Vízszintes-függőleges

A  Bors  Vezér  Népe  című  havonta  megjelenő  kiadvány  a  Jobbik  Borsod megyei szervezetének a lapja. Színvonalát tekintve némi jóindulattal közepesnek minősíthető, bár mondjuk meg inkább kereken: ordít belőle, hogy dilettánsok csinálják,  és  a  posztjukat, a tevékenységüket nem annyira feladatnak, hanem zsákmánynak tekintik. Ha  még  őszintébbek  akarunk  lenni,  akkor  ne  titkoljuk, hogy kezdettől fogva a Szegedi-klán tömjénezését, körbenyalogatását szolgálja. A főszerkesztő Szegedi Márton volt – róla azonnal a régi sajtós mondás idéződik fel: „Ön újságíró, vagy még csak főszerkesztő?”

[nagyításért kattints a fotóra] 

Nem mellesleg a lapot újabban már lelkes aktivisták helyett pénzért bérelt cégek terjesztik. Úgy is lehet mondani, hogy a Jobbik elindult a profivá válás útján. Jelentsen azt, amit jelent...

Nos, ennek az újságnak a decemberi számában jelent meg a fent látható keresztrejtvény, persze a megfejtést majd az olvasóknak kellett kitölteniük. Nem is kevés idő telt el, mire a még Szegedi Csanád által odapakolt, és azóta is változatlanul meghagyott, tehát Csanád közvetlen befolyása alatt álló borsodi Jobbik-vezetőség ráeszmélt, mit is terjesztenek. Addigra már rengeteg példány kiment az olvasókhoz, nem lehetett visszavonni.

Amikor aztán felfogták a helyzetet, lett is kapkodás! Nem pusztán megyei szinten, hanem az országos vezetőség köreiben. Skandalum! Nem találtak más megoldást, mint azt, hogy összehívtak egy gyűlést Miskolcra egy étterembe, ahol közösen és rituálisan kitépték a lapból a rejtvényt, amit őszerintük „árulók” tettek be az újságba. És törik a fejüket, hogy ki férhetett hozzá a laphoz az elkészítés különböző stádiumaiban, ki lehetett a tettes.

Nem lett meg. De nyilvánvaló, hogy a Csanád üzelmeit leleplező, a Jobbikból még Csanád által kitúrt, de azóta sem visszavett és meg nem követett borsodi jobbikosok felől fúj a szél, és a mostani akció egyfajta válaszként értelmezhető Vona Gábornak nemrégi nyílt levelére, amelyet a borsodiakhoz intézett a megkövetés és az érdemi komolyan vétel nagyfokú mellőzésével.
Tehát a borsodiak azt fejezték most ki egyértelműen, hogy az ügy egyáltalán nincs lezárva. Cikket is írtak már, ami itt olvasható.

Amilyen kis pajkos viccnek tűnik ez a keresztrejtvényes gerillaakció, annyira súlyos és félreérthetetlen az üzenete. Azt adja tudtára mindenkinek, hogy ha nem történik érdemi rendrakás, nem történik a szó eredeti értelmében vett igazságszolgáltatás, akkor a Jobbik mindenestül belebukhat. Vona Gáborral és az egyre inkább a főnökének mutatkozó Szabó Gáborral együtt. Olyan információkra és a háttérben működő olyan mechanizmusokra vetülhet fény, amik jóvátehetetlen károkat okoznak a nemzeti radikalizmusnak.

Mindannyian ismerjük a receptet: ha nem tudsz valamit megakadályozni, akkor állj az élére. A rejtőzködő háttérhatalom nem tudta megakadályozni a Jobbik kialakulását és térnyerését, viszont mostanára azt a legalábbis gyanús helyzetet kell látnunk, hogy a legerősebb megyében Csanád bábjai maradnak a posztokban, az országos vezérkar pedig gyakorlatilag semmit sem tesz ellene.

Így aztán most már nagyon sürgősen intézkedni kellene valamit. A magát a rendrakás pártjaként hirdető Jobbiknak abba kell hagynia a szőnyeg alá seprést, a másról beszélését, a sumákolást, és dűlőre kell vinnie a borsodi ügyet, még inkább a Szegedi Csanád-ügyet. Így vagy úgy, de el kell intézni. Mert a fekély csak gennyed, nem múlik el. És ugye ami ma Borsod, az holnap Budapest és az egész ország – mint ahogy a parlamenti képviselők közötti kilépési hullámból és a légkör jól érezhető megváltozásából folyamatosan tapasztaljuk egy ideje.