Úgy néz ki, a tehenek megmenekültek…

Nem kétséges, a felvilágosult Európa morális értelemben is rohamléptekkel fejlődik. Ennek egyik ékes példája, hogy nagyjából három hete Dániában törvényileg is tilos az állatokkal való szexuális aktus. Mielőtt valakiben felmerülne a kérdés, miszerint mi ebben a hír, annak jelezném, hogy eddig teljesen legális volt a dolog. Ráadásul olyan népszerűségnek örvendett, hogy a dánok mellett tömegesen jelentek meg az országban az állatszexturisták, minek hatására egész turisztikai iparág fejlődött ki az aberráltak kiszolgálására.

A történet mára aztán olyan méreteket öltött, hogy a dán kormányzat kénytelen volt törvényi szigorítással élni. Egy 2011-es kutatás szerint ugyanis „elérte a 10-15%-ot azoknak az eseteknek a száma, amelyben a szexuális interakció (vagy akció) ember és állat között zajlott”. Magyarul Dániában eljutottak oda, hogy nagyjából minden tizedik ember „vetett már szemet állatra, vagy engedte, hogy egy állat szexuális vágyódása az ő részvételével beteljesüljön, vagy más megközelítés alapján az adat azt is jelentheti, hogy az állati szexet élvező emberek elképesztő gyakorisággal művelik azt, és az élményeikről bátran be is számolnak.”

Hogy a dolog mennyire nem bulvártéma, azt jól jelzi, hogy a dánok kormányzati szintre emelték a kérdést. A korábbi állatvédelmi törvény úgy fogalmazott, hogy csak abban az esetben tiltott a szex az állatokkal, amennyiben az nem fáj nekik. Azonban ez a jogszabályi megfogalmazás valljuk meg, nem nagyon teremtett egyenlő feltételeket a ”felek” között. Időközben rájött erre Dan Jorgensen, az ország mezőgazdasági minisztere is, aki aztán kiállt a mikrofonok elé és jól belemondta a nagy okosságot a kamerákba: „A korábbi szabályozás nem védte eléggé az állatokat. Nehéz volt ugyanis igazolni, hogy egy állatnak valóban fájdalmat okoz-e, ha egy ember szexel vele. Ezért meg kell adni a kételkedés lehetőségét…”

Hogy a törvénymódosítás után kitör-e a forradalom arrafelé, vagy szerveződnek-e liberális tömegtüntetések a kecskedugás legalizálása érdekében, egyelőre még nem tudható. Úgy ahogy az sem, hogy a magasságos Európai Parlament napirendjére veszi-e ezt a nagyon fontos és az emberi szabadságjogokat mélyen sértő dán szabályozást. Pedig igazán foglalkozhatnának az üggyel a felvilágosult, liberális képviselő hölgyek és urak..

Legalább addig se minket b@szogatnának…

Olvass tovább »

Akinek pedig mindez nem tetszik, az tudjuk micsoda…

A baszott nagy tolerancia és persze a mérhetetlen európai felvilágosodás jegyében a következő napokban, Bécsben újraértelmezik a gyalogosoknak szóló közlekedési lámpákat. A potom 63 ezer euróba kerülő akció keretében az osztrák főváros csaknem 50 jelzőlámpájának ábrája változik meg úgy, hogy a megszokott egyalakos piktogramok helyett innentől egynemű párok mutatják majd az áthaladás lehetőségét, vagy épp figyelmeztetnek a tilos jelzésre...

Azért valljuk meg, a buzilobbi csodákra képes. Sikerült nekik elérniük, hogy egy egyszerű közlekedési lámpa is a homoszex-propaganda szolgálatába álljon. Lassan annyira trendi lesz buzinak lenni, hogy a végén még kötelezővé teszik. Arról már nem is beszélve, hogy innen már egész könnyű lesz továbbmenni. Jövőre jön majd az animalszexes lámpa, pasi a kecskével, aztán onnan már csak egy kis lépés a pedofilos lámpa, csakhogy minden aberrált kapjon egy kis reklámot. Természetesen mindezt a tolerancia és a nyitottság fényében.

Akinek pedig mindez nem tetszik, az tudjuk micsoda.

Egy fasisztanácirasszistahomofóbintoleráns pusztabunkó.

Mára eljutottunk oda, hogy az EU-ban valódi jogai csak a deviánsoknak és a kisebbségeknek vannak. A normális többségnek csak egy valami maradt: fizesse be az adót és fogja be a pofáját.

Olvass tovább »

Így ennek nincs semmi értelme

Nem mintha könnyeket akarnék hullatni a narancsos kormányzatért, de azért az jól látszik, hogy valami félelmetesen nincs rendben fideszes berkeken belül. Olyan az egész, mintha a kapitány elvétette volna az irányt, de a tisztek nem érnek rá arra, hogy figyelmeztessék, mert egymással és azzal vannak elfoglalva, hogy a még fellelhető értékeket miként tudják a zsebükbe tömködni. A legénység már látja, hogy ebből nagy baj lesz, viszont az ő hangjukat nem hallja, pontosabban nem akarja meghallani senki sem, ezért aztán ők meg elkezdik tömegesen elhagyni az egyre inkább nyikorgó fedélzetet, miközben az egész hajó kezd irányíthatatlanul elveszni a semmibe.

És ez valljuk meg, nem jó.

Nem jó, mert azért akárhogy is nézzük a dolgot, egy országnak - legyen az bármelyik - az az érdeke, az lenne az érdeke, hogy az éppen regnáló kormányzat normálisan, a többség által kijelölt úton, a többség által meghatározott prioritások mentén, biztos kézzel vezesse az országot. Lehet egyetérteni, vagy sem a kormányzati célokkal, lehet vitatkozni egy-egy döntésen, de lényeg mégis csak az, hogy ha már megválasztott, ha már kijelölt a szavazók többsége valakiket a kormányzati feladatra, akkor az a brigád kormányozzon és határozottan tegye a dolgát. Ne bénázzon, ne találgasson, ne tétovázzon, hanem haladjon előre az úton. Aztán majd a következő választásokon az emberek eldöntik, hogy jó-e az irány.

Nincs rosszabb egy bizonytalan, önmagának kétnaponta ellentmondó, egyhelyben toporgó, széthúzó tagokból és csoportokból álló kormányzati erőnél. A fideszes csapat azonban mára ilyenné lett. Ilyenné tették a belső ellentétek, a hozzájuk kapcsolódó holdudvar, az új karrieristák gátlástalansága, a régi motorosok gyengesége és persze az a felkészületlenséggel vegyes pökhendiség, ami manapság már szinte minden megnyilatkozásnál tetten érhető.

A narancsos szimpatizánsok úgy tűnik, már látják, hogy nem igazán jól mennek a dolgok. A kérdés így már csak az, hogy maguk az érintettek rájönnek-e arra, hogy baj van? Hogy észreveszi-e OV, hogy kikkel is vette körül magát újabban, hogy rádöbben-e végül arra, hogy ami most van az már ebben a formájában tovább nem tartható.

A labda most a narancsosok oldalán pattog. Változtatni kell, mert így ennek már nincs nagyon értelme.

Olvass tovább »

„A roma népünk minden becsületes tagja átélte már…”

Május elsején az éjszaki órákban kisebb szóváltás alakult ki Budapesten, Zugló felé haladva, a 7-es buszon. A történet szerint egy cigány férfi feküdt mozdulatlanul az egyik páros ülésen, mire odament hozzá két fiatal és „élsz még ember, nehogy meghalljál” felszólítással ébresztgetni kezdte. A cigány zokon vette az érdeklődést, minek következtében az események sűrű kurvaanyázásba torkollottak.

Az esetnek volt egy olyan szemtanúja is, akit olyannyira megviseltek a látottak és az általa tapasztalt „agresszív cigányozás”, hogy kénytelen volt levelet írni a BKV-Figyelő blognak, akik aztán lehozták a portálukon a beszámolót, majd utána is mentek a dolognak és megkérdezték a BKK-t, hogy mi is az ő álláspontjuk ebben az ügyben.

Végül kiderült, hogy a buszon kamera működött és mindent felvett az ominózus esetről. A felvétel visszanézése után egyértelműen megállapítható volt, hogy az incidensben „résztvevő személyek ittas vagy valamilyen kedélyjavító szer hatása alatt álltak. Semmilyen rasszista megnyilvánulás nem volt tapasztalható, hanem két, feltételezhetően ittas személy vitatkozását rögzítették a felvételek.”

A sztoriban mint látható, igazából eddig nincs semmi különleges. Kis túlzással szinte naponta megesik az ilyen. Azonban a történet itt nem ért véget, mert az ügyet felfedezte magának az MSZP Roma Tagozata is, akik az FB-oldalukon adtak hangot a véleményüknek:

[nagyításért katt a fotóra]

 „A roma népünk minden becsületes tagja átélte már amikor a buszon, a vonat fülkében vagy sorban állás közben arra lett figyelmes, hogy a hazai gádzsók jóízűen elkezdenek zsigerből cigányozni és zsidózni úgy, hogy közben a kapa kiesik a szájukból miközben bűzlik a levegő. Most végre valaki szóvá tette és levelet írt. Budapesti 7- es buszon már tettlegességig fajult a békés és becsületes népünk tagjának az inzultálása. A mélymagyar hátrafelé nyilazó unortodox keleti horda csak pusztít rombol és nem érdekli őket a haza.”

Gondolom senkinek nem kérdés, hogy ez a megnyilvánulás maga a felvilágosult európai demokratizmus. Nem is véletlen, hogy az elvtársak roma tagozata „a baloldali roma összefogás motorja.” A szellemi lángoszlop.

Nem érdekes, hogy mi történt valójában, nem érdekes, hogy mi van a felvételen. Nem érdekes, hogy abból, amit leírnak a történtekről egy szó nem igaz. Lényeg, hogy lehessen köpködni, mocskolódni, mélymagyarozni.

Azt hiszem, ehhez több kommentár nem kell. Ez a néhány mondat pontosan bemutatja, hogy miért tart ma ott a cigányság és a baloldal Magyarországon, ahol.



***
Ha esetleg valakinek lenne hozzáfűznivalója a történtekhez, akkor az az MSZP Roma Tagozatának FB-oldalán egyelőre még megteheti. De ettől függetlenül is érdemes ellátogatni az oldalra. Finoman szólva is tanulságos.

Olvass tovább »

A világ némán asszisztál

Gondolom, még sokan emlékeznek azokra a tavaly nyári fotókra, amelyek az izraeli hadsereg által elkövetett kegyetlenségeket mutatták be az Erős Szikla fedőnevű hadjárat során, a Gázai-övezetben. A 2014-es offenzíva célja a zsidó propaganda szerint egyrészt csapást mérni a Hamász radikális palesztin szervezetre, másrészt csökkenteni az Izraelre irányuló rakétatámadások számát.

A világ gondolkodó fele már akkor is tudta, már akkor is tisztában volt vele, hogy az ötven napig tartó hadművelet nem az izraeli védekezésről, nem a zsidó állam biztonságáról, hanem a palesztinok megfélemlítéséről, a gyűlöletről és a héber felsőbbrendűségről szólt. Persze, ha ezeket anno kimondta valaki, akkor azt azonnal antiszemitának, nácinak bélyegezték. Azonban mára kicsit fordult a kocka, mivel megjelent egy jelentés, ami köntörfalazás nélkül feltárja, hogy mi is történt valójában azokban a hetekben.

A Megtörni a hallgatást nevű izraeli civil szervezet hétfőn tette közzé azt az anyagot, amelyben a harcokban részt vevők tanúvallomásai olvashatóak. A több mint hatvan katona visszaemlékezéséből született dokumentum szerint a hadműveletben alapelv volt, hogy akár a palesztin civilek élete árán is védeni kell a katonák testi épségét.

„A bevetéskor közölték velünk, hogy a hadsereg által ellenőrzött területen senki sem civil és a Gázai települések ágyúzása az ellenség megpuhítása. Első lépésben bombák, gránátok ezreit lőttük ki a sűrűn lakott városrészekre, majd második lépésben figyelmeztettük a palesztin lakosságot, hogy hagyják el az adott területet. Ezt követően ott már nem tettünk különbséget polgári személy és fegyveres között. Mindenki ellenség volt.” – világította meg a történteket az egyik katona.

„A parancsnokom ágyúzást rendelt el palesztinok házai irányában, hogy így tisztelegjen egy elesett bajtársa emléke előtt. De láttam azt is, hogy lelőttünk és egy földgéppel a romok alá temettünk egy idős, a katonákhoz közeledő fegyvertelen palesztint, miután korábban figyelmeztettek minket egy gránátokat hordozó öregemberre.” - folytatta a beszámolót egy másik résztvevő.

Volt olyan incidens is, ahol két fiatal nőt lőttek le az izraeliek, akik a katonáktól mindössze pár száz méterre egy gyümölcsösben telefonon beszélgettek, és ezért terroristagyanúsnak tartották őket. Haláluk után kiderült, hogy fegyvertelenek voltak. De megtörtént az is, hogy a zsidók egy általuk gyanúsnak vélt nőt olyan terület felé irányítottak, ahol tankok állomásoztak, mire a sereg ott álló tagjai levadászták a feléjük közeledő civilt.

A kiskönyvnyi jelentés beszámol még jónéhány, a fentiekhez hasonló esetről, autók tankokkal való indokolatlan szétzúzásáról, házak, sőt egész negyedek fölösleges lerombolásáról. Azonban mindez csak a jéghegy csúcsa, a felszín kapargatása. Csak egy kis szelete mindannak a kegyetlenkedésnek, amit a Gázai-övezet lakó elviselni kényszerültek és kényszerülnek az idők során.

Az ENSZ adatai szerint az Erős Szikla hadjárat alatt összesen 2200 palesztint öltek meg a Gázai övezetben. Az áldozatok között 550 gyermek volt...

A világ pedig még mindig némán asszisztál mindehhez.

Olvass tovább »

Ismét röhögnek a markukba

Nem múlik el úgy nap, hogy a hírekben ne lenne valami hosszabb, sokkoló beszámoló az Európába áramló bevándorlókról. Hajóknak nevezett lélekvesztők süllyednek el a Földközi-tengerben, meggyötört felnőttek és gyerekek menekülnek a zöldhatárokon át a kontinens közepe felé. Halál, könnyek és szenvedés köszön vissza a képkockákról, miközben zajlik a politikai harc arról, hogy mit is kéne tenni a kialakult helyzetben.

Az egyik oldal, a megbukott és életképtelen multikulti bűvöletében élők befogadnának mindenkit, aki csak jönni akar, a másik, a valóság talaján álló, pontosan tudja, hogy a tömeges bevándorlás az európai kultúra és maga a földrész halálát fogja jelenteni nagyon rövid időn belül. Az egyik oldal az európai ember felelősségét firtatja, még több mentőhajót, még több megfigyelőrendszert, még több pénzt követel a menekültek ellátására. A másik oldal pedig a menekültekre mutat, felelőtlenséget kiáltva a látottak kapcsán.

Európában mindenki fújja a magáét, mindenki a másikra mutogat és mindenki a maga módján akarja megoldani a problémát. Azonban azt senki nem kérdezi meg, hogy honnan lett hirtelen ennyi menekült? Hogy mi az oka annak, hogy Afrikából és a Közel-Keletről ilyen tömegben indulnak el az emberek errefelé?

Pedig a válasz meglehetősen egyszerű.

Gondolom, még mindenki emlékszik 2011-re. Az Egyesült Államok anno úgy gondolta, hogy a geopolitikai érdekeinek az lenne a legjobb, ha ”arab tavasz” címszóval felfegyverezné és fellázítaná az egyes diktatúrákban élő tömegeket. A kiszemelt országokban forradalmakat szítottak, amik aztán pillanatok alatt polgárháborúba torkollottak. Mindenütt káosz és nyomorúság lett úrrá, de a népekkel beetetett demokrácia valahogy nem jött el.

Mindennek már négy éve.

Mára az érintett államokban elfogyott minden. Elfogyott a türelem, az ennivaló, de legfőképp talán a remény. A normális élet reménye.

Európa ma egyrészt polkorrektkedésen alapuló politikai vitát vív menekültkérdésben, másrészt egy megoldhatatlannak tűnő problémát próbál kezelni. Az Egyesült Államok pedig, mint mindig, röhög a markába. Ismét két legyet ütöttek egy csapásra. A maguk érdekének megfelelően anarchiába borították az arab világot, a következmények okozta problémák számláit meg kifizettetik velünk, európaiakkal.

Így megy ez.

Olvass tovább »

Eddig miért nem mondtátok?

Nem hiszem, hogy a Kaposváron meggyilkolt fiatal trafikos lány halálából politikát kéne csinálni. És nem hiszem azt sem, hogy ezen tragikus történet kapcsán bármilyen észosztásra szükség lenne. Azonban amellett a már-már gusztustalan szöveghalmaz mellett, amit a narancsos politikusok hoztak össze ez ügyben, egész egyszerűen nem lehet szó nélkül elmenni.

A kommunikációs ámokfutást Pintér Sándor belügyminiszter kezdte, aki egy újságírói kérdésre, miszerint az ablakfóliázás problémája és veszélyessége miatt szükséges-e a trafiktörvény vonatkozó részének módosítása, a következőket válaszolta: „Nem közbiztonsági szempontból fóliáztuk le a dohányboltokat. Tehát ez a kérdés így tárgytalan.”

Aztán jött Kósa Lajos és felrakta az i-re a pontot: „Ez a fólia nincsen kötelezően sehol sem előírva, más a szabály. A fóliával oldotta meg mindenki, mert ez sokkal egyszerűbb. Rettenetes ez a tragédia…, de még egyszer mondom, a törvény nem tartalmaz ilyet…, hogy fóliázni kellene az ablakokat.”

A trafiktörvény bevezetése óta a kialakított dohányboltok mindegyike lényegében egyformán néz ki. Valószínűleg nem véletlenül. Gondolom, ha a törvény nem tette volna kötelezővé az üzletek befóliázását, akkor csak kialakult volna valahol olyan megoldás, ami az üzletek vizuális bezárása nélkül is kielégítette volna a vonatkozó szabályozás előírásait. Nehéz elképzelni, hogy annyi trafiktulajdonos közül egynek ne jutott volna eszébe valamilyen más műszaki kialakítás.

Arról már nem is beszélve, hogy az elmúlt hónapok dohányboltok ellen elkövetett kisebb-nagyobb bűncselekményei miatt az ablakok fóliázásának kérdése folyamatosan napirenden van. A tulajdonosok, az alkalmazottak megállás nélkül ennek a kérdésnek létjogosultságát és értelmét forszírozzák. Kósa Lajos, vagy valaki, aki részt vett a törvény megalkotásában vajon eddig miért nem mondta, hogy hé, emberek, ne legyetek hülyék, lehet más megoldás is? Miért csak most, hogy ez a szörnyű tragédia történt jut eszükbe erről beszélni? Miért csak most, amikor óhatatlanul is előkerül a törvényalkotó felelőssége?

Pintér gyalázatos reakciójához pedig kár lenne bármit is hozzáfűzni, mert az önmagáért beszél. Bár mondjuk, arra kíváncsi lennék, hogy akkor is tárgytalan lenne a dolog, ha a miniszter úr egyik közeli hozzátartozója lenne érintve egy ilyen ügyben?

Olvass tovább »

Jelek

És megfújta trombitáját a harmadik angyal. És egy lámpa módjára égő nagy csillag hullott le az égből, és a folyók harmadrészére és a vizek forrásaira hullott. 

A csillag neve pedig Üröm. És ürömmé változott a vizek harmadrésze, és sokan meghaltak az emberek közül a vizektől, mert keserűvé lettek azok.

(Jelenések könyve 8:10-11)

1986. április 25. péntek 18:00 óra

Kijevtől 120 km-re, közel a fehéroroszországi határhoz a világ legnagyobb atomerőművében a Csernobil-4 reaktor személyzete a terveknek megfelelően készülődött a másnapra előirányzott tesztre. A kísérlet során azt szerették volna megvizsgálni, hogy egy esetleges áramkimaradás esetén a turbinák meddig képesek még tovább forogni és áramot termelni. Az előkészületek részeként, kiiktattak néhány kritikus irányítórendszert, beleértve az automatikus reaktor leállító mechanizmust is.


1986. április 26. szombat, 01:00 óra

A reaktor hűtővíz folyama leáll, és az energia növekedni kezd. Fél óra múlva az operátor átállítja a reaktort alacsony energia módba, de az előző hibákból adódó dominóhatás egy erős energialöketet okoz, minek következtében hatalmas gázrobbanás történik, amely a magasba emeli és leszakítja a nukleáris tároló 1200 tonnás tetejét. Oxigén áramlik be, ami a reaktor igen magas hőmérsékletű levegőjével keveredve grafittüzet okoz. Aztán újabb nukleáris robbanás következik be és egy gombafelhő emelkedik a reaktor fölé…

Ha ma kimennénk Budapest, vagy valamelyik nyugati nagyváros utcájára egy Geiger számlálóval és megmérnénk a sugárzást, akkor nagy valószínűséggel 12-15 közötti mikroröntgen/óra értéket kapnánk. Hogy tudjuk hová tenni a számokat, érdemes tudni, hogy 1.000 mikroröntgen = 1 milliröntgen és 1.000 milliröntgen = 1 röntgen. Magyarul 1 röntgen nagyjából egy átlagos városban mérhető sugárzás százezerszerese.

Egy 500 Röntgen-es dózis 5 órán belül halált okoz.

Csernobilban a robbanás utáni első napokban a reaktor környékén néhol 3.000 és 30.0000 röntgen/óra értéket mértek…

Ha végigtekintünk a világ történelmén, az emberiség kultúráján, akkor láthatjuk, hogy minden korszak embere hagy a Földön valami hallhatatlant. A görögök a filozófiát, a rómaiak a törvényeket, az egyiptomiak a piramisokat. 5-6.000 éves építmények, amelyek túlélték az idők viszontagságait. Több ezer éves gondolatok, amelyek kihatnak a mai életünkre is.

És mi is, a mai kor szülöttei is hagyunk hátra magunk után nyomokat. A felrobbant atomerőmű illetve a fölé épített szarkofág a tudósok szerint még legalább 100.000 évig radioaktív lesz. Talán túl fog élni minden korszakot…

Persze, ha lesz még mit túlélni.

„És megfújta trombitáját a harmadik angyal. És egy lámpa módjára égő nagy csillag hullott le az égből, és a folyók harmadrészére és a vizek forrásaira hullott. A csillag neve pedig Üröm. És ürömmé változott a vizek harmadrésze, és sokan meghaltak az emberek közül a vizektől, mert keserűvé lettek azok.” – olvasható a Jelenések könyvében, ahol a világvégéről esik szó.

Csernobil ukránul egy fűnek a neve.

Az ürömé…

Olvass tovább »

Üzenet a múltból

Ma van a 793. évfordulója annak, hogy II. András 1222-ben, Székesfehérvárott kiadta az Aranybullát, a magyar történeti alkotmány egyik legfontosabb törvényeként ismert dokumentumot, mely a megszületését követő későbbi századokban hivatkozási alap volt az új jogszabályok megalkotásakor.

Manapság az Aranybullára gondolva, elsőre valószínűleg mindenkinek az jut eszébe, hogy egy ilyen régi dokumentum ma már csak pusztán történelmi szempontból érdekes, hogy az abban leírtak az akkori kor sajátosságait dokumentálják, hogy a régi szövegnek, sok száz évvel a kiadása után, már nincs a jelen korra is érvényes üzenete.

Azonban ez tévedés. És egyben döbbenetes felismerés is. II. András gondolatai ma ugyanúgy érvényesek, mint hajdanán:

• Ha a király sereget akar vinni az országon kivül, a nemesek ne tartozzanak vele menni, hanemha az ő pénzeért. Ellenben, ha sereg jönne az országra, mindnyájan tartozzanak menni. (IV. pont) 

• Fekvő birtok az országon kivülieknek ne adományoztassék. (VIII. pont) 

• Ha külföldiek, tudniillik tisztességes emberek, jönnek az országba, az ország tanácsa nélkül méltóságokra ne emeltessenek. (XI. pont) 

• Egész megyét vagy akárminemű méltóságot örök jószágul vagy birtokul nem adunk. (XVI. pont) 

• Hogy izmaeliták és zsidók tisztséget ne viseljenek. Pénzváltó, kamara-ispánok, só-kamarások és vámosok, országunkbéli nemesek legyenek. Izmaeliták és zsidók ne lehessenek. (XXIV. pont) 

• Hogy az országon kívül valóknak birtokot adni nem kell. Továbbá, birtokot az országon kívül való embernek ne adjanak. Ha valamelyest adtak vagy eladtak, azt a haza fiai válthassák meg. (XXVI. pont) 

• E négy jobbágyurat: tudniillik a nádorispánt, a bánt, király országbiráját és királyné asszonyét kivéve, senki két tisztet ne viseljen. (XXX. pont)

Mint látszik, a világ nem változik, csak a színpadi kellékek lettek mások.

Olvass tovább »

Ez úgy korrekt, mint maga a nagyon felvilágosult Európai Unió

Ugyan a napokban már az érintettek elkezdték megmagyarázgatni a dolgot, de ettől függetlenül van annak egy finom bája, hogy az Európai Bizottság Gyurcsány cégét, az Altus Befektetési és Vagyonkezelő Zrt.-t bízta meg a fejlesztéspolitika magyarországi működésének ellenőrzésével.

A hivatalos indoklás szerint nem az Altus nyert, hanem az Altus vezette 11 nemzetközi céget tömörítő konzorcium, és nem kifejezetten a honi pénzeket vizsgálják, hanem az Európai Unió összes tagországát, pontosabban az egyes államokban a 2014-2020 közötti új programidőszak tervezési dokumentumait elemzik majd.

A magyarázat első hallásra még akár hihető is lehet, vagy lehetne, azonban ez még messze nem jelenti azt, hogy a történet önmagában nézve kicsit is rendben van. Mondhatnánk az ügy nagyjából úgy korrekt, mint maga a nagyon felvilágosult Európai Unió.

Ha játszanánk a naivat, feltehetnék azt az egyszerű kérdést, hogy miért jó az, mi abban a demokratikus, hogy az EU ilyen módon, az egyes tagállamokban aktív ellenzéki politikusokat pénzel?

Aztán érdekes lenne még megtudni, hogy miért bíznak meg egy ilyen feladattal egy olyan céget, ami tudvalevőleg az elmúlt évtizedek során folyamatosan elszámolási botrányokba keveredett?

Azonban a legszebb az egészben mégsem ez.

Mint azt gondolom sokan hallották már, az EU a napokban felfüggesztett 700 milliárd forintnyi támogatást, mondván „2007 és 2014 között Magyarország nem kellő körültekintéssel választotta ki a pályázatok győzteseit”, azaz nem mindig az győzött, aki a legjobb ajánlatot tette, hanem más szempontok is közrejátszhattak. Azt viszont az européerek elfelejtették kidomborítani, hogy a kifogásolt pályázatelbírálási gyakorlat a Bajnai–Gyurcsány-érából ered. Az elmúlt fejlesztési ciklus pénzeinek az elosztása és tegyük hozzá lenyúlása, az elvtársak által kitalált módon zajlott. A narancsosok jobb esetben is csak éltek a meglévő lehetőséggel, de a szabályokon nem változtattak. Ez csak most történt meg, az új, 2014-2020 közötti időszakra vonatkozólag.

Ugye érti mindenki?

Az EU büntetésből felfüggeszt egy halom pénzt, mert nem találja megfelelőnek a Gyurcsány által kitalált rendszert, majd megbízza Gyurcsány cégét azzal, hogy ellenőrizze azt az új elosztási mechanizmust, amit a politikai ellenfelei találtak ki. Megbízza ellenőrzéssel azt a céget, amelyiknek a neve Magyarországon az adócsalásnak és a korrupciónak a szinonimája.

Gratula.

Olvass tovább »

Nincs elég buzi

Komoly probléma ütötte fel a fejét nemrég az Egyesült Államokban, pontosabban Hollywoodban. A globalista propagandagépezet egyik központja – mint egy kutatásból kiderült -, nem elég píszi. Konkrétan nincs elég buzi az ott gyártott filmekben.

Ez pedig gond. Méghozzá nem is kicsi.

Az Államokban működő Melegek és Leszbikusok Rágalmazás Elleni Szövetsége (GLAAD) által nemrég nyilvánosságra hozott tanulmány ugyanis megállapította, hogy 2014-ben „a hét legnagyobb stúdió által jegyzett 114 mozifilm 17,5 százalékában volt csak leszbikus, meleg vagy biszexuális karakter, míg egyetlen alkotásban sem volt azonosíthatóan transznemű szereplő”. A stúdiók hozzáállása a dologhoz ezért nem megfelelő, mivel a deviáns propaganda így nem olyan mértékben jut el a világ minden tájára, mint ahogy azt az amerikai buzilobbi helyesnek gondolná.

Hogy az ügy még nagyobb hangsúlyt és médiafigyelmet kapjon, a GLAAD minősíteni is kezdte a stúdiókat, annak alapján, hogy melyik menyire hajlandó megfelelni az elvárásaiknak. A ”döbenetes” kutatási adatokra való tekintettel kiváló minősítést természetesen nem adtak ki. Jó minősítést kapott a Warner Bros., megfelelőt a 20th Century Fox, a Lionsgate, a Paramount Pictures és az Universal Pictures, míg teljes mértékben elmarasztalták a Sony Pictures-t, The Walt Disney Co-t.

Miután mi is jól kiszörnyülködtük magunkat, azért érdemes a kutatás mögé nézni. A GLAAD ugyan hőbörög a 17,5 százalékos adaton, de az a valóságban mégiscsak azt jelenti, hogy lényegében minden ötödik filmben vannak olyan hosszabb-rövidebb képsorok, amelyek valamilyen szinten a homokszexet propagálják. És azért ez valljuk meg, nem kis mennyiség.

Afelől pedig egy pillanatig ne legyen kétségünk, hogy az álomgyár fogékony lesz majd a ”jogos” kritikára és a 17,5 százalékos arány a közeljövőben rohamosan növekedni fog.

Így megy ez.

Olvass tovább »

Nem engedik el őket

A globalisták minden valószínűség szerint úgy döntöttek, hogy még nem engedik el a görögök kezét. Hogy pontosan mi is a tervük, az egyelőre még csak sejthető, az azonban biztos, hogy a német kormány olyan terven dogozik, amivel Görögország az államcsőd után is az eurózóna tagja maradhatna.

Mint az gondolom sokak előtt ismert, Görögország a legutóbbi IMF-nek esedékes törlesztőrészletet is alig tudta összekaparni, a német kormány pedig jól láthatóan fél attól, a következő, április végi részletet már nem fogja tudni kifizetni. Ha így alakulna, akkor az EKB nem adhatna több eurót Görögországnak és a görög bankoknak.

A német elképzelés szerint az Európai Központi Bank (EKB) számára lehetővé tennék, hogy az a csőd után is tovább finanszírozza Görögországot. Ez úgy lenne lehetséges, ha a görög bankokat olyan mértékben szanálnák, hogy az államcsőd után is részt tudjanak venni az EKB pénzpiaci műveleteiben. A megoldást Berlin, pontosabban a német kormányt is irányító globalista körök természetesen nem adnák ingyen: Athénnak továbbra is feltétel nélkül együtt kellene működnie, és teljesítenie kellene az eurócsoport reformcsomagját.

A hír hallatán az igazi kérdés nem is az, hogy végül lesz-e kikényszerített egyezség, vagy sem, sokkal inkább az, hogy a németek miért akarják lényegében a végtelenségig húzni a görögök gazdasági haláltusáját?

A válasz elvileg kézen fekvő lenne, mondván a német bankok tele vannak görög pénzpapírokkal, így nagyon nem érdekük a dél-európai ország összeomlása. Azonban ez nem igaz. A németek és a franciák nagyrészt már rég megoldották ezt a problémát. A lényeg minden bizonnyal már nem itt keresendő.

Az alábbi infografika Görögország hitelezőinek a jelenlegi (2015) megoszlását szemlélteti, azt, hogy kinek mennyivel tartoznak mostanában a görögök.

Az ábrából jól látszik, hogy az ország legnagyobb hitelezője az ECB-IMF-EU trojka, de amit inkább érdemes nézni, az a külföldi bankok (foreign banks) felé fennálló 2,4 milliárd eurós tartozás.

És most nézzük meg azt az ábrát, ami közvetlenül a görög pánik kitörése után készült. A diagram azt mutatja, hogy a hellének anno kinek és mennyivel tartoztak.

Az ábrán ugyan dollárban vannak feltüntetve az adatok, de azért egyértelműen látszik, hogy a mentőcsomag előtt csak az osztrák bankok több görög államadósságon ültek, mint most az összes külföldi pénzintézet együttvéve.

Most pedig nézzük meg azt a kimutatást, ami a német és a francia bankok követeléseit mutatja a görög állammal szemben.

[nagyításért katt a fotóra]

Azt hiszem, ezek a diagramok mindent elmondanak az elmúlt időszakról.

Az úgynevezett görög mentőcsomag még véletlenül sem Görögországot volt hivatott megmenteni, hanem az európai pénzügyi szektort. Ráadásul mindezt úgy oldották meg, hogy a görög államcsőd jelentette kockázatot a bankoktól az európai adófizetőkre terhelték át.

És a történetnek itt még nincs vége.

Most minden valószínűség szerint az újabb bőr lenyúzása következik. Miután a görögök a hitelekből kifizették a globalisták bankjainak a követeléseit, most visszafizethetik a hiteleket is, ami lényegében szintén ugyanabba a zsebbe folyik be, ahová a banki követelések is.

Ezért nem engedik, hogy Görögország elhagyja az euróövezetet, ezért nem engedik, hogy a görögök a saját lábukra álljanak. Az utolsó fillérig ki fogják szipolyozni őket.

Olvass tovább »

A film forog tovább

Mint ahogy az várható volt, tegnapra az összes balliberált okostóni feljött a csatornából megszakérteni a tapolcai eredményt. Szebbnél szebb, jobbnál jobb vélemények születtek, azonban a sok közül volt egy, amelyik mindent vitt. TGM, azaz Tamás Gáspár Miklós a hvg.hu portálon kiáltotta világgá magvas gondolatait:

Már látszik, hogy a legtöbben megpróbálják majd banálisnak föltüntetni a magyarországi polgári demokrácia legújabb vereségét – s ki kárhoztatná ezért a közszereplőket, akik csak próbálják megőrizni a lelki egyensúlyukat…

A tények:

• a két radikális jobboldali párt (Jobbik, Fidesz) együtt nagyjából 70 százaléknyi szavazatot kapott;
• az elmúlt hónapok szörnyű leleplezései után is kis híján nyert a kormánypárt jelöltje;
• a hírhedt „kétharmad” megvan: a kétféle radikális jobboldal együttesen alkotmányozó többséget alkot;

 (…)

• s ami talán a legfontosabb, a Jobbik azt sugallja: a konzervatívok és a liberálisok egyetértése a szociális állam („a segély”) lebontásában az ő „igazságát” – a faji és osztályelnyomás nyílt igenlését – támasztja alá; a nemzeti konzervatív állam etnicista-rasszista, a nyomorgó underclasst kirekesztő, a marginálisokat üldöző, nőellenes és homofób politikáját eltűrő establishment ellenzéki és kormánypártjai árva szót se szólhatnak, vádjaik üresen konganak; az establishment pártjai – apró kivételekkel: PM, sokszor az LMP – a lényegi szociális kérdésekben, bár a Jobbik vetélytársai, nyilvánvalóan (Fidesz) vagy észrevétlenül (a többiek) messze jobbra csúsztak, ezért a Jobbik „normalizálása” nem pusztán – bár zömmel mégis – látszólagos.

Mindevvel együtt: a Jobbik előretörése NEMZETI TRAGÉDIA. És persze nemzeti szégyen. Már Orbán Viktor diadalai is tragikusak voltak hazánk sorsára nézve. Szegény Magyarország egyre mélyebbre zuhan.

Hááát, nem is tudom…

Azért van abban valami finoman szólva is félelmetes, hogy TGM és persze a körülötte lévő hellerágnesek mennyire nem képesek érzékelni a mai magyar valóságot. Mintha nem is ebben az országban élnének. Bár persze az simán előfordulhat, hogy ezt a TGM-fajta sajátos értékrendet magukénak vallók, mindösszesen a budapesti nagykörútig látnak el, és azon kívül már nem nagyon tudják érzékelni a mindennapok világát.

Minden addig demokratikus, amíg ők vannak hatalmon. Amikor pedig nem ez történik, akkor az nemzeti tragédia. Akkor mindenki náci, fasiszta, rasszista, akármiista. Ez megy huszonakárhány éve. Ebben merül ki az összes mondanivalójuk. És még mindig nem jöttek rá arra, hogy ez a fajta szöveg ma már a kutyát sem érdekli.

Pedig a tapolcai eredményben igazából nincs semmi csoda. A narancsosok a Lázár által meghonosított hányingerkeltő vezetési és retorikai stílussal, az értelmetlen netadós, boltzárvatartós típusú döntésekkel elriasztották a fideszhez lazábban kötődő szavazókat, a balliberáltak pedig úgy hiteltelenek, ahogy vannak. Mindeközben a Jobbik kezd profi párttá válni, minek következtében egyre többeknek jelent, jelenthet alternatívát egy-egy voksolás során.

Szóval nincs semmi varázslat, csak a film forog tovább. A változás mindösszesen annyi, hogy a következő filmkockákon az ilyen TGM-féléknek már nem jut többé szerep.

Olvass tovább »

A helyzet onnan nézve nem túl kóser

Most, hogy kiderült a tény, miszerint Budapest benácult, az ultrlibsik még erőteljesebben kezdték tolni az arcunkba a holo-propagandát. Így aztán mára eljutottunk oda, hogy a felvilágosult demokraták azt várják tőlünk, magyaroktól, hogy a közéleti történéseket, a történelmi eseményeket zsidó szempontok alapján, zsidó szemszögből nézzük, vizsgáljuk és ítéljük meg.

Az új agymosó mechanizmus egyik vezére természetesen Ferenc, aki nagyszombat délelőttjén, Jézus sírban pihenésének idején nem a húsvéti ünnepekkel volt elfoglalva, hanem egész sajátos módon közelítette meg április 4-e kérdését:

„A DK úgy emlékezik 1945. április 4-ére, hogy végre megszűnt a holokauszt gyalázata, hogy ki lehetett jönni az óvóhelyekről, befejeződött a feldolgozhatatlan és soha meg nem érthető emberirtás.”

Mint látszik, ma már nem Magyarország ”felszabadításáról”, nem a szovjetek hatalomátvételéről, hanem a holokauszt befejezéséről szól a mese. Ez lett az új igazodási pont, a holokauszt lett mindennek az alfája és az ómegája.

Az pedig kit érdekel, hogy az egész gyurcsányi megközelítésnek egy fikarcnyi valós történelmi alapja nincs. Kit érdekel, hogy 1944 júliusa után már nem vittek Magyarországról senkit sem Auschwitzba, kit érdekel, hogy az auschwitzi tábor 1945. január 27-én már orosz fennhatóság alatt állt.

Gyurcsányt és a többi agymosót egyátalán nem. Pedig ők is biztosan tudják, hogy mik a tények, ők is biztosan tisztában vannak az akkori eseményekkel, ennek ellenére szándékosan összemossák Magyarország április negyedikéjét a holokauszttal, mintha annak bármi közvetlen köze is lenne egymáshoz.

Persze meg kell próbálniuk mindent, mert a kutatások nem pont azt a képet rajzolják ki, mint amit a cionisták Magyarországon látni szeretnének. A Medián napokban közölt adatai alapján Budapest lakosságának fele vall valamilyen szinten antiszemita nézeteket (értsd, tisztában van a cionisták dolgaival), de a vidéki lakosság sem sokban marad el a fővárosban mért aránytól.

Szóval a helyzet abból a szemszögből nézve, hogy stílusosak legyünk, nem túl kóser, viszont innen nézve talán kimondható, hogy mégsem totál agymosottakból áll ez az ország, mégha néha azért ez valljuk meg, úgy is látszik.

Olvass tovább »

Egyenlősdi

Mint ahogy az várható is volt, Brüsszelben nem nagyon díjazzák annak a lehetőségét, hogy az oroszok kivételként, Görögországgal és Magyarországgal szemben esetleg feloldják az EU-s országokat sújtó gazdasági embargót, amelyet annak nyomán rendeltek el Moszkvában, hogy az unió gazdasági büntetőintézkedéseket hozott Oroszországgal szemben az ukrajnai beavatkozás miatt.

A problémát olyannyira súlyosnak értékelik arrafelé, hogy Daniel Rosario nagy hirtelenjében - a napokban kezdődő görög-orosz tárgyalásokhoz időzítve - meg is üzente az Európai Bizottság álláspontját a dologgal kapcsolatban: „Az Európai Bizottság elvárja, hogy az unió minden tagállama azonos hangot üssön meg a külső kereskedelmi partnerekkel, ezek pedig - beleértve Oroszországot is - minden tagállamot azonos módon bíráljanak el.”

Milyen érdekes, hogy ilyenkor mindig előkerül az egyenlőség és az egyenjogúság kérdése.

Amikor a globalisták kitalálták, hogy szívatni akarják az oroszokat, akkor ez valahogy nem volt érdekes. Akkor nem számított, hogy kit és milyen mértékben érint hátrányosan az embargós döntés, akkor nem volt lényeges, hogy ki mennyit veszít a történteken. Akkor nem volt probléma, hogy a kelet-európai országok jóval nagyobbat buknak a nagyhatalmi játékon, mint a nyugati társaik. De most, hogy mi kerülnénk kicsit előnybe, azonnal jön hőbörgés, meg az álságos egyenlősdi-szöveg. Arról már nem is beszélve, hogy az EU-IMF páros eddig folyamatosan gyötörte a megszorító csomagokkal a görögöket, most meg hogy kis levegőhöz jutnának, azonnal a fejükre koppintanak.

Bár ha jól belegondolunk, az lett volna meglepő, ha mindez nem így történik. Az lett volna a meglepő, ha az EU-s csinovnyikok most nem kezdték volna el osztani az észt nekünk arról, hogy mi a felvilágosultan demokratikus és mi nem az.

Olvass tovább »

A zöld valami

„Megújul a Fradi-sas. Klubunk kabalaállata lendületes, mozgékony, családbarát lesz a jövőben. Együtt szurkol a lelátón drukkereinkkel, igazi szórakozássá teszi labdarúgó-csapatunk mérkőzéseit.” – harangozta be Kubatov Gábor nagyszerű újítását napokkal ezelőtt az FTC honlapja.

Aztán jött is az új kabalaállat, bemutatva és pontosan jelképezve azt, hogy mivé is akarják a jelenlegi vezetők változtatni a patinás egyesületet. Az új figurában és magában az egész kabalacsere-történetben ugyanis benne van minden, amitől nemcsak egy fradista, hanem úgy általában egy focikedvelő ember finoman szólva is elokádja magát.

Az, hogy az új Fradi-sas szánalmasan röhejesen néz ki, egy dolog, meg az is, hogy az egészről üvölt az amatörizmus és a hozzá nem értés. És az is csak mellékszál, hogy a jelmez egy általános iskolás alsó-tagozatos farsangon is ciki lenne, nem egy stadionban. Azonban az már gusztustalan, mondhatni igazi kubatovos húzás, hogy az új figura a sajtónak való bemutatásakor a kitiltott szurkolói tábor hangjára vonult be a zöld gyepre…

De ez még mindig csak egy kis szelet a történetből. Érdemes ugyanis felidézni az origo.hu oldalon futó szavazást is, ahol a szerkesztők az új sasról kérdezték az olvasókat. A voksolás végén kiderült, hogy valakik egész pitiáner módon meghekkelték az oldalt, és több mint 3.000, az új sast támogató szavazatot egy IP-címről adtak le. Az egyelőre még nem derült ki, hogy pontosan kié az ominózus IP-cím, az azonban tény, hogy a hivatalos Fradi FB-oldalon hamis profilokkal rendszeresen feltűnnek a Kubatov-kommandó tagjai, akik bőszen védik a vezetőség idióta döntésit, olyan látszatot keltve, mintha azokkal a szurkolók nagy része egyetértene. A fradimob.hu nemrég bejelentette egy részüket a fészbúknál, mire a közösségi oldal kiderítette, hogy nagy többségük tényleg kamuprofil és törölte őket.

A felesleges vénaszkenner, a távol maradó ultrák, az alacsony átlagnézőszám és a fél év alatt tönkremenő több-százmilliós gyepszőnyeg után most Kubatovék úgy érezték, kell még valamit pusztítaniuk a csapat háza táján. Mivel már más normális dolog nem nagyon maradt, így aztán röhejessé tették a csapat kabalafiguráját is.

Az új ”sas” egyébként április 12-én, az Újpest ellen debütál. Gondolom, lesz móka, kacagás…

Olvass tovább »

Zárt ajtók

Miért csinálnak a TTIP-nek rövidített Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség szerződésből ekkora titkot?

A TTIP-nek a világ két legnagyobb gazdasági terét kellene összekötnie, s ennek érdekében az EU és az USA mindent el akar takarítani az útból, ami akadályozza a kereskedelmet.

Azonban mára a zárt ajtók mögött folyó tárgyalások kritika tárgyává lettek. Nagy a bizalmatlanság, hisz még mindig nem tudja senki sem, hogy miről is folynak a megbeszélések. Még az EU parlamenti képviselői sem. 

[ARD]

Olvass tovább »

A nyílt titok

Nem mintha eddig nagy titok lett volna bárki előtt is, hogy Izrael rendelkezik atomfegyverrel, de az is tény, hogy a zsidók ezidáig még soha sem ismerték el hivatalosan, hogy valóban birtokolnak ilyen tölteteket. Továbbá ugyanilyen tény az is, hogy eleddig Mordehai Vanunu volt technikus által a dimónai létesítményben titokban készített 57 fényképen kívül semmilyen kézzel fogható bizonyíték nem került elő ebben az ügyben.

Így volt ez egészen a közelmúltig, amikor is az amerikaiak feloldották egy 1987-es jelentés titkosítását, melyben részletesen leírják az atombombáig vezető izraeli utat. A több száz oldalas dokumentum részletesen taglalja, hogy a héber állam miként fejlesztette katonai technológiáját, nukleáris infrastruktúráját és kutatását a múlt század hetvenes és nyolcvanas éveiben.

A jelentés alapvetően nem hoz eget rengető újdonságokat, azonban azt jól jelzi, hogy valami változófélben van az amerikai-izraeli kapcsolatokban.

Anno, Golda Meir izraeli miniszterelnök és Richard Nixon amerikai elnök megállapodott abban, hogy Izrael nem fogja hivatalosan beismerni, hogy atomfegyverrel rendelkezik, mondván így egyrészt meg tudják akadályozni, hogy a Közel-Keleten atomfegyverkezési verseny induljon el, másrészt bizonytalanságban tudják tartani az arabokat. Az Egyesült Államok az eddigi hallgatásával asszisztált a zsidók játékához, de Washington most valamiért megtörte a több évtizedes csendet.

A lépés valószínűleg válasz Benjámin Netanjahu március eleji beszédére, ahol az izraeli kormányfő Barack Obama rosszallása ellenére szólalt fel az amerikai kongresszus két háza előtt, s beszédében erősen bírálta az amerikai-iráni atomprogramot szabályozó egyezmény megkötését.

De hogy mi van ténylegesen a háttérben az nem nagyon tudható, az azonban biztos, hogy az Iránnal kötendő megállapodás főbb vonalainak felvázolására szabott határidő napokon belül lejár. Így aztán hamarosan kiderül, hogy az amerikai külpolitika Obama elgondolásai, vagy az izraeli lobbi akarata szerint alakul.

Akármelyik győz is végül, az mindenképpen sokatmondó lesz a következő időszakot tekintve.

Olvass tovább »

…és akkor Szabó Tímea…

…és akkor Szabó Tímea, a PM társelnöke kipattant a kamerák elé, majd szigorúan belenézve az objektívekbe tudomására hozta országnak, világnak:

„Orbán Viktor szerdai bejelentésével - miszerint ő rendelte el, hogy a minisztériumok vegyék ki a pénzt a brókercégektől - bebizonyosodott, hogy a kormányfő csalt, hazudott és becsapta a választókat, bennfentes információkkal élt vissza, cserbenhagyta az országot. Ezért egy országgyűlési határozati javaslatot fogok beadni, amelyben a parlament feloszlatását és előrehozott választásokat fogok kezdeményezni.”

Ez már valami. Mondhatni nagyformátumú ötlet.

Nem tudom, Szabó Tímea mit gondolhat, de valaki szólhatna neki, hogy a párjának egy, azaz 1 db képviselője – ő maga - ül a 200 fős magyar parlamentben. Így aztán elég nehéz lesz oszlatni. Ha pedig a képviselőasszony arra spekulálna, hogy majd a felvilágosult ellenzék összefog, akkor elmesélhetné valaki neki azt is, hogy az összes baloldali csoportosulás mindösszesen 19 százaléknyi mandátumot tudhat a magáénak. Így aztán ez utóbbi ötlet sem tűnik túl meggyőzőnek.

De akkor vajon mégis miben bízik, miben bízhat a PM zászlóvivője?

A parlament feloszlatásához ugyan nem kell kétharmad, azt a törvény szerint a képviselők többségének szavazatával is el lehet érni, de jelen esetben ehhez az kéne, hogy a kormánypárti képviselők egy része együtt szavazzon a kezdeményezőkkel, amire azért valljuk meg, elég kevés az esély.

Azonban Tímeát ezek az apró kis tények nem nagyon aggasztják. Ő, ha törik, ha szakad, benyújtja a határozati javaslatot és kész. Aztán utána majd végighaknizza az összes médiát, hogy ez milyen felvilágosult ötlet volt, de ebben a ultrabrutál mai magyar diktatúrában egész egyszerűen nem lehet érvényt szerezi a demokratikus kezdeményezéseknek.

Így megy ez.

Olvass tovább »

Gond van megint 4.

Gond van megint.

Ismét újabb rendkívüli probléma, mondhatni problémahalmaz vetődött fel.

Most meg a soron következő bécsi Eurovíziós gagyifesztiválra küldött dalunk nem jó.

Nagyon nem.

Csemer Boglárka Wars for Nothing (Háborúk semmiért) című dala ugyanis Ilan Mor, izraeli nagykövet szerint „igen kellemetlen Izrael-ellenes politikai tartalommal” bír, mivel a produkció alatt a háttérben futó háborús áldozatokról megemlékező szövegsorok között a „2014 július - Gáza - az áldozatok kétharmada civil volt, köztük több mint 500 gyermek” felirat is olvasható utalva az izraeli hadsereg, múlt évi gázai, Szilárd Sziklaszirt elnevezésű hadműveletére.

A probléma olyannyira súlyos, hogy a nagykövet a napokban a szerzőhöz és egyúttal a dalverseny magyar részét bonyolító MTVA-hoz fordult azzal a kéréssel, illetve felszólítással, hogy a kérdéses sor ne jelenjen meg a bécsi döntőn, mert az nem más, mint „Izrael-ellenes üzenet”. A hírek szerint az MTVA képviselője ígéretet is tett az ominózus felirat eltávolíttatására, mert „a politikai üzeneteket amúgy is tiltja a versenyszabályzat”.

[nagyításért katt a fotóra]

Azért kíváncsi lennék, hogy ezt más országban is meg mernék-e csinálni a zsidók, vagy csak nálunk érzik magukat annyira nyeregben, hogy még ilyen dolgokba is belepofázzanak. Persze, ha hagyjuk nekik, akkor nincs is mit csodálkozni azon, hogy ilyenek megtörténnek.

Ilan Mor produkciója ugyanis semmilyen normális reakciót nem váltott ki a magyar illetékesekből. Az MTVA képviselője azonnal meghajolt a parancsnak, miközben se közéleti, se kormányzati szintről nem hangzott el olyan nyilatkozat, ami visszautasítaná a nagykövet szavait. Pedig lenne mit, lehetne mit mondani, hisz a kifogásolt felirat tartalma minden tekintetben igaz, úgy ahogy a többi feliraté is, ami a dal előadása során a háttérben olvasható volt.

Mégsem történt semmi reakció.

Mégsem állt fel senki sem, aki belemondta volna a kamerákba, hogy most már elég volt. Mégsem mondta ki senki sem azt, hogy a gázai ártatlan gyerekek legyilkolása nem „kényes politikai tartalom”, hanem egész egyszerűen háborús bűncselekmény.

„Ha tudni akarod, ki uralkodik feletted, elég kiderítened, hogy ki az, akit nem szabad bírálnod.” – mondta egykor Voltaire.

Nagy igazság.





Korábbi Gond van megint bejegyzések:
Gond van megint 1. [2012. február 6.]
Gond van megint 2. [2014. március 13.]
Gond van megint 3. [2015. január 19.]

Olvass tovább »