A megélhetési törzsfejlődés legújabb állomása

Nem mintha bármi jelentősége lenne, nem mintha bármit is számítana, de azért érdemes egy pillantást vetünk Szegedi Csanád megélhetési törzsfejlődésének legújabb állomására. Az ügy önmagában nem lenne érdekes, nem lenne meglepő, azonban ha beillesztjük az elmúlt hónapok történéseibe, akkor azt láthatjuk, hogy Csani tényleg rohamléptekkel halad előre új, immár cionista alapokon nyugvó karrierje építésében.

Erre pedig nagy szükség is van, mivel az európai parlamenti mandátum és vele az érdemi munka nélkül bezsebelhető milliók, szép lassan a múlt részévé válnak. Pénzre pedig ezután is szükség lesz, sok pénzre meg méginkább. Így aztán Csani úgy gondolta, hogy itt a ciklus végén, szerez még egy-két jó pontot a potenciális munkaadók szemében. A gondolatot aztán tett is követte, melynek folyományaként megszületett az alábbi beadvány az Európai Bizottsághoz:

Az elmúlt években erőteljes növekedés figyelhető meg Európában a szélsőséges csoportok és pártok erősödése terén, amely tendencia sajnálatosan egyre több tagállamban figyelhető meg. A magyarországi Jobbik és a görög Arany Hajnal megnyilvánulásai magukban hordozzák az erőszakot, mások kirekesztését és az antiszemitizmust is, amelyekre az Európai Unióban számos példát látunk nap mint nap. Az antiszemitizmus és a rasszizmus romba dönti mindazt a pozitív álmot, amelyet a békés, fejlődő Európa képes nyújtani az európai embereknek, és amely az európai kultúrán keresztül példát mutathat az emberiségnek.

A szélsőjobboldali szervezetek térnyerése hatalmas veszélyt jelent egész Európa számára, és csak bátor politikai lépésekkel lehet egységesen fellépni a gyűlölet ellen és az emberi jogok feltétlen tisztelete mellett.

A Bizottságnak milyen intézkedési tervei vannak 2014-ben az antiszemitizmus és a rasszizmus visszaszorítása érdekében?

Majd biztos, ami biztos alapon, Csani beadott egy másik írásbeli választ igénylő kérdést is, immár Izraellel kapcsolatban:

A zsidó hagyományok Európában nagy múltra tekintenek vissza, az uniós tagállamok kultúráinak pedig szerves részét képezik az izraelita kulturális és vallási szokások. Az európai kultúra kialakulásában (zeneművészet, festészet, közgazdaságtan, orvostudomány stb.) nélkülözhetetlen szerepet játszanak az európai zsidó emberek, akik nélkül nem teremtődhetett volna meg ezen sokszínű és fejlett társadalmi környezet.

Számos tagállamban, mint például Franciaországban, Magyarországon, Nagy-Britanniában, Svédországban és Belgiumban jelentős számú zsidó kisebbség él, amelyek számottevően hozzájárulnak az adott ország és ezzel együtt Európa gazdasági gyarapodásához és általános fejlődéséhez. Izrael a nehéz körülmények ellenére a Közel-Kelet legfejlettebb demokratikus államává alakult és jelentős gazdasági versenyképességgel rendelkezik, illetve számos európai ország fontos kereskedelmi partnere.

Európának nemcsak tradicionális érdeke fűződik az Izraellel való szorosabb szövetség kialakításához.
Véleményem szerint az EU-nak erkölcsi kötelessége a fentebb említett tényezők alapján szorosabbra fognia az Izraellel folytatott gazdasági és társadalmi kooperációt, amely mindkét partner részére kölcsönös előnyökkel járna.

A Bizottságnak milyen intézkedési tervei vannak 2014 és 2020 között az Izraellel való kapcsolat erősítése érdekében?

A nagy kérdés innentől már csak az, hogy Szegedi új gazdái miként értékelik a megtévedt, de most már jó útra tért fiú erőlködését. Nem lennék meglepve, ha az ifjú cionista néhány hónapon belül valamelyik agymosó alapítvány munkatársaként térne vissza akár az európai, akár hazai közéletbe. Bár ez utóbbi, azért érdekes húzás lenne részükről.

Elképzelem, ahogy Csani a Jobbik székház előtt, Dávid-csillagos zászlók között tiltakozik a „szélsőséges csoportok és pártok erősödése” ellen, aztán átballag az Élet menetére, hogy Zoltaival, Kövessel meg a többi megélhetési rettegővel karöltve végig vonuljon a városon…