Az ítélet napja

Nagyjából három évvel ezelőtt, azon a rettenetes délutánon egy autó haladt át Olaszliszkán. A kocsiban Szögi Lajos tanár és gyermekei utaztak. Az út szélén egy cigány kislány sétált, aki körültekintés nélkül kilépett az úttestre. Ekkor hirtelen meglátta a közeledő autót, visszalépett, de megcsúszott, és az útszéli árokba huppant.

Az autót vezető Szögi Lajos megállt, hogy segítséget nyújtson. Pillanatok alatt kisebb tömeg sereglett össze, és a cigányhorda rátámadt a segítséget nyújtó emberre. Öld meg a magyart! - kiáltotta a lány anyja, Horváth Dezsőné és a rohadékok elindultak, pedig akkor már ők is tudták, hogy a gyereknek, Horváth Kittynek nincs semmi baja.

A lány bátyja, ifjabb Horváth Dezső előbb betörte Szögi Lajos autójának szélvédőjét, majd apjával és Szarka Andrással kirángatták a kocsiból. A tanárnak csak annyi ideje maradt, hogy a központi zárat lenyomva védje az autóban hátul ülő gyermekeit, Emesét és a kis Zsófiát. Ütni, verni, rúgni kezdték a fejét és a nyakát. Legalább tizen 5-10 percig emberi mivoltukból kivetkőzve bántalmazták áldozatukat, aki nem tanúsított ellenállást, nehogy a két kislányt is veszélybe sodorja.

A lincselést 30-40 fős tömeg nézte végig teljes közönnyel, akik még akkor sem akartak nagyon közbelépni, amikor a cigánylány apja, az idősebb Horváth Dezső berohant a fejszéért, hogy levágja a már saját vérétől fuldokló Szögi Lajos fejét. Nagyobbik fia közben megerőszakolással fenyegette a sírva mentőért könyörgő Emesét, valamint a rémülettől sokkot kapó, akkor ötéves Zsófiát. Tarts ki, apa, hozok segítséget - mondta a nagyobbik gyermek, és a kicsi kezét fogva futni kezdett, amikor a tömeg már az autót verte szét…

Nehéz szavakat találni.

Azóta Olaszliszka szimbólum lett. A magyarellenes, rasszista mészárlás és a gátlástalan liberált értékrend szimbóluma. És nem csak a gyilkosság maga, hanem az utána következő hónapok is kétségtelenül bizonyítottak, hogy ma Magyarországon semmi nincs úgy, ahogy annak lennie kéne. A mocsok lett az érték, a tisztesség a megvetendő.

Ismerve a mai magyar igazságszolgáltatás hozzáállását, joggal gondolhatta mindenki, hogy majd ez az ügy is el lesz kenve, hogy majd megint aránytalanul kisebb büntetéssel megússzák a rohadékok, hogy az ítélet majd nem olyan lesz, amit a közvélemény joggal elvárna.

Az aljas bűncselekmény után hónapokig attól kellett tartani, hogy nem sikerül majd bebizonyítani, mi is történt azon a szomorú napon. Elindult a cigányok mosdatása, a gátlástalan liberált jogvédők adták a jó tanácsokat, a retkek összebeszéltek, hogy hogy tudják majd megúszni az egészet.

A nyomozás ideje alatt eljutottunk odáig, hogy a liberális jogrend megengedte azt is, hogy két retkes cigány, börtön helyett házi őrizetbe kerüljön. Akik aztán néha azzal múlatták az időt, hogy a szemközti házuk udvaráról csúzlizták a tragédia helyszínén, azóta felállított emlékhelyet.

Közben pedig a gyilkosok perek egész sorát indították el. A BAZ Megyei Főügyészséget, a Miskolci Városi Bíróságot, a bírákat és az ügyészeket citálták volna a vádlottak padjára, mert lincselésnek merték nevezni a lincselést. Emellett Horváth Dezső százmillió forint kártérítést és egymilliárd forint közérdekű bírságot követelt az őt ért sérelmek miatt…

Ha nem éltük volna meg az eseményeket, akkor azt gondolnánk, hogy ilyenek nem történhettek meg. Pedig sajnos igen. Ez ma a valóság.

Aztán tegnap, három évvel a brutális és kegyetlen gyilkosság után végre megszületett a másodfokú, jogerős ítélet az ügyben. Pénteken délelőtt, nem sokkal tíz óra után ítéletet hirdettek a Debreceni Ítélőtáblán. Balla Lajos tanácsvezető bíró a bíróság aulájában ismertette a határozatot.

Az ítélőtábla megváltoztatta a BAZ Megyei Bíróság elsőfokú ítéletét, az elsőrendű, a hatodrendű és a hetedrendű vádlottak esetében súlyosbította a büntetést, a többiek esetében helybenhagyta azt.

Az elsőrendű vádlott ifj. Horváth Dezső (Horváth Kitty idősebb bátyja) esetében az első fokon megítélt 15 év fegyházat másodfokon 17 év fegyházra, a hatodrendű vádlott Fercsák György esetében az első fokon megítélt 15 év fegyházat másodfokon életfogytig tartó fegyházra, míg a hetedrendű vádlott Jónás Gusztáv esetében az első fokon megítélt 15 év fegyházat másodfokon életfogytig tartó fegyházra súlyosbította.

A másodrendű vádlott id. Horváth Dezső (Horváth Kitty apja) esetében az első fokon megítélt életfogytig tartó fegyházat (min 30 év), a harmadrendű vádlott Szarka András esetében az első fokon megítélt 15 év fegyházat, a negyedrendű vádlott Szarka Gergő (fiatalkorú) esetében az első fokon megítélt 10 év fiatalkorúak börtönét a másodfokú ítélet helyben hagyta.

Továbbá helyben hagyta az ötödrendű vádlott Id. Horváth Dezsőné (Horváth Kitty anyja) esetében az első fokon megítélt 15 év fegyházat, és a nyolcadrendű vádlott Horváth Krisztián (fiatalkorú, Horváth Kitty fiatalabb bátyja) esetében az első fokon megítélt 10 év fiatalkorúak börtönét is.

Összesen 157 év. Hogy ez sok vagy kevés, mindenki döntse el maga. Azonban az ügynek itt még nincs vége. Még nem lehet vége, hisz még nincs meg az összes gyilkos, még mindig szabadlábon vannak olyanok, akik benne voltak ebben a gyalázatos mészárlásban.

És legfőképp még nincsenek rács mögött azok, akik ezt a helyzetet előidézték, akik bátorították a retkeket, akik elhitették velük, hogy büntetlenül bármit megtehetnek. Akik farizeus módon idáig züllesztették ezt az országot.

Egy ítélet most született, de bocsánat, az nincsen. És mi nem is felejtünk.