Papírforma, avagy így megy ez a gyarmatokon

Egy távolról, szabad szemmel is jól látható pénzkupacba mertem volna fogadni, hogy majd ez lesz az ügy vége. Hogy majd előtúrnak valamilyen jogszabályt, ami elsőre úgy nézz ki, mintha helytálló lenne, amibe majd a végsőkig lehet kapaszkodni. Miközben második olvasás után a legnagyobb jogi analfabéta is rádöbben arra, hogy az egész cirkusz célja nem más, mint jogi szövegbe burkolni azt az egészen egyszerű tényt, hogy 2012 Magyarországán zsidók ellen, állami intézmény, mégha jogszerű, mégha minden szempontból indokolt is lenne, nem lép, nem léphet fel…


Egy távolról, szabad szemmel is jól látható pénzkupacba mertem volna fogadni, hogy majd ez lesz az ügy vége. Hogy majd előtúrnak valamilyen jogszabályt, ami elsőre úgy nézz ki, mintha helytálló lenne, amibe majd a végsőkig lehet kapaszkodni. Miközben második olvasás után a legnagyobb jogi analfabéta is rádöbben arra, hogy az egész cirkusz célja nem más, mint jogi szövegbe burkolni azt az egészen egyszerű tényt, hogy 2012 Magyarországán zsidók ellen, állami intézmény, mégha jogszerű, mégha minden szempontból indokolt is lenne, nem lép, nem léphet fel.

Gondolom, még sokan emlékeznek arra a nagyjából két héttel ezelőtti hírre, ami arról szólt, hogy egy magánszemély és néhány jobbikos képviselő feljelentést tett Efraim Zuroff ellen hamis vád gyanújával. A feljelentők a keresetüket arra az ügyészségi közleményre alapozták, amelyben a nyomozóhatóság megállapította, hogy Zuroff vádjával ellentétben, a ma 97 éves Csatáry Lászlónak nem volt köze az 1941-es kamenyec-podolszkiji deportálásokhoz, annál a ténynél fogva, hogy a kérdéses időszakban minden kétséget bizonyíthatóan nem tartózkodott Kassán, ráadásul akkori beosztása miatt nem is tudta volna befolyásolni a háromszáz hontalan zsidó deportálását.

A Zuroff elleni keresetet még a független szakértők is megalapozottnak találták, mivel a megélhetési nácivadász vádjáról éppen az ügyészség állapította meg, hogy valótlan. A Btk. 233. §-a pedig teljesen egyértelműen ad útmutatást az ilyen esetekre: „Aki a hatóság előtt mást bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol, más ellen bűncselekményre vonatkozó koholt adatot hoz a hatóság tudomására bűntettet követ el. A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a hamis vád alapján büntetőeljárás indul.”

Azt hiszem, ezen nincs mit színezni. A Zuroff által megfogalmazott vád hamis, ezt az ügyészség megállapította és az is egyértelmű, hogy az ügyben a hamis vád alapján Csatáry ellen eljárás indult. Azonban látszódjék bármennyire is egyértelműnek a dolog, a végére azért mégis úgy alakult minden, ahogy annak egy szellemileg és gazdaságilag megszállt zsidó gyarmaton alakulnia kell.

A nyomozóhatóság tegnap meghozta a döntését, melyet Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője ismertetett: „A Budapesti Nyomozó Ügyészség elutasította azokat a büntetőfeljelentéseket, amelyeket Efraim Zuroff, a Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi igazgatója ellen hamis vád gyanújával tettek. A feljelentések azért kerültek elutasításra, mert a büntető törvénykönyv szerint, ha a hamis vád alapján nyomozás indult, annak befejeződéséig csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható büntetőeljárás. Ilyen feljelentést azonban az ügyészség nem tett.”

Magyarul. Azért nem vizsgálják az ügyet, mert azt csak akkor tehetnék meg, ha saját maguk (értsd az ügyészség maga) tettek volna feljelentést Zuroff ellen. Ők viszont nem tettek. Így mindenki elmehet a sunyiba.

Ha jobban belemászunk a történetbe, akkor könnyen megtaláljuk a Btk. 236. §-át, amire az ügyészség most hivatkozik. E szerint „Ha a hamis vád folytán eljárás (alapügy, [Zuroff feljelentése Csatáry ellen]) indult, ennek befejezéséig hamis vád miatt büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható. Az ilyen feljelentés esetét kivéve a hamis vád elévülése az alapügy befejezésének napján kezdődik.”

A szabályozást olvasva elsőre úgy tűnik, mintha nekik lenne igazuk. Azaz ”külsősök” csak akkor tehetnek feljelentést, ha már az alapügyet lezárták. Azonban attól nem lehet eltekinteni, hogy Csatáry László ellen az 1941-es kassai deportálások ügyében megszüntették a nyomozást, és ez így van akkor is, ha a feljelentés másik, az 1944-es kassai deportálások kapcsán indított részében az eljárás még folyamatban van. Így elvileg nem csak az ügyészség, hanem bárki más is tehet feljelentést a lezárt ügy kapcsán hamis vád miatt.

Természetesen még naphosszat lehetne tovább folytatni a jogi csűrés-csavarást, de azt gondolom, túl sok értelme nem nagyon van ennek. A hatályos államközi megállapodások fényében meg pláne felesleges. Magyarország és Izrael között ugyanis nincs kiadatási egyezmény. Ergo, ha netán indulna is eljárás, a zsidók holtbiztos, hogy nem adnák ki Zuroffot.

A helyzet az, hogy Zuroff bárkit feljelenthet, bárkit meghurcoltathat Magyarországon, de őt nem jelentheti fel senki, pontosabban feljelentheti, de annak eredménye lényegében nem lesz, nem lehet, mivel a keresetnek és az esetleg az alapján hozott ítéletnek igazából soha senki nem tud érvényt szerezni.

Így megy ez a gyarmatokon.