizetséggel, kivéve ha az egyházba menekül, vagy a király udvarába vagy a püspök lábaihoz, és ha idemenekült, az, aki őrizte, ne részesüljön a tolvaj vagyonából. Ha pedig másodszor is elfogják, akasszák fel.

Arról, aki rabszolgáját találja lopásban
Ha pedig valaki saját rabszolgáját találja vétkesnek akár saját, akár mások vagyonának meglopásában, az említett ( isteni ) sugallat bizonyságul hívásával, ne mulassza el ( a szolgát ) orra levágása végett a bíráknak átadni.

A lopást elkövető szabadról
a) Ha valamely szabad tíz dénár értékűt lop, akasszák fel, ha tíz dénárnál kisebb értékűt lop, a lopott értéket tizenkétszeresen adja vissza, és egy ökröt fizessen.
b) A rabszolga pedig, ha ilyen lopást követ el, adja meg kétszeresen, és orrát veszítse.
c) A szökött rabszolgát, ha valahol lopáson érik, vakítsák meg. És ezért – úgy határoztuk – ne akasszák fel, se nyelvét ne tépjék ki, és ha később ura megtalálja, keresse rajta, ha valamit elveszített.


[Részletek Szt. László törvényeiből]



A törvények és a rendfenntartás fellazulása azzal kezdődött – sokan emlékszünk rá -, hogy folyton emlegették: le kell bontani a rendőrállamot, akkor lehet demokrácia. Tetszetős duma. Mi tagadás, legtöbben becumiztuk. Néhányan felemlegettek történelmi példákat arról, hogy a nagy átalakításoknál kemény kézre és a fegyelem betarttatására volt szükség mindig, mert csak úgy kerülhető el a káosz. Ezzel azonban nem voltak népszerűek, igazából oda sem figyeltünk rájuk.

Aztán sorban olyan törvények és gazdasági szabályozók születtek a mindenkori aktuális hatalombirtokosok és egyúttal privatizáló ( = lenyúló) klikkek érdekei mentén, amelyek aránylag feltűnésmentesen, de amúgy elég egyértelműen a zavarosban halászás játékszabályait emelték át a törvénybe és a jogba. Nagyban is, kicsinyben is. Kialakult, hogy a szabad rablás nem jogellenes, hiszen ő maga a jog. Fásultan és zavarodottsággal ugyan, de tudomásul vettük. Nem lett volna szabad. Ma már tudjuk, de akkor, menet közben nem eszméltünk. Tátott szájjal vártuk a következő választásokat, mert azt képzeltük, hogy utána majd elmúlik az agyrém. Dehogy múlt el.

És persze Kuncze nyomán a megélhetési bűnözés fogalmának egyáltalán a megjelenése, hát még az elfogadása. Itt már ellenállás mutatkozott, de hiába. Mind a mai napig tényleges és valóságos tényezőként működik az, hogy a megélhetési bűnözést el kell fogadni. Nyilván azok gerjesztik, akiknek ez a stratégiai érdekük. Erről már sokat beszéltünk.

Most kivételesen nem ez a témánk. Hanem az, hogy van-e, lehet-e még út visszafelé.

Ha egyetlen szóval akarnánk megragadni, hogy mi az, amit szeretnénk, ez a szó – fogalom - leginkább az lehet, hogy rend.

Ne bonyolódjunk bele a definiálgatásokba, hogy a rend pontosan mit is kell jelentsen, miből kell álljon. Tudjuk centizgetés és szőszálhasogatás nélkül is.

Nemcsak megfelelően szigorú törvények szükségesek hozzá, hanem ezeknek a törvényeknek a következetes betarttatása, valamint sok más szervezeti és szerkezeti dolog.

Nagyon messze állunk tőlük, és egyre távolodunk. Az általános szétzüllés mind messzebb sodor tőle. Társadalmi szinten is, de az emberek lelkében is olyan változások mentek végbe, amik eltávolítanak a fegyelemtől és a hozzá nélkülözhetetlen önfegyelemtől.

Ha valamilyen csoda folytán nemzeti radikális kormány kerülne hatalomra – ne legyen igazam, de nem tudom elképzelni, mert reálpolitikai, hatalomtechnikai lehetetlenségnek tartom -, nos, szóval ha valamiféle varázslat révén nemzeti radikális kormány állhatna fel, és valóban hozzáfoghatna a rendteremtéshez szükséges intézkedésekhez, akkor maga a lakosság lázadna fel ellene. A mostani káoszban érdekelt haszonhúzók a markukba röhögnének, és játszva kitekernék a nemzeti radikális kormányzat nyakát. Pofonegyszerűen tudnának elégedetlenséget szítani.

Reménytelen lenne a helyzet? Nincs és nem is lehet olyan forgatókönyv, ami oda vezet, hogy rendet kényszerít a mostani végzetesen megromlott, megrothadt viszonyokra?

Van ilyen forgatókönyv. Az, ha a jelenlegi struktúrák totálisan összeomlanak. Mint ahogyan a két világháború után is történt. Amikor teljesen elölről kellett kezdeni mindent, és amikor a rend iránti igényt az emelte legelső prioritássá, minden egyéb érdeket megelőzve, hogy az egyének közvetlen túlélése függött tőle.

Jó hír az, hogy lesz még rend, csak óriási lesz az ára? Talán igen, talán nem valami szívderítő. De alighanem ebbe az irányba tartunk.

9 kommentek:

Névtelen írta...

Azt mondod, ha megmarad a rendőrállam nem lopna a kormány? Mert ők a szolgáink ugye.

Névtelen írta...

Egyetértek a cikk szerzőjével. Tulajdonképpen elhatározás kérdése az egész. Amennyiben a jelen demokratikus rendszerben a többség véleménye vezet eredményre úgy nem kell más, csak egy többségi elhatározás, hogy valaki tegyen rendet, bármi áron. Természetesen irgalmatlan önkritikára és önreflexióra van szükség ahhoz, hogy belássuk, ha mi hibázunk vagy követünk el a törvény előtt is bűnt. Ugyanis elképzelhető - akár véletlenül is - hogy olyat is meg fognak büntetni, aki amúgy rendpárti és gyakorlatilag mindig is támogatta ezt a fajta vezetést, pedig sosem élt benne. Amennyiben valaki saját bűnét képes belátni és megérteni, hogy a rendszer nem tehet majd kivételt, csak azért, mert amúgy ő a pártját fogja, na majd akkor jön el a földi mennyország. És akkor még nem is szóltunk az erkölcsi bűnökről, de az egy merőben másik téma.

Anna írta...

Ezen oldalt Olvasóknak nem kell magyarázat, honnan, kiktől és miért indult el (folytatódott) a megélhetési bűnözés elfogadása. A letűnt hatalom emberei nem óhajtanak eltűnni, mert gondtalanul szíthatják elvtársaikkal a társadalmi ellentéteket - a végletekig. Ha nem is értek teljesen egyet Szent László intelmeivel, a mai korhoz igazítva valóban szigorítani kellene a napi gyakorlattá vált bűnözés valamennyi fajtáját.

csőcselék írta...

Nem lenne nehéz rendet csinálni, ehhez elég lenne börtönöket építeni, hogy a "3 csapást" lehessen alkalmazni (most nem lehet, mert minden börtön folyton zsúfolt) és, hogy ne legyenek tele az utcák amolyan "szabadlábon" védekező rutinos bűnözőkkel meg hogy ne csupán "szabálysértésnek" (azaz semminek) minősüljön a legtöbb lopás. Van még pár egyszerű dolog, amit gyorsan meg lehetne tenni, például a fémtelepek államosítása, a zálogházak bezárása (ott szokták kp-re váltani az arany-ezüst zsákmányokat) vagy a valóban felgyorsított bírósági eljárások. Hogy mindez nem történik meg csak azzal magyarázható, hogy nincs hozzá politikai szándék...

csőcselék írta...

Az a kérdés tehát, hogy miért nem lép fel komolyan (a tettekben) a hatalom a mindennapi bűnözés ellen. Miért nem börtönöket tervez focistadionok helyett, miért kell jól érezniük magukat a rutinos bűnözőknek a jelenlegi bortönrendszerben (nincs munka-kötelezettség, de kényelem és hobbi-fitnessz lehetőségek annál is inkább) meg ilyesmi.

Gondor4 írta...

Mind a két parazita népséget ki kell takarítani az országból...addig nincs értelme a szócséplésnek,mert amíg ezek itt ülnek a nyakunkon,és böfögnek attól,amit tőlünk lopnak el,minden szó kárbavész.Akkor tessék előrángatni az őseink törvényeit,és úgy élni,ahogy mi,magyarok azt eltervezzük..de addig ....csak térdeljünk továbbra is..

ProliProfil írta...

Lehetne rendet tenni. Akár 2 hét alatt is.

Még abban is biztosak lehetünk, hogy akik ma foggal körömmel ragaszkodnak az u.n. "emberi jogaikhoz", három pofon után tudnák, hogy mi a REND, és a BECSÜLET.
Csupán a hatalomnak kell(ene) tudni és akarni tiszta szívvel a rendet, és az emberi becsületet...

Ez az oka, hogy nincs rend. Mert nem is akarják a hatalom jelenlegi birtokosai.

Nem mindegy, hogy ki kerül hatalomra. Ezért fontos a háttérhatalomnak, hogy a kiválasztodási rendszer olyan legyen mint amilyen jelenleg.

kistutyi írta...

Lesz még rend valaha? Persze, két hét alatt rendet teszünk!!!!! És még akadt 2/3 szavazó aki mindezt el hitte! Legközelebb a Jobbikra kell szavazni.

eSzeL írta...

Háááát ... Nekem az a meglátásom először Szent László törvényeinek olvastán, hogy már akkor régóta el voltak cseszve a dolgok. Az rendszer, ahol egyik ember szolgája, sőt rabszolgája lehet a másiknak, ahol egyik embernek 1000-szer (és akkor még óvatos voltam) akkora vagyona lehet mint a másiknak (jóllehet, a vagyontalan többet dolgozik, mint a vagyonos) rossz rendszer. Hogy is szól a vers? "Az enyim a tied míly sok vitát szüle / miolta az mienk nevezett elüle" Sokan keresik a kiutat, de valahogy úgy, mint a labirintusba zárt egérke (elnézést a cikk írójától és az egyetértő hozzászólóktól). Képtelenek a bajok gyökerét megtalálni, mert bizonyos határt képtelenek átlépni. Képtelenek felül emelkedni saját mivoltukon. A régi időkben elég volt, ha a kunyhó (jurta, sátor, ház...) ajtajának nekitámasztották a seprűt. Mindenki tudta, hogy nincs otthon a ház lakója, senki nem ment be még csak körülnézni sem. Az emberiség túlnyomó többségének a személyisége torzult el, de nagyon. A személyiség pedig jórészt örökölt dolog. (személyiségről és nem tudásról beszélek)
A megoldás itt van az orrunk előtt, mégsem találják meg azok, akiknek meg kellene, mert képtelenek az ördög hiúsága helyett Isten (nem az egyház tanításairól beszélek) törvényeinek megtartásában megtalálni az örömüket. Abban azonban egyetértek, hogy összeomlás lesz. Elsősorban társadalmi, majd ennek lesz következménye a gazdasági összeomlás.

Megjegyzés küldése

Kedves Kommentelők!

A könnyebb és legfőképp az értelmesebb kommunikáció biztosítása érdekében, szeretnénk mindenkit arra kérni, hogy a hozzászólásaitokat valamilyen névvel tegyétek meg.

Ez a "Profil kijelölése mint:" legördülő menüben a "Név/URL-cím" lehetőséget választva, majd a név beírása után az URL sort üresen hagyva, végül a "Tovább" gombra kattintva egész egyszerűen megtehető.

Köszönjük!

Radical Puzzle

 
látogató számláló