Igazán jó kis hely ez

Azt hiszem, mi itt Magyarországon méltán lehetünk büszkék arra a közösségre, aminek immár nyolc éve a tagjai vagyunk. Méltán lehetünk büszkék, mert amíg mi itt, ebben a kicsiny országban a mindennapok túlélésért küzdünk, addig ezen közösség berkein belül vannak olyanok, akik nagy üvegpalotákban, egy Európai Bizottság nevű egyletben szinte éjt nappallá téve dolgoznak azért, hogy a mi életünk szebbé, jobbá és hasznosabbá váljon. Ugyan ezeket a remek biztosokat, ezeket a nagyon felvilágosult csinovnyikokat a kutya nem választotta meg, de ők mégis rendületlenül teszik a dolgukat és alkotják meg a nagyon fontos problémák megoldását szolgáló jogszabályokat az Európai Unió polgárainak töretlen épülésére.

És mivel Európában manapság már semmilyen probléma nincsen, semmilyen megoldandó gond nem létezik, ezért az uniós biztosok úgy gondolták, hogy a görbe, EU-szabványtalan uborkák és a disznók pöttyös labdával való ellátásának problematikái után, most valami komolyabb, emberibb kérdést is napirendre kell tűzniük. Végül hosszas tanakodás úgy döntöttek, hogy a fodrászat lesz az, amit uniós szinten mindenképpen és persze halaszthatatlanul kezelni kell, kezelni szükséges.

Meg is született hát a szabályozás, aminek külön érdekessége, hogy azt személyesen a ”magyar” biztos, Andor László felügyelte, akit mint tudjuk, a nagy egyesítő, maga Bajnai Gordon jelölt még 2009-ben erre a posztra. Nem kérdés, igazán büszkék lehetünk mindkettőjükre. Gordonra, mert végülis ő ajándékozta meg az európai közösséget ezzel a derék emberrel, és persze Andor elvtársra is, aki többek között levezényelte ennek a nagyon fontos kérdésnek a megoldását.

Így aztán most már EU-előírásban van rögzítve, hogy a fodrászok, milyen cipőben végezhetik a munkájukat, mit viselhetnek magukon munkaidőben, és milyen mennyiségű hajvágást végezhetnek naponta.

A szabályozás értelmében magas sarkú cipőben nem vágható haj és a munkavégzés során a fodrászoknak le kell venniük a karkötőiket, óráikat, gyűrűiket – természetesen a jegygyűrűt is beleértve.

És a legszebb.

A munkaadónak, vagy ha egyszemélyes vállalkozásról beszélünk, akkor a vállalkozónak úgy kell megszerveznie a napi munkamennyiséget és az elvégezendő munka típusát, hogy az az alkalmazottaknak, vagy saját magának ne okozzon „érzelmi összeomlást”.

 Nem, ez nem vicc.

Az Európai keretegyezmény a munkahelyi egészségvédelemről és biztonságról a fodrászati ágazatban című szabályozás 9. szakaszának 2. pontja tényleg erről rendelkezik: „A munkáltató az egészséges és kiegyensúlyozott mentális környezet biztosítása céljából – az erőforrás-gazdálkodás optimalizálásával és az érzelmi összeomlás elkerülése érdekében – gondosan készíti elő a munkát, valamint megfelelően szervezi meg a munkaidőt és a feladatokat.” 

Azt hiszem, most már hátradőlhetünk. Egy újabb probléma kipipálva. Sőt, meg is nyugodhatunk, mert a szabályozás nem csak megszületett, de arra is van garancia, hogy az utóélete is nyomon követésre kerül: „A felek európai szintű ágazati munkacsoportot hoznak létre. A munkacsoportban mindkét fél részéről öt-öt képviselő vesz részt, akik évente egyszer találkoznak. A munkacsoport a megállapodás végrehajtása terén, nemzeti szinten megtett előrelépésről az Európai Szociális Párbeszéd Bizottságának évente beszámol. A munkacsoport a technika jelenlegi állása, többek között a tudományos eredmények és az illetékes szervek megállapításai alapján időszakosan felülvizsgálja a kockázatokat.” – áll a jogszabály Preambulumában.

Azért valljuk meg. Ez és a többi ilyen hatékonyságú európai aktatologatás megér nekünk, európai polgároknak évi 8,4 milliárd eurót, cirka 2400 milliárd forintot. Ez nem is kérdés. Erre érdemes áldozni. Arról már nem is beszélve, hogy a legújabb EU elképzelések szerint a brüsszeli diplomaták 5 százalékos béremelést gondolnak maguknak jövőre megszavazni, tekintettel a 2 százalékos inflációra, miközben azt fontolgatják, hogy 20 százalékkal csökkentik a szegényebb régiók, köztünk hazánk felzárkóztatására szánt forrásokat.

Mit mondhatnánk erre?

Igazán jó kis hely ez. Az pedig még külön jó, hogy még bele is dirigálnak a dolgainkba.

Kell ez nekünk, ez nem is kétséges...