Ez a narancsos lufi is kipukkadt

„Egyértelműen beszéltünk a kampányban arról, hogy az adórendszer megfojtja az ország gazdaságát. Adóforradalomról beszélnék, ha nem mondtam volna már tegnap. Söralátét nagyságú lesz az adóbevallás. Ha a kérdést úgy tesszük fel, hogy milyen adórendszert szeretnénk Magyarországon, akkor a válasz az az, hogy szeretnénk, ha az egyéni vállalkozók, egy bizonyos értékhatár és forgalom alatt dolgozó vállalkozók, azok a lehető legegyszerűbb és a legkönnyebb adózási rend szerint adózhatnának, akár átalányadózással is. Az ekho és az eva természetesen marad, sőt inkább ki szeretnénk terjeszteni azok hatókörét”.

Gondolom, sokaknak ismerősen hangzanak a fenti a mondatok. Gondolom, még sokan emlékeznek arra a magabiztos mosolyra, arra a diadalittas tekintetre, amelyek kíséretében a választások másnapján OV ezeket a szavakat belemondta a kamerákba. Azóta csak másfél év telt, de ennyi idő is bőven elegendő volt ahhoz, hogy kiderüljön, a narancsos ígéreteknek, azt az egy-két szimbolikus nemzeti ügyet leszámítva semmi, de semmi közük nincs a valósághoz.

Mára az ország egyre jobban kezd visszasüllyedni abba a gyurcsányi mocsárba, aminek a legfőbb jellemzőit a hazugság, a kilátástalanság és az egyre nagyobb elkeseredettség adták. Pedig tavaly májusban az volt a cél, az volt az emberek törekvése, hogy jöjjön valami más, hogy jöjjön valaki más, aki másképp csinálja, aki majd végre képes lesz arra, hogy kivezesse ezt az országot az ingoványból. Ezért lett a kétharmad, ezért lett szinte teljesen lenullázva a másik oldal.

Azonban ma már egyre jobban látszik, hogy lényegében nincs változás, hogy nem lettek mások a módszerek. A megszorítások politikája, az emberek utolsó utáni lekarcolása ugyanúgy most is a cél, mint ahogy az az elvtársi időkben is volt. És a narancsosokat most már az sem érdekli, hogy mit mondtak tavaly, hogy mit mondtak két hónapja, vagy a múlt héten, hogy esetleg vannak-e más lehetőségek, hogy esetleg vannak-e más utak.

„Orbán Viktor szerint az ország nincs abban a helyzetben, hogy megtartsa az egyszerűsített vállalkozási adót” – mondta tegnap Lázár János, amikor tájékoztatta az újságírókat a Fidesz-KDNP frakcióülésén történtekről. Majd így folytatta: „A miniszterelnök háromnegyed órát beszélt az ülésen. Az előadásában kifejtette, hogy szűk mozgásterük van a képviselőknek, mivel a jövő évi költségvetés tervezetében számos dolgot kőbe vésettnek tekintenek, ilyen például a költségvetési hiány 3 százalék alatt tartása. A kormánypárti képviselők tudomásul vették a kormányfő tervét, de arra kérték, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy jövőre csak emeljék az eva mértékét, és csak 2013-tól szűnjön meg teljesen”.

Ennyi.


OV a nagyobb adóbevételek reményében kipukkasztotta az utolsó narancsos lufik egyikét. Talán a legnagyobbat és a legfontosabbat. A gyanútlan szemlélődő, de állítom még a legelvakultabb narancshívő is, pedig csak néz, és nem érti miért? Vajon mi értelme van kivégezni az egyetlen olyan honi adózási formát, ami tényleg működött, ami kisvállalkozások ezreinek jelentett megoldást, ami átlátható, ami egyszerű volt, igazságos és legfőképp kamuköltségekkel nem nullára csalható?

Arról már nem is beszélve, hogy mindezt az utolsó utáni pillanatban. Év vége van, a vállalkozások és így az evás vállalkozások is már a jövő évi üzleti terveiket állítják össze. Most folynak az egyeztetések, a szerződéskötések az üzleti partnerekkel. Hogy lehet így kalkulálni, hogy lehet így felelős döntéseket hozni és megállapodásokat kötni? Vajon mit gondol a narancsos gazdasági vezetés, beírjuk a szerződésekbe kormányzati balf@szkodás fejezetcím alatt, hogy ha OV így dönt, akkor ennyi, ha meg másként, akkor annyi? Vagy mégis mit?

Hogy lehet egy vállalkozást úgy tervezni, hogy az utolsó pillanatban valamilyen dilettáns idióták átírják a játékszabályokat?

Nem kell közgazdásznak lennünk ahhoz, hogy nagy kockázat nélkül kijelentsük: az eva eltörlése szinte biztosan kevesebb adóbevételt fog hozni államkasszának, mint a mostani helyzet. Az eddig tisztességesen adózó cégek egy része csődbe megy, a másik része simán ki fogja trükközni a kérdést, a harmadik részük pedig egyszerűen áttelepül Szlovákiába. Borítékolhatóan nagyjából ez fog történni, egész egyszerűen azért mert a OV-val és Matolcsyval ellentétben a vállalkozók tudnak számolni, mivel ők a saját pénzükkel játszanak, nem a közössel.

Ki a kicsit nem becsüli, az bizony atomra ráb@szik – tartja a kicsit zanzásított, de manapság minden szavában igaz mondás. A magyar állami kasszába jövőre messze nem fog annyi adóbevétel befolyni ettől a körtől, mint idén. A megmaradó kisvállalkozások jelentős része majd a szlovák gazdaságot fogja erősíteni és nem azért, mert alapvetően nem Magyarországon akarnak adót fizetni, hanem egész egyszerűen azért, mert itthon képtelenség lesz kigazdálkodni azt.