Árulókkal és azok nélkül

Igazából nem tudom, hogy a többi, volt szocialista országban az ottani változásokat követően a hatalmukat és a befolyásukat átmentő régi elvtársak mennyire aljasak, mennyire gátlástalanok. Nem tudom azt sem, hogy az ottaniak milyen szinten szokták szembe köpni és megtagadni a saját nemzetüket. Mindezek ellenére azonban biztos vagyok abban, hogy a mi elvtársaink egy ilyen jellegű nemzetközi összehasonlításban simán vernék az egész mezőnyt.

Kutatva az emlékezetemben nem rémlik, hogy valaha is halottam volna olyat, hogy a környező országokban bárki is rátámadt volna úgy a saját nemzetére, mint ahogy azt a honi elvtársak az elmúlt húsz évben meg szokták tenni. Úgy látszik, nekünk magyaroknak a posztkomcsikból is a legalja jutott.

A legeslegalja.

Most éppen a pénteki parlamenti emlékülést bojkottálják, mert az nem aszerint a forgatókönyv szerint zajlik majd, amit ők elképzeltek. Most az a problémájuk, hogy a házbizottság ülésén nem fogadták el azon javaslatukat, hogy az ülésen a frakciók is kifejthessék gondolataikat Trianonnal kapcsolatban. Ez pedig szerintük elfogadhatatlan, mivel „ez nem egy megemlékezés, hanem parlamenti ülés lesz".

Vajon mi lett volna az a nagyon fontos, amit el akartak mondani?

Elqró félrebillentett fejjel kifejtette volna, mint tegnap este Kajmán Olgának is az ATV-n, hogy ő nem ért egyet a kettős állampolgárságról szóló törvénnyel, mert szerinte baj van annak tartalmával és szellemével. Sőt, volt pofája kijelenteni, hogy ilyen törvényeket csak a Balkánon hoznak, ahol a primkó népek nem tudják elfogadni, hogy úgy jártak, ahogy? Vagy esetleg valamelyik zsidó zászlós kitűzős biztosította volna a gazdáikat, hogy ők határozottan és minden fórumon tiltakozni fognak a határok békés megváltoztatásának még a napirendre kerülése ellen is? [a teljes Elqró interjú ITT megnézhető]

Vagy mégis mit? Meg hát december 5-e után bármit is, milyen alapon?

Szóval nem lesznek ott. De talán jobb is ez így. Most megint kiderül mindenki számára, hogy kik azok, akik képtelenek magyarul gondolkodni, kik azok, akikben a nemzeti érzésnek még a szikrája sincs meg. Túl sok embernek valószínűleg nem fognak hiányozni, arról meg már nem is beszélve, hogy rajtuk kívül is lesznek még ott olyanok, akiknek a személye enyhén szólva is megkérdőjelezhető.

A tisztánlátás érdekében érdemes beleolvasni a hivatalos programba:

Schmitt Pál a Magyar Országgyűlés elnöke 2010. június 4-re a Trianoni szerződés aláírásának 90.évforduló alkalmából emlékülést hívott össze.

Az emlékülésen beszédet mond dr. Sólyom László a Magyar Köztársaság Elnöke és Német László Nagybecskereki püspök.

Az eseményt követően a képviselők, valamint a kormány tagjai és a meghívott vendégek részvételével szentmisére kerül sor a Szent István Bazilikában, melyet 18.00 órától Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek mutat be.

A szentmise után ökumenikus imaórára kerül sor, a Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház, valamint a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége vezetőinek részvételével.

Kíváncsian várom például, hogy Sólyom László ebbe a beszédébe is beleszövi-e a radikálisok fikázását és az elempé dicsérgetését, ahogy azt a parlament alakuló ülésén megtette. Vagy most majd véletlenül el tud mondani egy olyan beszédet is, ami tényleg az alkalomhoz illő?

Aztán „érdekesnek” ígérkezik még Erdő Péter esztergom-budapesti érsek fellépése is, akinek még a mai napig sem sikerült eldönteni, hogy a katolikus templomok harangjai megszólalhatnak-e pénteken a trianoni tragédia 90. évfordulóján, vagy sem. A kérdés már tavaly december óta vár megválaszolásra, de a Magyarok Világszövetségének ezirányú felkérésére még mindig nem érkezett hivatalos reakció. Pontosabban azt a püspöki konferencia lassan fél év után, mára ígérte.

Vajon min töprenghettek ennyit?

Bár mondjuk igazából, ebben sincs semmi meglepő. Érdemes felidéznünk egy kb. öt évvel ezelőtti történetet, ahol az érsek úrral készített riport végén az újságíró megkérdezte tőle, hogy mikor lesz magyar püspöke az elszakított felvidéki területeken élő magyar hittestvéreinknek. A válasz az volt, hogy az ottaniaknak nem is kell magyar püspök, mert nincs rá igényük, egyébként is az 1760-as években tót származású püspöke volt Esztergomnak, és jó volt az úgy. Aztán az újságíró rosszat sejtve rákérdezett még a csángók magyar misézésére is, amire Erdő magából kikelve, vörösen ordítva válaszolt: "hogy veszi magának a bátorságot, nincsen csángó probléma, ők egy román népcsoport, akik kiválóan megvannak a jelenlegi körülmények között is".

Hát így vagyunk.

Esetleg még a történethez kis adalékként hozzátehetjük, hogy Erdő Péter volt az, aki néhány éve Schweitzer József főrabbival és Vízi E. Szilveszterrel hármasban, Hit, erkölcs, tudomány címmel könyvet adtak ki, mintegy bizonyítva a zsidóság, a kereszténység és tudományosság legújabb kori összefonódását…

Persze ettől még a megemlékezés nagyon fontos. Igazi történelmi pillanat lesz, aminek a létrejöttéért mi radikálisok nagyon sokat tettünk, mégha a megvalósulását talán nem is pontosan így gondoltuk.



----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A trianoni békediktátum 90. évfordulóján az Országgyűlésben, majd a Bazilikában tartandó közös megemlékezés után a Jobbik a Szabadság térre vonul, hogy az ereklyés országzászló visszaállítását követelje.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom történelmi sikernek értékeli, hogy június 4-én 16:30-tól emlékülést tart az Országgyűlés. A párt képviselői részt vesznek a 18 órakor kezdődő imádságos megemlékezésen is a Szent István Bazilikában. Az ökumenikus rendezvény 19:30-kor történő befejeztével a Jobbik vonulást tart a Szabadság térre, ahol az ereklyés országzászló visszaállítását követelő gyűlést tart.

A Jobbik országgyűlési képviselőcsoportja