Sürög-forog már a hóhér a kötéllel

Néha kell egy vers, egy gondolat. Egy halvány fény, mely utat mutat, mely felvidít, vagy éppen elgondolkodtat a rohanó hétköznapok és a mindennapok hülyeségei közepette. Néha kell egy vers, melynek egy-egy sora a fejünkben marad, amit aztán utána akár napokig hurcol magával az ember. Néha kell egy vers, hogy rádöbbenjünk arra, hogy ugyan múlik az idő, de az igazi nagy kérdések nem igazán változnak, hogy vannak örökérvényű gondolatok, amelyek ugyanúgy igazak voltak tíz, húsz, ötven, száz évvel ezelőtt, mint ahogy igazak mai is. És néha kell egy vers, ami néhány sorban mindent elmond a világról. 

Ma egy régi népköltés: A 13 aradi vértanú emlékére 

Jaj de búsan süt az őszi napsugára 

Az aradi vártömlöcnek ablakára 

Szánja azt a tizenhárom magyar vitéz 

Ki a tömlöc fenekén a halálra kész 

Elítélték sorba mind a tizenhármat 

Szőttek-fontak a nyakukra ezer vádat 

Elnevezték felségsértő pártütőknek 

Mert a magyar szabadságért harcba keltek 

Nyílik már a börtönajtó vasa, zára 

Jertek, jertek hős magyarok a halálba 

Búcsúzzatok el egymástól mindörökre 

Úgy menjetek, úgy szálljatok jobb életre 

Ki is jöttek vérzőszívvel valahányan 

Elbúcsúztak egy-két szóval, katonásan 

Gyerünk pajtás az Istenhez fel az égbe 

Hadd fordítsa szemeit a magyar népre 

Ó mily boldog kit elsőnek nevezének 

Kit a halál legelsőnek ölelé meg 

Jaj de veszett kit végsőnek hagytak hátra 

Hogy bajtársi szenvedésit végig lássa 

Sürög-forog már a hóhér a kötéllel 

Számolni egy hős magyarnak életével 

Isten veled szabadságom, akasztófa 

Rajtad halok meg hazámért nem hiába 

Aradi vár, aradi vár halál völgye 

Híres magyar hősöknek a temetője 

Viruljanak környékeden sírvirágok 

Felejthetetlen legyen az ő halálok 

(népköltés) 

Korábbi kapcsolódó írásaink: 
Éljen a haza! Allez Jäger! [2011] 
Gróf Batthyány és az idegenek [2010] 
160 éve [2009]