Zuroff akarva-akaratlanul, de üzent nekünk

Gondolom, már többen értesültek arról, hogy a napokban újra nálunk hakniturnézik Efraim Zuroff, a gátlástalan cionista ámokfutás mintapéldánya. A látogatás apropóját az adta, hogy most jelent meg magyarul a megélhetési nácivadász ”munkásságát” bemutató, Az utolsó esély akció - küzdelem a náci háborús bűnösök felelősségre vonásáért című könyv. A magyarországi látogatásra Zuroff természetesen nem érkezett üres kézzel. Hozott egy szakajtónyi észt is, amit aztán a cionista média teljes támogatásával bőkézzel kezdett el osztani a honi felvilágosulatlanok között…


Gondolom, már többen értesültek arról, hogy a napokban újra nálunk hakniturnézik Efraim Zuroff, a gátlástalan cionista ámokfutás mintapéldánya. A látogatás apropóját az adta, hogy most jelent meg magyarul a megélhetési nácivadász ”munkásságát” bemutató, Az utolsó esély akció - küzdelem a náci háborús bűnösök felelősségre vonásáért című könyv. A magyarországi látogatásra Zuroff természetesen nem érkezett üres kézzel. Hozott egy szakajtónyi észt is, amit aztán a cionista média teljes támogatásával bőkézzel kezdett el osztani a honi felvilágosulatlanok között.

Így aztán a híradásokból megtudhattuk, hogy manapság a Simon Wiesenthal Központ legkeresettebb "nácija" ismét egy magyar ember, Csatáry László, aki a vád szerint anno rendőrtisztként részt vett a kassai zsidóság deportálásában. Az ügy érdekessége, hogy csakúgy, mint Képíró Sándor esetében, itt sincs semmiféle konkrét bizonyíték arra, hogy a most 95 éves Csatáry annak idején bármilyen kegyetlenkedést is elkövetett volna. De ez a tény Zuroffot egyátalán nem zavarja. Ő mindenáron eredményeket akar felmutatni, pontosabban neki mindenáron eredményeket kell felmutatnia, hogy bebizonyítsa, van létjogosultsága a tevékenységének, hogy alátámassza a Wiesenthal Központ szükségességét. Ezért aztán jó zsidó módjára gátlástalanul átgázol mindenen. Át a józan észen, az emberségen, a tisztességen. Nem érdekli, hogy nincsenek bizonyítékok, nem érdekli semmi, csak a saját aljas kis ”igazsága” és persze a megélhetése. Így aztán nagyon nem lehet kétségünk afelől, hogy a Csatáry László elleni gazemberség hamarosan majd a tárgyalóteremben folytatódik, ismét végleg megkeserítve ezzel egy szerencsétlen öregember utolsó napjait.

Mielőtt valaki azt gondolná, hogy a mosatni Zuroff-cirkusz ezzel be is fejeződött, annak jelezném, hogy nem igazán. Egészen pontosan fogalmazva, ez csak a bevezető volt, a lényegi észosztás ezután indult el. Zuroff ugyanis nem meglepő módon fellépési lehetőséget kapott az ATV-n is, ahol aztán egy igazi benyalós rettegőshowt sikerült összehozniuk Kálmán Olgával.

A műsorban többek között értékelték és elemezték a magyarországi fejleményeket, folyamatosan ajvékolva a szerintük erősödő Horthy-kultusz miatt. Zurhoff végül odáig merészkedett, hogy konkrétan megmondta, hogy nekünk, magyaroknak kiket kell hősként tisztelnünk, kikre szabad példaképként felnéznünk:

„Az egy kritikus kérdés, hogy kik lesznek az új Magyarországnak, a demokratikus Magyarországnak, a demokratikus Litvániának, Észtországnak, Ukrajnának a hősei. Hogyha ezek olyan emberek lesznek, mint Nyirő és Horthy, akkor egy nagy problémával nézhetünk majd szembe. Hogyha olyan emberek lesznek, akik a II. világháborúban zsidókat mentettek… ilyen embereknek kellene lenni a hősöknek, nem olyanoknak, akik üldözték őket.”

A fenti kijelentések természetesen megérnének egy vég nélküli kurvaanyázást, de most mégis lépjünk tovább, mert ezután Zuroff mondott egy olyan mondatot, amiről azt gondolom, hogy az számunkra is megfontolandó és megjegyzendő. Ezt a mondatot nem nagyon idézte a sajtó, nem nagyon domborította ki senki sem, pedig alapjaiban, eszenciájában ragadja és világítja meg a legfontosabb cionista törekvést:

„Az a kérdés, minden társadalom szempontjából, hogy kik lesznek a hősök. Ahogy különböző pártok versenyeznek egymással, hogy kinek lesz több képviselője a parlamentben, ugyanilyen harc van azért, hogy ki ellenőrzi a történelmet, hogy ki ellenőrzi az emlékezetet. Mert azok, akik ma az emlékezetet ellenőrzik, azok kormányozhatnak a jövőben…”

Azt hiszem, a fenti sorokat nem kell megmagyarázni, mert abban egyértelműen benne van a lényeg. És ne feledjük azt sem, hogy nem szégyen az ellenségtől tanulni. Ezért aztán mi is jól jegyezzük meg, jól tegyük el ezt a gondolatot, mert a magunk javára fordítva ez biztosítja, ez biztosíthatja a mi túlélésünket is:

Akik ma az emlékezetet ellenőrzik, azok kormányozhatnak a jövőben…