Ebihalak


Néha kell egy vers, egy gondolat. Egy halvány fény, mely utat mutat, mely felvidít, vagy éppen elgondolkodtat a rohanó hétköznapok és a mindennapok hülyeségei közepette. Néha kell egy vers, melynek egy-egy sora a fejünkben marad, amit aztán utána akár napokig hurcol magával az ember. Néha kell egy vers, hogy rádöbbenjünk arra, hogy ugyan múlik az idő, de az igazi nagy kérdések nem igazán változnak, hogy vannak örökérvényű gondolatok, amelyek ugyanúgy igazak voltak tíz, húsz, ötven, száz évvel ezelőtt, mint ahogy igazak mai is. És néha kell egy vers, ami néhány sorban mindent elmond a világról.


Ma Alföldi Géza 1943-ben íródott gondolata: Ebihalak


Halnak készül,
nyüzsög a kis érben,
egy lónyomnyi vízben néha.
Nagy hal lesz majd végül,
először úgy véltem,
pedig csak béka!

Mit sírtam akkor, mikor kiderült,
hogy a halak, mikre annyi szívvel lestem,
rongyos békák lettek, undok jószágok,
s velem csak a saját hamis hitem játszott.

Azóta már sokszor láttam,
apró, kis halból hogyan nő ki béka;
a magyar vizekben
sok-sok ebihal él!
Csodát vár tőle a szegény paraszt,
– a szegénység mindég remél, –
s a sok kis fürge hal
pedig csak ígér, ígér…
Várakozással tölti meg
szemed, lelked, agyad…

Vigyázz, testvér: csak ebihalak!




Alföldi Géza
Csak a gyökér kitartson!
1943


0 kommentek:

Megjegyzés küldése

Kedves Kommentelők!

A könnyebb és legfőképp az értelmesebb kommunikáció biztosítása érdekében, szeretnénk mindenkit arra kérni, hogy a hozzászólásaitokat valamilyen névvel tegyétek meg.

Ez a "Profil kijelölése mint:" legördülő menüben a "Név/URL-cím" lehetőséget választva, majd a név beírása után az URL sort üresen hagyva, végül a "Tovább" gombra kattintva egész egyszerűen megtehető.

Köszönjük!

Radical Puzzle

 
látogató számláló