A Mazsihisz honlapja a következő hírrel örvendeztet meg bennünket:
„Pénteken Magyarországra érkezett Maram Stern, a Zsidó Világkongresszus főtitkárának általános helyettese, hogy előkészítse a szervezet budapesti közgyűlését.
Maram Stern budapesti tartózkodása során találkozott a magyarországi zsidóság vezetőivel: Dr. Feldmájer Péterrel a Mazsihisz elnökével és Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgatóval.
Látogatása során fogadta őt és a MAZSIHISZ vezetőit Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, akinek tolmácsolta a ZSVK vezetőinek meghívását és egyben átadta az Orbán Viktor miniszterelnöknek címzett meghívólevelet.
A tervek szerint a ZSVK Közgyűlését ez év május elején tartják Budapesten, amelyet a Zsidó Világkongresszus a Magyarországi Zsidó Hitközség Szövetségével közösen szervez.
Hosszú évtizedek óta ez az első alkalom, hogy a Közgyűlését nem Jeruzsálemben tartják.”
Hiányzott ez nagyon.
Zsidó Világkongresszus 1948-ban
Mi is ez a Zsidó Világkongresszus? Talán nem mindenki tudja pontosan, hiszen nem vele kelünk és fekszünk.
A World Jewish Congressről (WJC) a Wikipédia bőséges ismertetőt nyújt.
1936-ban alapították Genfben, napjainkban a központja nem is olyan meglepő módon New Yorkban van, és hat regionális székhelyet működtet Brüsszelben, Jeruzsálemben, Párizsban, Moszkvában, Buenos Airesben és Genfben. Fő célja, hogy „a zsidó nép diplomáciai karjaként” szerepeljen.
Működésük eddigi 77 évében nagyon széles spektrumban tevékenykedtek. Már az is elég, amit nyilvánosságra hoznak, hát még amit nem. A második világháborúban odáig jutottak a befolyásban, hogy a vége felé személyesen Himmlerrel, a birodalmi SS-vezetővel is tárgyalni tudtak, és valamilyen úton-módon elérték nála például azt, hogy Ravensbrückből 4500 foglyot kieresszenek. A háború után persze „győztes félként” rohamosan megnőtt a hatalmuk, részt vettek Izrael állam megalakításának kibulizásában, a vesztes felek hadseregei „háborús bűnöseinek” felkutatásában, üldözésében és mindenféle hivatalos vagy stikában működő megtorló szervezetek kezére juttatásában, zsidó vagyonok visszaszerzésében, egyéb vagyonok megkaparintásában, a Vasfüggöny mögé került zsidók érdekvédelmében, az országonkénti zsidó szervezetek működésének koordinálásában, a mindenkori aktuális ajvékolási kampányok vezénylésében, Izrael állam fényezésében, a nem annyira diplomáciai szintű zsidó operatív szervezetek tevékenységének fedezésében és hálózati támogatásában. Napjainkban a fő slágerük „az antiszemitizmus terjedése elleni küzdelem”.
Vélhetőleg a májusi budapesti banzájnak is ez lesz a naponta ezerszer eldanolt refrénje.
Immár felesleges feltenni a kézenfekvő kérdést, hogy miért Magyarországra hozzák a gyűlésüket, ha egyszer itt állítólag rettegnek. Mostanra túl vagyunk ezen. Egyszerűen nincs értelme rájuk bizonyítani, hogy hazudnak. „Na és” alapon természetesnek veszik, hogy hazudoznak, és szemrebbenés nélkül folytatják tovább. Kajakból.
A vadászterület körbevizelése folyik. Elegánsabb szóval elbirtoklás. Sokszorosan és folyamatosan körbevizelték már az úgynevezett kultúrát, a médiát, nem véletlenül csapnak akkora ajvét, ha ezeken a területeken érdeksérelem éri őket. Mert nem is az adott konkrét veszteség a kínjuk olyankor, hanem a fegyverüket, az üzemmódjukat, a körbehugyozás (bocs) intézményét érzik fenyegetve.
Ez a körbepisálósdi mostanra léptéket növel. Hozzákezdtek igazán nagyban csinálni. Felpörögtek és megsűrűsödtek az aktusai. A vallási ünnepnek maszkírozott agresszív, kihívó és önmutogató nyíltszíni hanukázás, a futballmeccsnek és megtorlásának álcázott brutális provokáció után most alig fél éven belül itt jön Budapest harmadik körbepisálása. „Ez a miénk.” A látszattal egyre kevésbé törődnek. Mint ahogy Csányi is elszólta magát azzal, hogy a bekiabáló szurkolókat „nem magyar tévéfelvételek alapján” kívánja visszakeresni. Ahá, filmeztek persze, nem magyarok, de nem is tévések... Visszakereshetők vagytok egyenként, lépre mentetek.
Tehát nincs különösebb értelme rámutatni a logikai önellentmondásaikra, és nincs sok értelme kérdéseket feltenni sem.
A mostani szakaszban már kajakból teszik, amit tesznek, és a zsákmányterület körbevizelésének is egyértelmű a jelentése.
És még mindig akadnak, akik nem fogják fel!
5 kommentek:
Magyarország a magyaroké,és az is marad (!) Országunkra éhes Zsidó bűnözők: lehet pakolni!
Előzmények:
TRIANONI VÁDIRAT
http://serverdomain.info/pi/archiv/comment.php?comment.news.1973
Minden rázós döccenő ellenére - készpénz -és politikai pártok nélküli,biochipes "szép új világ" - hamarosan a szeretet erejét lesznek kénytelenek elszenvedni e zakkant,kufár világ kiagyalói és szolgái. A kérdés csupán az: egyénileg ki és milyen úton fog addig csetleni,botlani.A folyamatban 2 náció - pro és kontra - különösképpen érintett lesz (mintahogy a történelem során végig is az volt): XXIII. János és a II. Vatikáni Zsinat
|
XXIII. János pápa parasztcsaládból származott, és élete végén hálát adott, hogy szegényen halhat meg. Kevesebb, mint öt évig volt pápa. Összehívta a II. Vatikáni Zsinatot, amelynek megnyitásakor hangzottak el az alábbi szavak:
„Szemináriumainkban alig van ékesszólástan és a hívek kénytelenek végig kínlódni az újpapok gyatra beszédeit és naiv pietózus meséit! Tele a fejük spekulatív dogmával és az Ószövetség idejét múlt és megcáfolt antropomorfista nacionalizmusával s beleizzadnak szegény elneveltek, hogy kihozhassák az Isten egyetemes szeretetét, minden népeknek adott természeti jogokat és a Krisztusi-univerzalitást!
Vagyis hamis és ókori nívón mozgunk ma is, amikor a pozitív tudományok és az archeológia, antropológia és geológia, nemkülönben a megtalált Sumír Első-Biblia (Úr, 1954. Dr. N. Kramer: Parallel Biblia, 1956) is mindent világosan feltártak és megmagyaráztak.
Senki nem érti ezt a maradi és már kimúlt ószövetségi fontosságot, ami nagyrészt egy összelopkodott és átírt ókori hagyománynak és letűnt népnek (szumír, akkád, káld, babiloni) meghamisított történelme. Szóval kötve vagyunk valami ózsdi judaizmussal és nékünk nem elég Krisztus, az Isten Fia!…”
Nem sokkal az elhangzott beszéd után vitatott körülmények közt elhalálozott. Máig tartja magát az a nézet, hogy a szövegből is kitűnő nyilvánvaló zsidóellenessége miatt kellett meghalnia.
Tanulmányozva az élettörténetét, nyilvánvalóvá válik előttünk, hogy ahogy nácinak, úgy zsidóbarátnak is elhordták sokan, mint ahogy Hitlert is lezsidózzák azért, hogy hitelességét csökkentsék. Mindezekből inkább az a nyilvánvaló, hogy olyan céljai voltak, amelyeket sokan nem értettek, tevékenysége tehát közel sem idomult abba a szerepkörbe, amelyet a világ urai egy pápától elvártak. Szemben az utána választott pápák cionbarát tevékenységével.
Ez még önmagában nem értékelhető egyértelműen pozitívnak, viszont mindenképpen olyasmi, amin érdemes elgondolkodni. Tovább szemlélve tevékenységét, és elemezve a nyitóbeszédén elhangzottakat, látható, hogy egy olyan folyamattal ment szembe, amely kimondottan az egyházakat volt hivatott szellemi értelemben megsemmisíteni. Kifogásolja a gyatra és naiv beszédeket, az ószövetségi zsidó sovinizmust, és megemlíti, hogy a papság egyenesen el van nevelve! A judaizmus ellen kel ki, és látható az írásból, hogy azt elhagyva egyedül az evangéliumra akart koncentrálni.
Sokan a beszéd negatívumaként emelnék ki a „Sumír Első-Biblia” megemlítését. Azt sejtetve, hogy az ószövetséget a zsidók utálata miatt erre cserélné le. És mint azt egyéb pszichológiai kondicionálások a népben és a hívőkben már hazug módon tudatosították, ez a legnagyobb bűn, amelyet ember elkövethet. Odáig torzították ugyanis az ember lelkét a hazugságaikkal, hogy ez (mármint a zsidóellenesség) egyenesen istentelenségnek tűnjön, és akár a zsidó iratokkal szemben bármit is jónak tartani egyenesen gonoszsággá váljon sokak szemében.
folyt. : XXIII. János és a II. Vatikáni Zsinat
Valójában egyetlen dolog van, ami az ószövetséget az emberekkel, és az egyházvezetőkkel is megutáltatta, a zsidóság tevékenysége. A zsidók antiszemitizmus-kutatónak hívják azokat, akik azt kutatják, hogy hogyan is lehetne a zsidóság bűne ellen lázadó emberek természetes erkölcsi reakcióját megkerülve további sötét bűnöket rájuk erőltetni, vagy elkövetni ellenük, és egyben a hazugságok hálóját észrevétlenül tovább szőni. Rengeteg erőt, időt és pénzt fordítanak arra, hogy tanulmányokat, felméréseket végezzenek, és megfigyeljék ezeket a reakciókat, és a hatalmukat az emberi elme felett még tovább fenntarthassák, kiterjesszék, megerősítsék, elaltatva az emberek figyelmét, igazságérzetét. Akármit is talál ki a nemzeti oldal, a zsidók azonnal elemezgetni kezdik, és újabb hazugságokat dolgoznak ki a hatástalanítására.
XXIII. János pápa viszont átvitt értelemben valamibe nagyon belenyúlt, amikor kimondta ezeket a szavakat. És az ő pozíciójában ez nem volt megengedhető, meg kellett halnia. Lehet, hogy nem is mérgezés volt, hanem csak az orvosa írt fel neki egy másik gyógyszert, és az elöregedett szervezete az átállás jelentette megterhelést nem viselte el. Vagy csak véletlenül elkapott valami ritka betegséget. Sok olyan trükk van, amely nem minősülhet gyilkosságnak, mégis eltávolíthatja a problémás személyt. Persze az is lehet, hogy könnyen kimutatható gyilkosság volt, de minden érintett hallgat a mai napig.
De miért történt mindez? Mert azt a kérdéskört kezdte boncolgatni, amely a keresztények ellen kitalált egyik legelterjedtebb és leginkább bevált félrevezetési módszert is tartalmazza: a zsidóság tömjénezése és magasztalása az ószövetség által, és a talmudi-sátáni magyarázatok becsempészése a keresztény hitvilágba (mert az összelopkodott szellemi tartalom az Ószövetségre ha nem is, de a talmudra mindenképp érvényes, beleértve a varázslást, idézést, csillag- és egyéb jóslást, és más dolgokat is). A sötétségnek ezt a csapdáját ismerte fel, és ezért hívta össze a II. Vatikáni Zsinatot, amely ha ennek a lelki harcnak és ellenállásnak a jegyében sikeres, felszámolhatta volna a talmud és evangélium összekeverésén alapuló sátáni szinkretizmust (mellékesen: XXIII. János korábban a Lateráni Egyetemen ókeresztény irodalomtörténetet tanított, tehát alaposan ismerte a kérdéses anyagokat). Megtisztíthatta volna az egész katolikus egyházat a farizeusok kovászától, a magát tökéletesnek mutató de végtelenül romlott talmudi bölcsességtől, amely ha az egész világon sikeresen megy végbe, kivégezhette volna a cionista világrendszert – egyszerűen azért, mert az emberek felébredtek volna a kábulatból, és tisztábban kezdtek volna látni. Jelentőségét tekintve tehát a reformációhoz lehetett volna hasonlítani. Nyilvánvaló, hogy ez halálos veszélyt jelentett a zsidó világuralomra: radikális és gyors megoldás kellett a cionistáknak.
XXIII. János halála után megváltozott szellemiségben folytatódott a zsinat. Azzá vált, aminek ma is ismerjük: egy olyan határozat-gyűjteménnyé, amely liberális szellemiség terén alulmúlja a legvadabb szabadkőműves páholyok alapelveit is. Vagyis önmaga torz tükörképévé. Külön érdekesség, hogy a következő pápáról köztudomású volt, hogy zsidó családból származott…
Megjegyzendő, hogy az eddig megjelent véleményeink, kritikáink vagy észrevételeink jelentős része pontosan ugyanezt a problémát elemzi, és keresi rá az elméleti-gyakorlati megoldást. Pontosan ugyanezért emlegetünk olykor judaizmust vagy judeo-kereszténységet, mert látjuk, amit XXIII. János pápa is látott, és amiért meg kellett halnia. Mert ha a pápa a pápaság intézményét és egyéb tanításait, írásait nem is igazolta, de erről a beszédéről az életével bizonyította, hogy hiten alapul és igaz.
Élő Rózsafüzér zarándoklat Budapest körül május 11-én lesz. 7X fogjuk körbejárni "Jerikó" falait. https://plus.google.com/105245604378965526443/about
Jó buli lesz. :)
Megjegyzés küldése
Kedves Kommentelők!
A könnyebb és legfőképp az értelmesebb kommunikáció biztosítása érdekében, szeretnénk mindenkit arra kérni, hogy a hozzászólásaitokat valamilyen névvel tegyétek meg.
Ez a "Profil kijelölése mint:" legördülő menüben a "Név/URL-cím" lehetőséget választva, majd a név beírása után az URL sort üresen hagyva, végül a "Tovább" gombra kattintva egész egyszerűen megtehető.
Köszönjük!
Radical Puzzle