Ejtőernyősök

Ejtőernyős. Ha valaki még emlékszik rá, az 1990-es évek környékén így hívták azokat a párttitkárokat és egyéb pártfunkcionáriusokat, akiket az állampárt felbomlása és átalakulása, valamint a települési pártszervezetek megszűnése után, benyomtak ilyen-olyan civil munkakörbe. Természetesen alapvetően vezető és középvezető pozícióba. Nem volt baj, ha nem értettek hozzá, nem volt baj, hogy nem volt gyakorlatuk az adott terülten. Hiába ágáltak a dolgozók, hiába tiltakoztak a vezetők, odarakták őket és kész.

Azóta eltelt cirka 19 év, de a szocialista ejtőernyőzések még mindig működnek. Nem találunk olyan bukott, vagy leváltott Pártközeli embert, akinek ne találtak, vagy ne csináltak volna valamilyen jól fizető, állami, vagy ahhoz közeli helyet. A hozzáértés ma sem követelmény, azoknak a véleménye, ahová éppen betolni szándékoznak őket ma sem mérvadó.

Az egyik legszebb és legismertebb példája ennek a ma is élő gyakorlatnak Szilvásy György esete. Szilvásy a titkosszolgálatok lezüllesztése és emeszpés pártérdekeknek való alárendelése után, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) humánpolitikai és koordinációs főigazgatójaként fut tovább. Amikor ez kiderült, megkérdezték az MNV szóvivőjét az ügyről, aki elmondta, hogy Szilvásy érkezéséről előtte egy héttel kapott tájékoztatást a cég vezetése, mielőtt jól felkészült emberünk munkába állt volna. Majd hozzátette, azért nem írtak ki nyilvános pályázatot a humánpolitikai főigazgatói posztra, mert a korábbi vezető személyes okokból távozni kényszerült, és a poszt betöltésére gyorsan alkalmas személyt kellett találni. És ez az alkalmas személy pont Szilvásy volt, akinek potom havi másfél millióért az egyik feladata az, hogy kiszámítsa az állami cégek vezetőinek járó jövedelmet. Bazze, vannak még véletlenek.
(Az MNV három elődszervezet - az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt., a Kincstári Vagyoni Igazgatóság és a Nemzeti Földalapkezelő szervezet - összevonásával kezdte meg a működését 2008 januárjában. Ez ma az a szervezet, amelyik az összes állami vagyont kezeli.)
Természetesen nem kell aggódnunk az ex-miniszter családjáért sem. Szilvásy feleségét, Csáky Bernadettet az elmúlt hetekben a miniszterelnöki hivatal egyik szakállamtitkárának nevezték ki. Csáky korábban a pénzügyminisztérium szakállamtitkára volt és korábbi hírek szerint havi egymillió forintos fizetése mellé tavaly 4,6 millió forint jutalmat kapott.

Lehetne még sorolni a kisebb-nagyobb ejtőernyős ügyeket, de azt hiszem a másik legemlítésre méltóbb Kisfaludy Zoltán ügye. Őt, aki Gyurcsány egykori kabinetfőnök-helyettese volt, az Országos Fordító és Fordításhitelező Zrt. vezérigazgatójává nevezték ki. A legszebb az egészben az, hogy annak ellenére alkalmasnak találták a poszt betöltésére, hogy sohasem dolgozott a vállalkozói szférában, egyetlen idegen nyelven sem beszél társalgási szinten, és egyébként meg jogász-politológus végzettségű. Nem zavart az sem senkit a kinevezők közül, hogy a posztra pályázó másik nyolc embernek sokkal jobb referenciái és ezen a téren jóval nagyobb tapasztalatai voltak. Semmi nem számított, csak az, hogy ő is a Párt embere, akinek kell egy jól fizető állás.

Eltelt 19 év, lement öt választás, a felnőtt egy generáció és ezek még mindig itt vannak, ezek még mindig játsszák a szemét kis játékaikat, és a tömegek még mindig hagyják, hogy ilyenek megtörténhessenek, hogy ezek vezessenek egy országot.

Vajon meddig?

0 kommentek:

Megjegyzés küldése

Kedves Kommentelők!

A könnyebb és legfőképp az értelmesebb kommunikáció biztosítása érdekében, szeretnénk mindenkit arra kérni, hogy a hozzászólásaitokat valamilyen névvel tegyétek meg.

Ez a "Profil kijelölése mint:" legördülő menüben a "Név/URL-cím" lehetőséget választva, majd a név beírása után az URL sort üresen hagyva, végül a "Tovább" gombra kattintva egész egyszerűen megtehető.

Köszönjük!

Radical Puzzle

 
látogató számláló