Mi jöhet még? Dávid-csillag a házelnök mögött?

Az alábbi MAZSIHISZ közlemény tegnap délután látott napvilágot a szervezet honlapján:
[az eredeti hírért katt a linkre]


Súlyos Házszabálysértés

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MaZsiHisz) vezetői a Magyar Zsidó Kongresszus nevében levéllel fordultak Kövér Lászlóhoz, a Magyar Országgyűlés elnökéhez. Ebben megállapítják, hogy a Parlament február 14-i ülésén történtek súlyosan sértették az Országgyűlés tekintélyét.

Javasolják, hogy módosítsák a Házszabályt úgy, hogy a jövőben a Parlament vezetése meg tudja akadályozni azokat a magatartásokat, amelyek tételesen megsértik a jogszabályokat, illetve fel tudjon lépni azokkal szemben, akik más személyek-, vagy csoportok ellen faji, vallási hovatartozásuk miatt gyűlöletet szítanak.

Emlékezetes, hogy ezen az ülésnapon a Jobbik képviselője egy betiltott szervezet uniformisában jelent meg, majd az egyik kisebbség „elképesztő és indokolatlan népszaporulatáról” értekezett, a párt egy másik képviselője pedig azt kiabálta a külügyminisztériumi államtitkárnak, hogy „nem találja a kipáját”. Az államtitkár ezzel kapcsolatban megjegyezte „ez a zsidózás kategóriáját meríti ki”.

A magyarországi zsidóság gyors és hatékony lépések megtételét kéri, hogy a parlamenti képviselők se szíthassák büntetlenül a faji, vallási alapú gyűlöletet.

www.mazsihisz.hu

[2011. február 21.]

Amikor az ember ilyen közleményeket olvasgat, azért elgondolkodik: vajon hol van, hol lehet a pofátlanság határa?

Nehéz kérdés, kétségtelen.

Azonban egy biztos, legyen az bárhol is, a cionisták azt mindig képesek átlépni. Persze ők ezt biztosan nem gondolják annak, nem gondolják, hogy az ilyen jellegű közleményekkel átlépnének bármilyen határt is. Ők ezt természetesnek veszik, mert nekik ez jár, nekik joguk van ahhoz, hogy megállapítsanak dolgokat és utasítgassák a magyar országgyűlést a nekik tetsző jogszabályok elfogadására.

Egy normális, vagy kicsit is normális országban, ha ilyen megtörténne a kormány, vagy az országgyűlés elnöke a közlemény megjelenését követően azonnal visszautasítaná és kikérné magának az ilyen jellegű felszólítgatásokat, tegye az bármilyen szervezet is.

Ezzel szemben Abszurdisztánban néma csend van. Egy hivatalos viszontközlemény, egy hivatalos viszontválasz nem hangzott el. A kormányzat részéről senki nem kérdezte meg, hogy ezt a felszólítást egyébként mégis milyen alapon, mégis milyen minőségben gondoltátok megtenni? Nem érdeklődött egyetlen hivatalos szerv sem, hogy a közleményt kiadók egyátalán kit, kiket képviselnek, és ki jogosította fel őket egy ilyen iromány kiadására?

És a történések ilyetén alakulása mindent el is árul a honi viszonyokról. Abba pedig már kár is belemenni, hogy vajon fordított esetben, vajon Izraelben melyik gittegylet mer bármit is megállapítani, melyik gittegylet meri bármire is felszólítani az ottani törvényhozást. Abba meg pláne nem, hogy a Kneszet elnöke, mindezt hogy reagálná le.

Arról már nem is beszélve, hogy vajon mitől betiltott ruha egy fekete mellény, mitől törvénysértő az oroszlános címerpajzs? Mitől gyűlöletszító az, hogyha valaki kimondja az igazságot a hazai cigányság életvitelével, élősködő életmódjával kapcsolatban? És legfőképp miért hivatkoznak a magyar zsidóság képviseletére, amikor annak nincs is egységes, minden zsidó számára elfogadott képviselete, ergo a MAZSIHISZ sem az, csak egy a sok közül.

De tudjuk mindannyian, hogy itt igazából nem arról van szó, hogy Vona Gábor gárdamellényben volt-e, vagy sem, hogy a cigányok népszaporulata aggályos-e vagy sem. Itt kizárólag arról van szó, hogy egy jól behatárolható csoport akarja megmondani nekünk, hogy merre van az erre-arra. Itt a senkiháziak akarják megmondani, hogy hol van a szólásszabadság és a véleménynyilvánítás szabadságának határa. Itt egy vérkomcsi munkásőr, Moszad ügynök, a zsidó kárpótlási pénzek lenyúlója, akarja megmondani, hogy a magyar országgyűlés milyen törvényeket hozzon, milyen szabályok alapján működjön.

A közlemény utolsó sorában azt írják, hogy „...a magyarországi zsidóság gyors és hatékony lépések megtételét kéri”. Vajon mire gondolhattak? Vajon mit várnak?

Talán azt, hogy a narancsosok nyomban dobják félre az alkotmányt, és azonnal lássanak neki megszövegezni az új házszabályt? Esetleg ezután majd kommandósok lesznek vezényelve a karzatra, akik kötélen leereszkedve fogják belefojtani a szót azokba a képviselőkbe, akik Izrael nevét nem a MAZSIHISZ számára megfelelő kontextusban veszik majd a szájukra?

Esetleg gondolatolvasó parafenomének bújnak meg majd a hátsó sorokban, akik azt figyelik, hogy melyik képviselőben merül fel egy kusza kis héberkritikus gondolat, amit majd azonnal hangos kiáltással jeleznek, hogy aztán a teremőrök sokkolóval terítsék le a gondolatbűnöző képviselőt?

És ha majd mindez teljesül, akkor legközelebb mi jön még?

Holnapután már azért megy majd az ajvékolás, hogy a házelnök mögé tegyék ki a Dávid-csillagot?