Az oldal az általam gondoltnál kicsit tovább tartó hegesztése közben történt néhány olyan esemény, ami mellett azért nem szeretnék szó nélkül elmenni. A következő napokban ezeket szeretném sorra venni feltéve, ha nem lesz valami izgalmasabb dolog a világban.
Az egyik ilyen az április ötödikei mélyrepülés. Amikor Elqrót bepuccsolták miniszterelnöknek, majd amikor ténykedésének és küldetésének gyümölcsét kezdtük eszegetni, aztán amikor az öszödi beszéd lényegét mindennek nevezték csak annak nem ami, akkor azt gondoltam szoci szinten már nincs ennél lejjebb. Akkor vasárnap azonban mégis volt. A Párt megválasztotta egyedüli jelöltként elnökének Ildikót. A takarítónőt.
Ahogy az óriás vörös lepel előtt, hátradobott vörös sállal a nyakában néztem a tévében és hallgattam a beszédét, arra gondoltam, hogy igen. Igen, igen. A Párt megtalálta azt az emblematikus embert, aki pontosan kifejezi a társaság minőségét, aki szimbolizálja mindazt, ami ők, meg persze azt is, amit képviselnek.
Mondjuk ilyenkor azért azon is elgondolkodik az ember, hogy most ezek, mármint a Párt és az ott lévő tagság tényleg ennyire szánalmas hülyékből áll, vagy egyszerűen ennyire gusztustalanul cinikusak. Mert tapsolt mindenki, meg kézfeltartással szavazott is.
Én a másodikra tippelnék.
És még nem volt vége. Jött a finálé. Itt érkeztünk el az esemény legaljára. Felharsant az Internacionálé. Bazd meg, 2009-ben vigyázzba állva harsogták.
És tényleg. "Ez a harc lesz a végső, aztán nem marad utána semmi sem..."
(Mondta egykor M. P., aki mára egy cionista szar alak lett. De ez már egy másik történet.)
Az egyik ilyen az április ötödikei mélyrepülés. Amikor Elqrót bepuccsolták miniszterelnöknek, majd amikor ténykedésének és küldetésének gyümölcsét kezdtük eszegetni, aztán amikor az öszödi beszéd lényegét mindennek nevezték csak annak nem ami, akkor azt gondoltam szoci szinten már nincs ennél lejjebb. Akkor vasárnap azonban mégis volt. A Párt megválasztotta egyedüli jelöltként elnökének Ildikót. A takarítónőt.
Ahogy az óriás vörös lepel előtt, hátradobott vörös sállal a nyakában néztem a tévében és hallgattam a beszédét, arra gondoltam, hogy igen. Igen, igen. A Párt megtalálta azt az emblematikus embert, aki pontosan kifejezi a társaság minőségét, aki szimbolizálja mindazt, ami ők, meg persze azt is, amit képviselnek.
Mindent elmond a tagságról, hogy Acél György kedvencét, a cenzorasszonyt kilencven százalék feletti aránnyal választották meg. Abba pedig most ne menjünk bele, hogy milyen brigád az, amelyik egy héten belül, két különböző embert is meg tud választani vezetőjének ilyen magas szavazati aránnyal.
Szóval ott állt otthonkába és csak mondta az okosságokat. A legszebb az volt, amikor szinte kis könnyeket morzsolgatva mondott köszönetet a böszmének az eddigi ámokfutásért. A kapitánynak, aki felgyújtotta magát, aki a legszebb érzéseket lopta be a tagság szívébe, meg még egy csomó hasonló baromság. Arra már korábban rájöttem, hogy ez a nő valóban nem játssza meg magát, ez tényleg ekkora gáz.(Azoknak, akiknek hirtelen nem ugrik be. Cenzorova elkötelezett híve volt az Aczél György-i kultúrpolitikának. 1974-től a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága kulturális osztályán dolgozott, 1984 és 1989 között pedig a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága tudományos, közoktatási és kulturális osztályának munkatársa, később alosztályvezetője volt. Mindkét helyen, a KISZ és az MSZMP Központi Bizottságában is végzett cenzori tevékenységet.)
Mondjuk ilyenkor azért azon is elgondolkodik az ember, hogy most ezek, mármint a Párt és az ott lévő tagság tényleg ennyire szánalmas hülyékből áll, vagy egyszerűen ennyire gusztustalanul cinikusak. Mert tapsolt mindenki, meg kézfeltartással szavazott is.
Én a másodikra tippelnék.
És még nem volt vége. Jött a finálé. Itt érkeztünk el az esemény legaljára. Felharsant az Internacionálé. Bazd meg, 2009-ben vigyázzba állva harsogták.
És tényleg. "Ez a harc lesz a végső, aztán nem marad utána semmi sem..."
(Mondta egykor M. P., aki mára egy cionista szar alak lett. De ez már egy másik történet.)
0 kommentek:
Megjegyzés küldése
Kedves Kommentelők!
A könnyebb és legfőképp az értelmesebb kommunikáció biztosítása érdekében, szeretnénk mindenkit arra kérni, hogy a hozzászólásaitokat valamilyen névvel tegyétek meg.
Ez a "Profil kijelölése mint:" legördülő menüben a "Név/URL-cím" lehetőséget választva, majd a név beírása után az URL sort üresen hagyva, végül a "Tovább" gombra kattintva egész egyszerűen megtehető.
Köszönjük!
Radical Puzzle