Nem rólunk szól

Újra eltelt egy év, újra megkerültük a Napot, újra januárt írunk. És ma már a 2014-es esztendőt is múlt időbe tehetjük.

Nem tudom, ki hogy élte meg az elmúlt időszak mindennapjait, nem tudom, hogy kinek mit hozott és mit vitt el az elmúlt év, de talán közéleti szempontból nem tévedek nagyot, ha azt mondom, 2014-ben sok minden történt Magyarországon, de a honi hétköznapok szintjén lényegében nem változott semmi sem.

Folytak a napok, múltak a hetek. Ömlött a médiából a narancsos propaganda, megvoltak a szokásos kormányzati stiklik, majd ezekre válaszul az erőtlen ellenzéki próbálkozások. A képviselőválasztások nem hoztak új irányvonalat, az egyes politikai táborok nem nőttek és nem csökkentek számottevően, a közhangulat, a társadalmi közérzet pedig az elmúlt évekhez képest jelentősen nem változott. És ez utóbbi igaz még akkor is, ha az év utolsó részében a balliberáltak ennek az ellenkezőjét akarták elhitetni a közvéleménnyel pusztán csak azért, mert sikerült nekik nem kis amerikai segítséggel néhány esetben mondjuk úgy, a szokásnál valamelyest nagyobb tömeget kivinniük Budapest utcáira.

Aki kicsit is nyitottabb szemmel figyelte és figyeli a világ történéseit az pontosan láthatta, hogy mi indult el az évvége felé Magyarországon, azok jól láthatták, hogy a balliberális hőbörgés nem rólunk, magyarokról szól. Nem a mi érdekeink képviselete, a mi életünk jobbá tétele a célja, hanem olyan kormányzat, olyan politikai elitnek a hatalomba juttatása, amelyik gátlások nélkül kiszolgálja a globalista amerikai érdekeket.

Nem kell külpolitikai elemzőnek lenni ahhoz, hogy észrevegyük: a szomszédban lényegében kitört a következő világháború, ami egyelőre még a nyilvánosság előtt néhány lokális harci gócpontot leszámítva, jórészt gazdasági és politikai színtéren zajlik. Azonban a háttérben olyan katonai potenciál van felsorakoztatva, hogy hozzáértők szerint minden valószínűség szerint csak idő kérdése lehet, egy tényleges fegyveres konfliktus kirobbanása, pontosabban kirobbantása.

Így aztán talán nem túlzás azt mondani, hogy a most induló év minden bizonnyal még itt Magyarországon sem rólunk, az átlagemberekről fog szólni, sokkal inkább arról a globális konfliktusról, ami az új világrend kialakításáért folyik. Félő, hogy a Kárpát-medence úgy, ahogy a történelem során már annyiszor, ismét a nagyhatalmak ütközőzónájává válik, amiből mi, magyarok biztosan nem fogunk tudni jól kijönni.

Látjuk, mi folyik Ukrajnában, látható, hogy mi folyik azokban az országokban, azokban a térségekben ahová az Egyesült Államok az utóbbi években exportálta a demokráciát. Vér, könnyek és káosz.

Legyen helyén az eszünk és a szívünk. Ne higgyünk azoknak, akik már korábban becsaptak minket és ne bízzunk azokban sem, akiket most új megváltóként tolnak amerikai pénzekből az arcunkba. Ez a mese most nem rólunk szól, ezt egy pillanatig ne feledjük.

Adjon az Isten, szebb jövőt!