Gondolom, biztosan sokaknak feltűnt már, hogyha manapság kinyitjuk az újságokat, ha bekapcsoljuk a tévét, egyre gyakrabban találkozhatunk olyan tudósításokkal és elemzésekkel, amik a mindjobban elharapódzó uzsorakölcsönök kérdését feszegetik. A szót meghallva a többség szeme előtt azonnal több kilós aranylánccal felszerelkezett kigyúrt kancigányok jelennek meg, akik a luxuskocsijaikból kiszállva terrorizálják a szerencsétlen embereket.
Azonban ha kicsit elvonatkoztatunk a lapok hasábjain megjelenő, valós rémtörténeteket taglaló írásoktól és szélesebbre nyitjuk a látókörünket, akkor észrevehetjük, hogy az uzsorakölcsönök igazából nem csak bizonyos népcsoportra jellemzőek, az elszenvedői nem csak cigányok, akik tudatlanságból, jóhiszeműségből belemennek ilyen-olyan ügyletekbe, amiből utána már nem nagyon lesz visszaút.
Természetesen még véletlenül sem szeretném kisebbíteni a cigány uzsorások tetteit, hisz amit művelnek az a legaljasabb dolgok egyike, de azért azt sem szabad elfelejtenünk, hogy igazán nagy tételben, mondhatnánk nemzetgazdasági léptékben vizsgálva a kérdést, az uzsorakamatokat és az uzsorakölcsönöket nem náluk kell keresni. Egész egyszerűen azért, mert azok ma Magyarországon a bankok és a devizahitelesek között megkötött kölcsönszerződések között vannak.
Mivel nem volt olyan rég, ezért gondolom, még sokan emlékeznek az alábbi kis tévéspotra:
Azt hiszem ez a legszimbolikusabb reklám. Ez kisfilm az, ami a legpontosabban bemutatja mindazt a gátlástalanságot, amit a bankok az elmúlt években műveltek ebben az országban. Elhitették az emberekkel, hogy nem számít a jövedelmük, hogy nem számít semmi, csak a megvásárolni kívánt ingatlan értéke, amely ingatlant a legkedvezőbben csak frank alapú hitellel tudnak maguknak megszerezni.
Országos kampány folyt a devizahitelek mellett, miközben a forint alapú hitelek kamatát szándékosan magasan tartották, majd az érdektelenségre hivatkozva forint alapú hitelkonstrukciókat a bankok nagyrészt megszüntették, vagy ha volt is még ilyen termékük, azt nem is ajánlották az ügyfeleiknek.
A többség pedig elhitte, hogy minden jó lesz majd. Pontosabban nem is volt más választásuk, hisz a mai magyar átlagbérből élők, nem is tudtak volna más hitelt vállalni, mint az akkor jóval alacsonyabb havi törlesztőrészlettel járó devizakölcsönt.
A téma kapcsán talán sokan feltették már magukban a kérdést: vajon, hogy lehet az, hogy az állam nem szabályozza a bankok hitelezési gyakorlatát, hogy lehet az, hogy a devizahitelek kapcsán mára ilyen feltűnő értékaránytalanság jöhetett létre? Hogy juthattunk el oda, hogy mára a devizakölcsönöket minden túlzás nélkül akár uzsorahitelnek, vagy simán szabadrablásnak is nevezhetjük?
Mielőtt valaki rámondaná, hogy ez elég populista szöveg, hogy a devizakölcsönöket bármilyen irreális is most a helyzet, mégsem lehet uzsorának minősíteni, ráadásul azt a hitelfelvevők minden kényszer nélkül, a lehetséges kockázatok figyelembevételével vették fel, annak azért figyelmébe ajánlanám az uzsora fogalmának tanulmányozását.
A hatályos magyar jogrend, a Ptk. 1959. évi IV. törvény 202. §-a szerint „ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki, a szerződés semmis (uzsorás szerződés)”. [katt a linkre]
De hát nem a kamatok miatt emelkedtek meg a részletek, hanem az árfolyamváltozás miatt – folytathatnák a kétkedők, de ez így egyátalán nem igaz.
A bankok ugyanis Magyarországon a frank-kölcsönt jelentősen megdrágítva adják tovább. A svájci jegybanki alapkamat mára rendkívül alacsony, gyakorlatilag egy százalék alatt van, de a honi pénzintézetek mégis ennek többszörösét számolják fel az ügyfeleknek. A válság 2008-as kirobbanása óta csökkentek a hitelkamatok, vagyis olcsóbb lett a forrás, így párhuzamosan csökkennie kellett volna a törlesztéseknek is, de a hitelesek nem kapták meg a bankoktól ennek a nyereségét, sőt, az árfolyam emelkedése miatt még többet is fizetnek.
Márpedig az 1-2 százalék kamat ide vagy oda egyáltalán nem mindegy. Jelenleg 6,5-7,5 százalék körüli költséggel fizeti a lakosság a bankoktól kapott frankhitelt. Ez nemcsak a kamatot, hanem minden egyéb egyszeri vagy folyamatos költséget is magában foglal. Így ma egy 2006-ban húsz évre felvett 10 milliós frankhitel után cirka 133 ezer forintot fizet az adós, ha a hitel árát 7,5 százalékkal számoljuk. Abban az esetben, ha a mutató 6,5 százalékra csökkenne, úgy a törlesztés már csak 116 ezer forint körül alakulna, míg 5,5 százaléknál 106 ezer forintra zuhanna. Vagyis a magasabb kamat majd 20 százalékos többletterhet jelent az adósnak, ami egy átlagos hitelnél havi több ezer, sőt akár tíz-húszezer forintot is jelenthet.
Tényleg nem akarok nagy jogászkodásba belemenni, de azért az jól látható, hogy a kialakult helyzetre azért egész jól ráillik az érvényes szabályozásban meghatározott törvénysértés. Persze lehet ez bármennyire is így, ma ebben az országban ennek semmi jelentősége nincs. Indulhatnak próbaperek, lehetnek próbálkozások, de szerintem legbelül mindannyian tudjuk, hogy a globalista szándékokkal nem fog se a bíróság, se a pénzügyi ellenőrző szervezetek, se a fősodratú politika szembemenni.
Az egész magyarországi helyzetet, a bankok és a politikai körök valós hozzáállását, pontosan bemutatja az a Budapestről küldött amerikai nagykövetségi távirat, amelyet a napokban hozott nyilvánosságra a Wikileaks. „Nem lenne helyes megmenteni a devizahiteleseket. Végre meg kell tanulnunk, hogy nincs ingyen ebéd” – mondta Simor András még 2008-ban egy magánbeszélgetésen April Foley akkori amerikai nagykövetnek.
Igen. A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint hagyni kell tönkremenni azt a többszázezer családot, akik bedőltek a bankok propagandájának. „… havi keresetem pedig…papapapapapa, … tehát a jövedelmem… papapapapapa” … és a család boldogan lép ki a bank ajtaján…
„…nincs ingyen ebéd” – mondja pofátlanul az offshore-lovag, aki a többmilliós havi fizetése mellett, több mint egymilliárd forintot tart Cipruson, kikerülve ezzel a magyar adókötelezettséget.
Nincs ingyen ebéd, de hivatalos banki uzsora az van. Azt lehet.
Rohadjatok meg!
Azonban ha kicsit elvonatkoztatunk a lapok hasábjain megjelenő, valós rémtörténeteket taglaló írásoktól és szélesebbre nyitjuk a látókörünket, akkor észrevehetjük, hogy az uzsorakölcsönök igazából nem csak bizonyos népcsoportra jellemzőek, az elszenvedői nem csak cigányok, akik tudatlanságból, jóhiszeműségből belemennek ilyen-olyan ügyletekbe, amiből utána már nem nagyon lesz visszaút.
Természetesen még véletlenül sem szeretném kisebbíteni a cigány uzsorások tetteit, hisz amit művelnek az a legaljasabb dolgok egyike, de azért azt sem szabad elfelejtenünk, hogy igazán nagy tételben, mondhatnánk nemzetgazdasági léptékben vizsgálva a kérdést, az uzsorakamatokat és az uzsorakölcsönöket nem náluk kell keresni. Egész egyszerűen azért, mert azok ma Magyarországon a bankok és a devizahitelesek között megkötött kölcsönszerződések között vannak.
Mivel nem volt olyan rég, ezért gondolom, még sokan emlékeznek az alábbi kis tévéspotra:
Azt hiszem ez a legszimbolikusabb reklám. Ez kisfilm az, ami a legpontosabban bemutatja mindazt a gátlástalanságot, amit a bankok az elmúlt években műveltek ebben az országban. Elhitették az emberekkel, hogy nem számít a jövedelmük, hogy nem számít semmi, csak a megvásárolni kívánt ingatlan értéke, amely ingatlant a legkedvezőbben csak frank alapú hitellel tudnak maguknak megszerezni.
Országos kampány folyt a devizahitelek mellett, miközben a forint alapú hitelek kamatát szándékosan magasan tartották, majd az érdektelenségre hivatkozva forint alapú hitelkonstrukciókat a bankok nagyrészt megszüntették, vagy ha volt is még ilyen termékük, azt nem is ajánlották az ügyfeleiknek.
A többség pedig elhitte, hogy minden jó lesz majd. Pontosabban nem is volt más választásuk, hisz a mai magyar átlagbérből élők, nem is tudtak volna más hitelt vállalni, mint az akkor jóval alacsonyabb havi törlesztőrészlettel járó devizakölcsönt.
A téma kapcsán talán sokan feltették már magukban a kérdést: vajon, hogy lehet az, hogy az állam nem szabályozza a bankok hitelezési gyakorlatát, hogy lehet az, hogy a devizahitelek kapcsán mára ilyen feltűnő értékaránytalanság jöhetett létre? Hogy juthattunk el oda, hogy mára a devizakölcsönöket minden túlzás nélkül akár uzsorahitelnek, vagy simán szabadrablásnak is nevezhetjük?
Mielőtt valaki rámondaná, hogy ez elég populista szöveg, hogy a devizakölcsönöket bármilyen irreális is most a helyzet, mégsem lehet uzsorának minősíteni, ráadásul azt a hitelfelvevők minden kényszer nélkül, a lehetséges kockázatok figyelembevételével vették fel, annak azért figyelmébe ajánlanám az uzsora fogalmának tanulmányozását.
A hatályos magyar jogrend, a Ptk. 1959. évi IV. törvény 202. §-a szerint „ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki, a szerződés semmis (uzsorás szerződés)”. [katt a linkre]
De hát nem a kamatok miatt emelkedtek meg a részletek, hanem az árfolyamváltozás miatt – folytathatnák a kétkedők, de ez így egyátalán nem igaz.
A bankok ugyanis Magyarországon a frank-kölcsönt jelentősen megdrágítva adják tovább. A svájci jegybanki alapkamat mára rendkívül alacsony, gyakorlatilag egy százalék alatt van, de a honi pénzintézetek mégis ennek többszörösét számolják fel az ügyfeleknek. A válság 2008-as kirobbanása óta csökkentek a hitelkamatok, vagyis olcsóbb lett a forrás, így párhuzamosan csökkennie kellett volna a törlesztéseknek is, de a hitelesek nem kapták meg a bankoktól ennek a nyereségét, sőt, az árfolyam emelkedése miatt még többet is fizetnek.
Márpedig az 1-2 százalék kamat ide vagy oda egyáltalán nem mindegy. Jelenleg 6,5-7,5 százalék körüli költséggel fizeti a lakosság a bankoktól kapott frankhitelt. Ez nemcsak a kamatot, hanem minden egyéb egyszeri vagy folyamatos költséget is magában foglal. Így ma egy 2006-ban húsz évre felvett 10 milliós frankhitel után cirka 133 ezer forintot fizet az adós, ha a hitel árát 7,5 százalékkal számoljuk. Abban az esetben, ha a mutató 6,5 százalékra csökkenne, úgy a törlesztés már csak 116 ezer forint körül alakulna, míg 5,5 százaléknál 106 ezer forintra zuhanna. Vagyis a magasabb kamat majd 20 százalékos többletterhet jelent az adósnak, ami egy átlagos hitelnél havi több ezer, sőt akár tíz-húszezer forintot is jelenthet.
Tényleg nem akarok nagy jogászkodásba belemenni, de azért az jól látható, hogy a kialakult helyzetre azért egész jól ráillik az érvényes szabályozásban meghatározott törvénysértés. Persze lehet ez bármennyire is így, ma ebben az országban ennek semmi jelentősége nincs. Indulhatnak próbaperek, lehetnek próbálkozások, de szerintem legbelül mindannyian tudjuk, hogy a globalista szándékokkal nem fog se a bíróság, se a pénzügyi ellenőrző szervezetek, se a fősodratú politika szembemenni.
Az egész magyarországi helyzetet, a bankok és a politikai körök valós hozzáállását, pontosan bemutatja az a Budapestről küldött amerikai nagykövetségi távirat, amelyet a napokban hozott nyilvánosságra a Wikileaks. „Nem lenne helyes megmenteni a devizahiteleseket. Végre meg kell tanulnunk, hogy nincs ingyen ebéd” – mondta Simor András még 2008-ban egy magánbeszélgetésen April Foley akkori amerikai nagykövetnek.
Igen. A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint hagyni kell tönkremenni azt a többszázezer családot, akik bedőltek a bankok propagandájának. „… havi keresetem pedig…papapapapapa, … tehát a jövedelmem… papapapapapa” … és a család boldogan lép ki a bank ajtaján…
„…nincs ingyen ebéd” – mondja pofátlanul az offshore-lovag, aki a többmilliós havi fizetése mellett, több mint egymilliárd forintot tart Cipruson, kikerülve ezzel a magyar adókötelezettséget.
Nincs ingyen ebéd, de hivatalos banki uzsora az van. Azt lehet.
Rohadjatok meg!
10 kommentek:
"Ingyen ebéd nincs", de kaphatnak még ingyenkötelet.Ilyenek adták el az országot,és polgárainak többségét küldték koldusbotra. Ezeknél a cigányok csak kisinasok lehetnek. Tolvajok! Pfúj!
Van néhány tévedés a bankközi kamat vonatkozásában.Ha a bankok ma valóban frankot vásárolnak pld-Londontól,akkor 0,05% kamatra kapják a kölcsönt.Amit aztán 120 szoros kamattal számítanak fel az adósaiknak.
„Nem lenne helyes megmenteni a devizahiteleseket. Végre meg kell tanulnunk, hogy nincs ingyen ebéd”
Nem lett volna helyes megmenteni a bankokat a mentőcsomagokkal. Meg kellett volna tanulniuk a bankoknak, hogy nincs ingyen ebéd!
Nincs ingyen ebéd???mózsi 800 milliót összelopott,havi több mint 7 milliót bezsebelt,hasonló hülyeségekért.Jobb volna,ha tartaná a pofáját.
Magyar Nemzeti Bank=ez annyiban magyar,hogy a magyarok adójából élősködnek, a simorfélék.Nemzeti??melyik nemzeté?? Bank??,ez zsidó hitbizomány.Egyébbként pedig simorandrisnak,azt a büdös,rohadt ,Qrva any....t!!!Vérszopó ,uzsorás férgek.
Az egész rendszer az uzsorára épül. Elhitetik veled, hogy ha dolgozol mint a hülye, jó lesz. Ám a munkád gyümölcsét lefölözik, a munkáddal termelt pénzt ők rakják zsebre. Amit te a munkáddal megkeresel, az csak töredéke a munkád valódi értékének. Míg jó esetben készhez kapsz havi százezret, a munkád valós értéke minimum egy-két nullával több, méghozzá magyar árfolyamon, és nem európain. Az egész rendszer az uzsorázásra, rabszolgatartásra épül. Vegyük magát a munka mibenlétét. Amint megszületsz, máris adós vagy. Azért kell dolgoznod, hogy ezt az adósságod törleszd, nem pedig a saját javadért. Ha nem törleszted, utcára kerülsz, éhendöglesz. Nem építhetsz házat magadnak, nem termesztheted az élelmet magadnak. Venni kell, fizetni, az ő uzsoraszabályaik szerint. Ez nem ingyen ebéd kérdése, ez mesterségesen felállított uzsorázás kérdése. Hiába dolgozol, a munkád gyümölcséből mások fognak lakomázni. Na EZ az ingyen ebéd, és EZ az uzsorázás.
Az uzsora is állami monopólium! Vedd már észre, téged üldöz érte! Bért nem ad, kölcsönből lakhatsz! Horgot ha bekaptad, kirúgnak, viszik a házad! Ezért szeresd hazádat! "Itt élned, halnod, sírhelyedért is fizetned kell! Marx Tőkében megírja, "az alacsony bér eszköze a munkás munkára kényszerítésére!" lényeg, de ti kidobtátok, ahelyett olvasnátok!
A Tőke egy bennfentes használati utasítás a zsidó gondolkodás megértéséhez.
Névtelen!"Itt élned, halnod,sirhelyedért is fizetni kell." De csak nekűnk, mert a zsidó ha 5o év mulva jön vissza magyarországra, akkor is megtalálja az anyja sirhelyét, de mi nem, mert 25 év mulva "kipakolják" a hozzátartozódat hanem fizetted be a loo ezer forintot a sirhosszabbitásért. Azaz még a sirban sem nyugodhatsz, vedd meg többször, mert ilyen szerződést kötött Rákosi Izraellel.
Még ha csak a sírhelyét, de az otthonát se találja meg újra a magyar, ha visszatér Magyarországra! Ezek meg úgy jönnek-mennek, mintha tényleg minden az övék lenne.
Megjegyzés küldése
Kedves Kommentelők!
A könnyebb és legfőképp az értelmesebb kommunikáció biztosítása érdekében, szeretnénk mindenkit arra kérni, hogy a hozzászólásaitokat valamilyen névvel tegyétek meg.
Ez a "Profil kijelölése mint:" legördülő menüben a "Név/URL-cím" lehetőséget választva, majd a név beírása után az URL sort üresen hagyva, végül a "Tovább" gombra kattintva egész egyszerűen megtehető.
Köszönjük!
Radical Puzzle