Reggeli merevedésnek is gyenge…

Osztódás (generatio fissipara)

Az  ivartalan  szaporodásnak  az  a  módja,  amikor  a  teljesen  kifejlett  állat  testének  belsejében  meginduló  s  aztán  az  egész  testet  két  részre  felező  osztódáson  megy át, minek  eredményeképpen  rendesen  két, az eredeti anyához ugyan mindenben hasonló, de valamivel kisebb egyén keletkezik. Az  osztódás  útján  való  szaporodás  a  legalsóbb  rendű állatoknál  gyakori  csupán,  főleg a véglényeknél, de megtaláljuk bizonyos férgeknél is.

Pallas Nagylexikon

„Magyarországnak szüksége van egy új politikai erőre” – mondta Jávor Benedek vasárnap, az LMP-ből osztódással létrejövő Párbeszéd Magyarországért nevű párt első kongresszusán, Budapesten. Hogy Jávor pontosan mire is alapozta ezt a meglátását, az nem nagyon derült ki a mondandójából, viszont a kongresszus szünetében tartott sajtótájékoztatójából azt megtudhattuk, hogy a tagság őt és Szabó Tímeát társelnökké, Scheiring Gábort, Bakó Krisztinát, Karácsony Gergelyt és Tordai Bencét pedig az elnökség tagjaivá választotta.

Mondjuk, arra is kíváncsi lennék, hogy ki volt a tagság, aki választott, mert az LMP-nek még sohasem volt olyan tagja, akinek nyolcassal kezdődött volna a párttagkönyve. A párt taglétszáma ugyanis fénykorában is alig kerülte el a 750-et. Ebből kiindulva talán nem nagy bátorság kijelenteni, hogy a kivált képviselők egy büféasztal mellett maguk között osztogatták szét az új párt posztjait. Nagy veszekedés nem lehetett, hisz lényegében mindenkinek jutott valamiféle konc.

Mikor ezzel megvoltak, a társaság megalkotta a gyülekezet alapszabályát, majd közvetlenül ezután határozatot hozott arról, hogy „a párt a közeljövőben tárgyalásokat kezd az Együtt 2014 választói mozgalommal.” Ezzel aztán be is fejeződött a délutáni közös sörözés. A végén Jávor társpártelnök még belemondta a kamerákba: „hétfőtől kampányba kezdünk, melynek során egyfelől részleteiben kidolgozzuk választási programunkat, másfelől kiépítünk egy országos hálózatot.”

Hogy ez utóbbi kapcsán hányan szisszentek fel a helyszínen, arról nem szólnak a hírek, de hogy a képernyők előtt sokan könnyes röhögték magukat, abban biztos vagyok.

Igazából el nem tudom képzelni, hogy Jávorék mégis miben reménykednek, mégis mit gondolnak? Létrehoznak egy pártot nulla tagsággal, nulla támogatottsággal és Budapesten kívül lényegében nulla ismertséggel, amiről ráadásul már most tudni, hogy nem lehet más, mint egy semmitmondó, parlamenti küszöb alatti szatelitcsapat Bajnai, vagy Mesterházy bagázsa körül. Ez már baloldali szavazatmaximalizálásnak is értelmetlen. Akkor meg minek?

Arról már nem is beszélve, hogy már maga a névválasztás is álságos. Párbeszéd Magyarországért - hirdetik magukról Jávorék a párt elnevezésében a legfontosabbnak szánt üzenetet, miközben arra sem voltak képesek, hogy saját elempés önmagukon belül párbeszédet folytassanak, arra sem voltak képesek, hogy maguk közt egyezségre jussanak. Vajon mitől lenne ez másképp a későbbiekben másokkal? És vajon mitől lesz ez az egész erőlködés majd hiteles a választók, pontosabban a baloldali választók körében? Persze ez igazából már nem a mi problémánk, emiatt már fájjon Jávorék feje.

Nem tudom, ki hogy van vele, de nekem erről az egészről az az elhíresült mondás jut eszembe, ami néhány éve még az LMP kapcsán fogalmazódott meg valahol a neten: „Ez a párt olyan, mint a hajnali húgymerevség – tulajdonképpen egész kellemes, de túl sok értelme nincsen.”

Azonban mára már ez a szólás is megdőlt, mert ez az dinnyepártos - kívül zöld, belül vörös - belpesti erőlködés nem csak hogy értelmetlen, hanem képletesen szólva, még reggeli merevedésnek is gyenge…