A cigánykérdésre rábocsátott lila ködfelhő természetesen az iskolai oktatásból sem hiányozhat. A középiskolák negyedik osztályában (mostani számítás szerint tizenkettedik osztályban) a történelem szaktárgy foglalkozik vele. Ezzel az erővel a biológia, a földrajz, vagy jóformán bármely egyéb tárgy témakörébe is betehették volna, már ha egyáltalán szükség van ilyen jellegű oktatásra. Alább közöljük a tankönyv idevágó leckéjének szövegét. A diákoknak meg kell tanulniuk, mintha ez is történelem volna, és felelnek, sőt dolgozatot – mai szóval: tesztet – írnak belőle. Hogy aztán mennyire veszik komolyan az anyagot, az más kérdés. Nyilván ők sem hülyék. De az agymosás attól még agymosás.
Tehát a Nemzeti Tankönyvkiadó 2010-ben a középiskolák negyedik osztálya számára kiadott történelemkönyvének 253-254. oldalán ezt igyekeznek belevésni a fiatalok fejébe kötelező jelleggel:
"Sajátos helyet foglal el a kisebbségek között a cigányság, mivel identitásuk nem az anyanyelvhez – mert többségük magyar anyanyelvű -, hanem a közös származáshoz és kultúrához kötődik. A cigánysághoz tartozás így alapvetően vállalás kérése: humanista polgári felfogásunk értelmében az a cigány, aki annak vallja magát. Mint minden etnikai kisebbségnél, körükben is gyakori a kettős kötődés kialakulása.
A cigányságot az utóbbi években szokás romáknak nevezni (alkotmányunk a „cigány” kifejezést használja). A névváltoztatás mögött az húzódik meg, hogy sokan a cigány megnevezésben negatív tartalmakat véltek felfedezni. Hasonló folyamat játszódott le a XIX. században a románoknál és a szlovákoknál, akiknek egy része a régi oláh, illetve tót elnevezés ellen lépett fel. Napjainkra ezek a régi népnevek lassan feledésbe merülnek.
Az India felől nyugat felé vándorló nomád cigányságról Magyarországon az első írásos dokumentum Zsigmond király (1387 – 1437) idejéből való: az uralkodó engedélyezte bebocsátásukat az országba. A cigányság hagyományos tevékenységéről, a muzsikálásról már Mátyás korából vannak adataink. A vándorló csoportok teknővájással, kovácsmesterséggel is foglalkoztak. Letelepítésükre először Mária Terézia (1740 – 1780) tett kísérletet, nem sok sikerrel. Mivel földet nem művelhettek, letelepedett mesterségekkel nem foglalkozhattak, szokásaikban, hagyományaikban a vándorló életmódhoz alkalmazkodtak. Ez összetűzésekhez vezetett a letelepült lakossággal. Az államhatalom sokszor erőszakhoz folyamodott a letelepítésük érdekében. A cigányság a második világháború idején szenvedte el a legnagyobb erőszakot, amikor ezreket deportáltak Magyarországról is a náci haláltáborokba, akik közül kevesen tértek haza.
A szegény körülmények között élő cigányság lélekszáma csekély volt a történelmi Magyarországon. Lélekszámuk a magas halálozási arány miatt lassan emelkedett. Változás az 1950-es, 1960-as években következett be, amikor a gazdaság és a szociális ellátás fejlődése következtében körükben is kibontakozott a demográfiai robbanás, és számuk gyors növekedésnek indult. 1971-ben a roma népesség számát 320 000-re, 1993-ban 400 000-re becsülték, így napjainkban a romák Magyarország legnépesebb etnikai kisebbségét alkotják. Számukat csak becsülni lehet, mivel az anyanyelvi összeírás (1900-ban 5600, 1941-ben 15 000, 1990-ben 48 000) nem mutat valós adatokat. A cigánysághoz való tartozás pedig – mint említettük – vállalás, és nem külső megítélés kérdése.
A cigányság évszázadokig jórészt kívül rekedt a fejlődésen. Ennek örökségeként alacsony az iskolázottsági szintjük, és ma is számos, a kívülállók számára különös szokást követnek. A felzárkózás lassú folyamatát megnehezítette a rendszerváltással beköszönő munkanélküliség, amely – a fenti okok miatt – fokozott mértékben érintette a roma népességet.
Körükben ma is tömeges a szegénység. Ez az egyik oka a mai magyar társadalom égető problémáját jelentő beilleszkedési zavaraiknak. A cigányság százezreinek szellemi és gazdasági felemelkedése Magyarország egyik legfontosabb belpolitikai kérdése. Kölcsönös toleranciára és a többségi társadalom segítségére (pozitív diszkriminációra) van szükség. A cél elérésének legfőbb eszköze az oktatás és a nevelés."
3 kommentek:
"Az utolsó bekezdés a legszebb" ! Aki ezt a tankönyvet szerkeztette az még fényképről sem látott cigányt. Csak a szokásos ",jogvédők, jópénzért blablája". Tudnék egy jó pár helyet javasolni nekik lakásvásárlásra itt Budapesten!Meg egy pár szomszédot a "társasházukba"!
A cigányok középkori történetével foglalkozó szerzők legkedveltebb témái közé tartoznak a Luxemburgi Zsigmondnak tulajdonított különféle menlevelek,..amelyek nem léteznek.A szakirodalomban az a 18.század óta tovább öröklődő álláspont a legelterjedtebb,hogy a cigányok 1417-ben jelentek meg Magyarországon,csaknem minden szerző megemlíti ezt,forrásuk pedig a Hermann Cornerus 1435 körül keletkezett krónikája.Mégis;1417-es menlevél nem létezik,forrás nem maradt fenn,amely mádolatát,vagy részletét tartalmazná,nem került elő a Zsigmond-kori oklevelek kiadásakor sem.Cornerus szövege az egyedüli,amely Zsigmond király által adott menlevélről szól,de az ő leírása 1417 végének észak-németországi állapotaira vonatkozik,de nem szemtanú.
A magyarországi cigányokról a közelmúltban megjelent kiadványokban is több helyen olvashatjuk,hogy a cigányok a Zsigmondtól 1417-ben Magyarországon kapott menlevelet mutatták fel,Nyugat-Európában.Ez azért sem lehetséges,mert a Zsigmondra vonatkozó kutatások kimutatták,hogy 1415 júliusától1418 tavaszáig Zsigmond nem tartózkodott Magyarországon,így menlevelet sem adhatott.
Próbálkoztak 1422-ben kiadott menlevélről is,de ez sem létezik.Az egyes szerzők eltérő keltezéssel és egymásnak ellentmondó fordításokban adták közre
.A Zsigmond-kori oklevél tárban nincs,a levéltárak diplomatikai gyűjteményeiben nem található,s nem tud róla a korszak kiváló ismerője,Mályusz elemér sem.
1914-ben Szalai Béla Cornerus-tól átvéve a kronológiai tévedést,Aventinusra hivatkozva bizonyítottnak vélte a cigányok 14.századi megjelenését Hazánkban.A későbbi szerzők jóhiszeműen nem gondoltak arra, hogy Szalai adatközlésében kételkedjenek,így egymástól vették át annak tévedését.
Aventius a 15.század első harmadára teszi a németországi cigányokat;különböző fajták söpredékéből és szennyéből verbuválódott tolvaj csoportnak tartja őket,az ő értelmezése szerint a "cigány"név egy etnikailag vegyes periférikus csoport megjelölése.A saját korában Nyugat-Európában széles körben elterjedt,Magyarországon nem jellemző "emberiség söpredéke"sztereotípiát alkalmazza .
Zindeló cigányai az elsők,akikről tudjuk,hogy 1439 nyarán Szendrő térségében Szerbia felől,tehát nem Havasalföld felől,a törökök elől menekültek magyar földre. Ez lehetett az első cigány csoport,amely a törökkel együtt érkezett Magyarországra.A "fáraó népe",így hívták őket az akkori magyarok.
Minden kétséget kizáróan a legkorábbi oklevél 1455-ből maradt ránk,január 18-án,Hunyadi János mint besztercei gróf,engedélyt adott Barcsai Péter és Tamás számára,hogy négy cigányt birtokaikon jobbágyként tarthatnak és hatalmuk lehet felettük.
A cigányokra vonatkozó adatok az 1470-es évektől szaporodnak meg.
A zenélés.A legtöbbet vitatott,legproblematikusabb cigány megélhetési mód. Annyi alaptalan és téves forráselemzést halmoztak fel az utóbbi években,Liszt Ferenccel az élen hogy kitűnő monográfiák és tanulmányok sem oszlatják el hatásukat.Bizonyított,hogy a magyarság zenéjébe nem a cigányok által kerültek keleti elemek,a cigányok nem voltak énekmondók,nem is vettek át semmit a magyar regősök hagyományaiból.A 16-17.században nem volt a cigányok foglalkozása a muzsikálás.
A zenei pályák elfoglalása a reformáció kora,s a korabeli erkölcsökre gyakorolt hatása,"a bujálkodó tánc"elterjedése.Marosvásárhely tanácsa 1649-ben elrendelte a vasárnap háznál,vagy kocsmában zenélők kalodába zárását és hangszereik összetörését.
Az alábbiakban egy 1930-ban kiadott,csendőröknek szánt oktató könyvecskéből idézek; "Ami a jellemüket idézi;lusták,bosszúállók,kegyetlenek,arcátlanul hazudnak,mert szégyenérzetük hiányzik,gyávák.Merész bűntettekre nem képesek,alattomosak,áldozatukat alvás közben,vagy orvul támadják meg,vagy mérget használnak.Határtalan állati étvágy,és érzéki szerelem.Jól tájékozódnak,elsőrangú kémek.Gyilkossági bűncselekmény esetében,ha erre vetemedik,az elkövetés módja is jellegzetes lehet a cigányok működésére,mert a végrehajtás kegyetlensége cigánytettre vall.
No hát..kéremszépen...ezeket tartjuk el....mióta is..?
A magyarok kozott nincs lusta ,nincs lopo,nincs gyilkos,es hazug?
Isten elott minden ember egyforma.Szegyen hogy 2013-ban Magyarorszagon faji megkulonbosztetes van.
Megjegyzés küldése
Kedves Kommentelők!
A könnyebb és legfőképp az értelmesebb kommunikáció biztosítása érdekében, szeretnénk mindenkit arra kérni, hogy a hozzászólásaitokat valamilyen névvel tegyétek meg.
Ez a "Profil kijelölése mint:" legördülő menüben a "Név/URL-cím" lehetőséget választva, majd a név beírása után az URL sort üresen hagyva, végül a "Tovább" gombra kattintva egész egyszerűen megtehető.
Köszönjük!
Radical Puzzle