OV uzsorása

Érdekes fordulatot vett tegnap délelőtt Lázár János, miniszterelnökséget vezető államtitkár sajtótájékoztatója, amit eredendően a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) átalakításáról és a még le nem hívott EU-s pénzek sorsáról tartott. Történt ugyanis, hogy az esemény végén azon újságírói kérdésre, hogy mit szól Csányi Sándor korábbi, vele kapcsolatos kijelentéséhez, Lázár a következőket találta mondani: „A tudomásulvételen kívül nem tudok mást tenni, az ország első számú uzsorásával szemben mást nem lehet tenni. Bárhogy is páváskodik a devizahitelesektől megszerzett milliárdjaival, én meghunyászkodom. Aki ilyen fontos ember, azelőtt kénytelen vagyok”.

A teljes történethez hozzátartozik még, hogy nem ez volt az első pengeváltás Lázár és Csányi között, bár az igaz, hogy e legutóbbi volt talán a legélesebb. A nyílt beszólogatás még ez év tavaszán kezdődött, amikor Lázár a Rádió Q-ban kijelentette: „Egy-egy bankkonglomerátum születéséről kellene beszélni az elmúlt húsz évben. Arról, hogy hogy jött létre egy magyarnak tűnő nagybank, annak a vezetője milyen hatást gyakorol a magyar gazdaságra, a magyar társadalomra, a magyar politikára. Polip módjára hogyan hálózza be az országot.”

Csányi válaszára egészen júliusig kellett várni. Akkor az OTP vezére egy háttérbeszélgetésen így kommentálta Lázár polipozásos mondatait: „Néha 1-2 ember tesz megjegyzéseket, de ez sosem izgatott nagyon. Lázár urat nem ismerem személyesen olyan jól, de nagyon tehetséges politikus, láthatjuk, milyen jól elintézte a trafikügyet. Egyébként meg szerintem nem az a nagyfiú, aki állandóan beszól, ez a kisfiúk sajátossága.”

A műsor mindamellett, hogy igazán szórakoztató, több kérdést is felvet, vagy felvethet a narancsos háttérharcokkal kapcsolatban. Azt gondolom, az egyértelmű, az vitathatatlan, hogy Lázár csak úgy, magától nem megy neki, csak úgy magától nem keveredik konfliktusba az ország egyik legbefolyásosabb emberével, aki ráadásul a közvélemény előtt a miniszterelnök puszipajtása. Szinte biztos, hogy ezt OV jóváhagyása nélkül nem tette, nem tehette volna meg, főleg nem így nyilvánosan, ennyire nagy médiafigyelem közepette.

A háttérben minden bizonnyal a narancsos körök újrafelosztása zajlik, ahol a jelek szerint nincs már szükség se Csányira, se Demjánra, se a hozzájuk köthető csoportokra. Jól jelzi ezt Lázár mostani beszólása és OV napokkal ezelőtti nyílt konfliktusa Demján Sándorral a takarékszövetkezetek államosítása kapcsán.

Hogy mi lesz az adok-kapok vége, ma még nem látható, azonban az biztos, hogy se Csányi, se Demján nem fogja csak úgy hagyni, hogy kiszoruljanak a húsosfazék mellől. Persze az is előfordulhat, hogy tényleg menniük kell, de nagy probléma számukra akkor sem lesz, hisz legfeljebb majd beállnak a másik oldal mögé úgy, ahogy ezt tették már korábban is, amikor az elvtársakat erősebbnek érezték a narancsosoknál.

Ebből adódóan nem is az a kérdés, hogy mi lesz a két oligarchával, hanem az, hogy vajon OV mitől olyan magabiztos, mi van, mi lehet a háttérben, ami alapján le tud, le mer mondani két ilyen léptékű potenciális kampányfinanszírozóról, két ilyen nagy befolyással rendelkező kiskirályról?

A válasz, ha előbb nem, jövő tavasszal biztosan kiderül…