Egy már bilincsben, de kevés!

Az MSZP alelnökét bilincsben viszik el – ez már tetszik. Végre olyan, ami hasonlít egy elszámoltatáshoz. Merhetjük remélni, hogy elkezdődött valami, és majd folytatódik?

Álnaiv kérdés. Dehogyis elszámoltatásról van szó. Ami történik, az jól érzékelhetően a Fidesz kampányának a része, a leleplezést gondosan a választások előttre időzítették.

Az ám, egyáltalán hogyan derült ki a Simon Gábor-féle 240 millió? Senki sem veszi be a kacsamesét az osztrák bank által végzett rutinellenőrzést. Talán a Fidesznek vagy a titkosszolgálatnak volt kémje valahol. Talán áruló van a szocik közt jó pénzért. Talán a Pojáca újabb tekervényes manővere azzal a céllal, hogy félretolja a pártbeli vetélytársait, és teljesen visszafoglalja a Maszopot. Egyelőre nem tudjuk. Kiderül valaha? Még az is lehet!

Azt hittem, hogy nicsak, nicsak, egy olyan csalási és pénzelnyelési ügy ez, amiben nincsenek érintve zsidók. Nos, előbb azt tudtuk meg, hogy Simonnak az ügyben a társa egy bizonyos Welsz Tamás volt, aki feltűnően nem fasiszta. Aztán kiderült, hogy a hamis bissau-guineai útlevelében Simon Gábor az anyja neve alapján a Gabriel Derdák álnéven szerepelt. Ennek hallatán tíz percig vihogtam, mert a Derdák név már ismerős a borsodi tanodás nagyon zsidó Derdák Tiborról (itt: Ébredező hatóságok). Tehát Simon is zsidó ezek szerint.

De már Mikszáth Kálmán megmondta: „Ahol pénz van, ott zsidó is van.”

Mindenesetre a Simon-eset kapcsán felcsillan a remény, hogy további pénzügyi és egyéb disznóságok kerülnek napvilágra. Nyersanyag garantáltan bőven van – akár az MSZP-nél, akár az összes többi bandánál. Mondom: az összesnél. Dugipénzek, sápok, harácsok, alapítványok, korrupcióból keletkezett vagyonok, privatizációk, titokzatos pénztárosok, offshore-ok, sunyi külföldi kapcsolatok, olaj, autópálya, adóeltitkolások, sikerdíjak, szürke eminenciások, sógorok és komák, régi jó elvtársak, vagyonkimenekítések, pályázatokról leszedett százalékok, ingatlanpanamák, bundázott közbeszerzések, elkótyavetyélt honvédelem, a legkülönbözőbb mutyik, minden. Akár a Fidesz folytathatja – ha akarja – a hasonló leleplezéseket, akár a Maszop állhat bosszút a Fideszen az ilyen borítás viszonzásával, akár a jó Simon fakadhat dalra merő bosszúból, hogy ha már egyszer neki kampec dolóresz, akkor az őt odadobó többieknek se legyen jó. Tessék eszkalálni!

Segítek a Fidesz-kormánynak. Itt van például a látókörömön belül Benedek Mihály, az egykori kiváló ózdi maszopos polgármester és az ő ügyei. (Olvassuk el hozzá ezt is: A patás). Igaz, hogy már nagy keservesen el sikerült hajtani, de még mindig aktuális, mert az ügyei még nem évültek el. Szépen modellezi, hogy mik folytak a Maszop-uralom alatt (is), amikről az átlagember nem tudhatott.

Ez a Benedek Mihály egyszerű nyócosztályos buszsofőr volt, de törekvő. Pontosabban csörtető. Annyira, hogy 1994-től kezdődően előbb nyolc éven át parlamenti képviselő volt, majd további nyolc éven át ózdi polgármester, mindkettő a Maszop színeiben. Ehhez elég volt felhúznia egy szaros öltönyt, és a fejére drótoznia egy szegfűt. Körülvette magát hasonló színvonalú figurákkal, és ő lett a Kiskirály. Hamisított hozzá magának egy éreccségi bizonyítványt. Ez később kiderült, be is ismerte, de úgy volt vele, hogy „na és”. Ezt simán meg lehet csinálni ugye. Már ez a hamisítás is érdekes, de még semmi a gazdasági dolgaihoz képest.

Körülbelül egymilliárdot lopott.

Kérem szépen, a mai világban egymilliárdot lopni nem olyan nagy produkció. De a szimpatikus Benedek a koldusszegény Ózdon tudott egymilliárdot lopni. (Minimum.) Ez már aztán sportteljesítmény!

Saját magától persze buta és piti lett volna hozzá. De ott állt mögötte a Párt, mármint a Maszop. Azon belül is egyes potentátok. Megyeiek és országosak. Azok adták az útmutatást és a védelmet, Benedek adta a kivitelezést.

Hogyan lehet egymilliárdot lopni még akár Ózdon is?

Hát először is adjuk el a közműveket. Áron alul persze. Eltűnik a közvagyon, drágábbak lesznek a közműszolgáltatások, na de a vevőtől ott a százalék a Jó Elvtárs zsebében.

Alakítsunk ki fizetős parkolást. Semmi sem indokolja a saját kapzsiságunkon kívül, de éppen elég az. Adjuk el a fizetős parkolás koncesszióját egy izraeli cégnek, aki havonta befizet az így keletkezett bevételéből egy kisebb összeget a város kasszájába, a nagy lóvét pedig elviszi magának, de közben a Polgármester Úrnak (és mögötte a maszopos elvtársaknak, például az akkor még nagyon közszereplő L. Moneykának) bőven csurran.

Mindez kispálya az ingatlanos dolgokhoz képest.

Építsünk uszodát pályázati pénzből, de az uszodához az építőanyagokat csakis attól a tüzép-cégtől vegyük meg, amelyiket mi alapítottunk személyesen magunknak direkt erre a célra. Építtessünk új Városházát, és közben vele párhuzamosan épüljön fel a saját új családi házunk csak amúgy mellékesen. Hozzunk Ózdra mindenféle multi-áruházat, semmi szükség rájuk, de ezek az áruházak az építési telküket nem a várostól veszik meg, hanem személyesen mitőlünk, mert előtte pár nappal mi vásároltuk fel az érintett telkeket a várostól fillérekért, és hatalmas saját haszonnal adjuk tovább az áruháznak. Ez sokszorosan ismételhető újabb áruházakkal. Sitty-sutty eltűnt a város vagyona, de valakik brutálisan meggazdagodtak, részben Benedek, részben az écákat, összeköttetéseket és védelmet adó háttérelvtársak ott Budapesten. A jóságos szocialisták.

Ezekről bírósági feljelentések születtek persze. Na nem a Fidesz mint akkori ellenzék részéről, ó dehogy! Ők lapítottak, és cserébe a helyi fő-fideszesek igazgatói posztokat és egyéb koncokat kaptak a hallgatásért. A feljelentők független képviselők voltak, illetve a Maszopon belüli kisemmizett elvtársak. Legvégül, szinte már közröhej tárgyaként a Fidesz is beadta a feljelentéseket, mert már nagyon kilógott a lóláb, hogy egyedül csak ők nem.

A feljelentések több hullámban ismétlődtek. A bíróságról azonban visszapattantak. Pedig már agyon volt bizonyítva minden, sőt maga Benedek sem tagadott. A bírói karban annyira jelen volt / van a maszopos maffia, hogy ellehetetlenítettek minden ilyen igazságszolgáltatást. Nem véletlen, hogy Orbán olyan nagy súlyt fektetett pár éve a bírói kar ősbolsi részének nyugdíjba zavarására, illetve arra, hogy a Handó Tünde-féle konstrukcióval kikerülhetővé tegye a maszopos brói maffia partvonalra szorítását a fontosabb ügyekben.

Nos tehát folytassuk már a Simon Gábor-jellegű leleplezéseket például ilyenek rendes feltárásával, mint ez az ózdi Benedek Mihály maszopos ex-polgármester, illetve az országban szerteszét működött száz hasonló helyijárati fáraó a mérhetetlen sok korrupcióval és közvagyon-ellopással. Közelednek az önkormányzati választások, a helyi posztokból is rugdaljuk már ki ezeket a figurákat!

És akkor a Maszop mindörökre meghencseredhet! Végleg megszabadulhatunk tőlük.