Újabb narancsos vakítás? Vagy most majd tényleg történik valami?

Nem tudom, mi lesz majd a vége ennek a történetnek, de mindenesetre elég érdekes és talán nem várt következményekkel is járhat Matolcsy György legutóbbi döntése, miszerint egy tavaly novemberben elfogadott törvény alapján kinevezte Doubravszky Györgyöt a pénzügyi jogok biztosává.

Doubravszky neve többeknek ismerősen csenghet. Ő volt a Hiteltársulás nevű szervezet korábbi vezetője, mely társulásnak az volt a legfőbb célja, hogy olcsó forinthitelekre váltsa a fizetőképes lakossági devizahiteleket úgy, hogy az adósok 7,5 százalékos kamat mellett kapjanak forinthitelt, feltéve, hogy minden megtakarításukat a bankhoz viszik. Ennek érdekében megpróbáltak minél több devizahitelest összekapcsolni mondván, több hiteligénylő kedvezőbb pozícióból tárgyalhat a bankokkal.

A kezdeményezés viszonylag népszerű volt, de sajnos végeredményében sikertelen. Összesen harmincezer devizahiteles jelentkezett, de egyetlen bank sem akadt, amelyik a szükséges 350 milliárdnyi, alacsony kamatozású forinthitellel kiváltotta volna a jelentkezők devizahitelét.

Miután a Hiteltársulás egyetlen partner bankot sem talált, felmerült „egy magyar érdekeket képviselő civil-állami bank alapítása”. A kezdeményezés lényege, hogy a devizahitelek leváltásához szükséges olcsó forinthiteleket egy olcsón működő, állami támogatással induló, csak a neten elérhető fapados bank ossza szét. Mivel Doubravszky más lehetőséget nem látott a megvalósítására, ezért a történetet és a nemzetgazdasági tárca ügyeit ismerők elmondása szerint egyszerűen „az utcáról besétált a tárcavezetőhöz.”

A kezdeményezés, mint azóta kiderült Matolcsy részéről támogatásra talált. A Webbank honlapja szerint „a szervezők négy alkalommal tárgyaltak Matolcsy György gazdasági miniszterrel, miközben 3600 magánszemély 24 milliárd forint megtakarítással, és 2000 vállalkozó 72 milliárd forint éves forgalommal regisztrált”.

Hogy végül miként alakul majd a Webbank sorsa ma még nem tudható, azonban az biztos, hogy Doubravszky mára ombudsman lett, akinek az lesz a feladata, hogy vizsgálatokat is kezdeményező jogvédőként, tanácsadóként segítse a fogyasztók pénzügyi védelmét, és ellenőrizze a pénzügyi szolgáltatók tisztességes működését.

A napokban felálló hivatalra sokan egyfajta igazságtevőként, a bankok megregulázójaként tekintenek. Doubravszky egyelőre több civil szervezet, köztük az otthonvédő Koppány csoport támogatását is élvezi, bár a tevékenységét szabályzó törvényi keretek nagyon korlátozottak. A hivatal mozgásterét nagyon szűkre szabja a törvény azon paragrafusa, mely azt mondja ki, hogy „a tevékenység vagy mulasztás bekövetkezésétől számított három éves jogvesztő határidőn belül indítható”, más esetekben viszont csak az „egy éven belül keletkezett jogsérelem miatt” kezdeményezhető eljárás.

Így aztán akár a három, akár az egyéves határidővel számolunk, a 2010 előtti ügyeket a biztos nem bolygathatja. A devizahitelesek, akik jellemzően 2004-2008 között adósodtak el, emiatt a mostani keretek között túl sok segítségre nem számíthatnak. A devizahitelezés semmisé tétele vagy visszacsinálása a jelen állás szerint új ombudsmannak sem fog menni.

Pedig Doubravszky célja, úgy néz ki, hogy lényegében ez. Mármint a devizahitelek felülvizsgálata.

„Szeretném elérni, hogy a devizához kötött hitelek ügyében születő végső bírói döntésekig a visszafordíthatatlan folyamatokat, vagyis a kilakoltatásokat és árverezéseket a bankok egyfajta önmérsékletet tanúsítva állítsák le. Jelenleg ugyan kilakoltatási moratórium van érvényben, de megnyugtató megoldást csak az jelentene, ha a határidő lejárta után is biztonságban lennének az otthonok” – mondta, majd így folytatta: „tudom, hogy a 2010 előtt felvett devizahitelek jelenleg még nem tartoznak a hatáskörömbe, de az a korlátozás nincs kőbe vésve. A rendeletet Matolcsy György miniszter bármikor megváltoztathatja, ha úgy látja szükségesnek. Az egyik első dolgom lesz, hogy ennek a végrehajtási rendeletnek a módosítását kérjem.”

Aztán a bemutatkozó beszéde végén kimondta a legfontosabb gondolatot: „A devizahitel olyan hibás termék, amelyet vissza lehet vinni. Ezt a tömegeket képviselő közérdekű keresetek benyújtása útján lehetne megtenni, mely által több ezer pert is egybe lehet sűríteni. Én pedig mint a pénzügyi jogok biztosa kérhetem ezen ügyek sürgős elbírálását. A cél, hogy most már tényleg valamilyen valós jogi megoldás szülessen a több százezer devizahiteles számára, akiknek ez a fajta kölcsön ma is megkeseríti az életét, rettegve fekszenek és rettegve kelnek. Véleményem szerint a hitelesek nehézségeit csak az igazságszolgáltatás keretei között lehet megoldani, ezért aztán a magyar igazságszolgáltatás próbája lesz, miként kezeli ezt a problémát.”

Azt hiszem, ehhez nem kell, és nem is lehet többet hozzátenni.

A szándék, legalábbis szavakban úgy néz ki, megvan a probléma megoldásra. A kérdés most már csak az, hogy lesz-e és ha igen, vajon milyen gyorsan kézzelfogható eredménye Doubravszky törekvéseinek.

Néhány hónap múlva kiderül, hogy tényleges szerepet szántak-e neki, vagy ő is csak kirakatbábunak kell a nagy narancsos színjátékhoz.