Narancsos bohózat a bíróságon

Tegnap, napra pontosan az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülésének hetedik évfordulóján, a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa előtt megkezdődött az a per, melyben Gergényi Pétert és 13 társát készülnek felelősségre vonni a 2006-os őszi események miatt.

A hír első hallásra igazán szívmelengető, azonban ha kicsit jobban elmélyedünk a per irataiban, rögtön láthatjuk, hogy az egész történet nem más, mint egy hatalmas nagy átverés. Egy fideszes bírósági bohózat, ahol majd természetesen mindenről szó fog esni, de a lényeg, a jogos felelősségre vonás biztosan elmarad.

Az ügyészség ugyanis a tizennégy rendőri vezetőt - köztük Bene László volt országos főkapitányt és Dobozi Józsefet, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) egykori parancsnokát - nem az általuk elkövetett súlyos bűncselekmények miatt akarja elmarasztalni, nem a szemkilövetéseket, nem az ártatlan emberek ellen elkövetett az utcai terrort kéri rajtuk számon, hanem mindösszesen elöljárói intézkedés elmulasztásával vádolja őket.

Két kivétellel az összes rendőri vezető ellen ez a vád. Az egyik kivétel M. Gábor, a Szabadság tér helyszíni parancsnoka, a negyedrendű vádlott, akit parancs iránti, jelentős hátrány veszélyével járó engedetlenség bűntettével vádolnak. Ő volt az, aki a tévészékház ostromakor az ügyészség szerint nem volt képes ellátni a feladatát, széttárta a kezét, tehetetlenkedett. „M. Gábor az ostrom alatt a székház épületében bolyongott, és olyan szintű utasításokat adott az embereinek, hogy oltsák el a tüzet, amit nyilvánvalóan az ő parancsa nélkül is képesek lettek volna megtenni.” – áll a vádiratban.

A másik kivétel M. Zoltán, az ötödrendű vádlott, a tévészékház rendőri védelmének műveletirányítója. Ellene elöljárói gondoskodás elmulasztása a vád. Az ügyészség szerint az ő hibája az volt, hogy tudta: a tévét védő rendőrök védőfelszerelése hiányos, többeknek nem volt pajzsa, sisakja, mégsem tett semmit, nem próbálta pótolni a hiányt.

Ezek a vádpontok.

Ennek megfelelően az ügyészség többnyire felfüggesztett szabadságvesztést, esetenként pénzbüntetést indítványozott, mivel álláspontjuk szerint a parancsnokok bűnössége elsősorban intézkedések, illetve az eseményeket követő felelősségre vonások elmulasztása miatt állapítható meg.

Ennyi.

A per során tanúként fogják kihallgatni azokat, akik 2006 őszén rendőri bántalmazást szenvedtek el, és feljelentést tettek emiatt. Tanúskodni fognak az Ignácz-, az Árvai- és a Morvai-jelentések készítői. Behívják majd tanúnak a 2006 őszén hivatalban lévő kormány tagjait, az országgyűlés illetékes bizottságainak elnökeit és alelnökeit. Várhatóan az első hét vagy nyolc tárgyalási nap csak a vádlottak vallomásaival fog eltelni. A kilencedik naptól jönnek majd a tanúk. Páratlan heteken két, páros heteken egy tárgyalás lesz, így érhet véget az elsőfokú per majd 2014 végére, de a bíró szerint az sem kizárt, hogy csak 2015 elején lesz ítélet.

Jól látható, hogy a cél nem a felelősségre vonás, hanem a történtek folyamatos napirenden tartása. Ezzel az ütemezéssel az egész ügy majd kiváló lesz arra, hogy a narancsos propagandagépezet a kampány során be tudja mutatni, hogy milyen komoly elszámoltatás folyik ebben az országban. Minden hétre biztosítva lesz a híranyag, fel lehet majd idézni az akkori eseményeket, be lehet majd mutatni az akkori felvételeket.

A per végén pedig majd az összes vádlottak padján ülő szemétládának megveregetik a vállát, miközben a bíró majd kiszab valamilyen bagatell pénzbírságot. Aztán le lesz zárva az ügy.

Jobb esetben esetleg megtudhatjuk, hogy hogy hívják azt a rendőri intézkedést, amikor összeverünk valakit az utcán, majd utána megrugdosva otthagyjuk vérben fekve…