Újabb gondok merültek fel, avagy a fej újra a seggben

Alig, hogy meghozták az EU pénzügyminiszterei a magyar kohéziós alapok befagyasztásának visszavonásáról szóló döntést, az Európai Bizottság újabb három ügyben indított kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben. Most olyan súlyos kérdések kerültek napirendre, mint a pálinkafőzés kérdése, a tyúkketrecek ügye valamint a környezetvédelmi szabályozás pontosítása. Nem számít, hogy Görögország csődben van, hogy Spanyolország és Olaszország a csőd szélén táncol, hogy az egész Európai Unió a bedőlés határán mozog. Mindez nem érdekes. A lényeg a tyúkketrec, és a magyarok otthoni pálinkafőzése…


Alig, hogy meghozták az EU pénzügyminiszterei a magyar kohéziós alapok befagyasztásának visszavonásáról szóló döntést, az Európai Bizottság újabb három ügyben indított kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben. Most olyan súlyos kérdések kerültek napirendre, mint a pálinkafőzés kérdése, a tyúkketrecek ügye valamint a környezetvédelmi szabályozás pontosítása.

Az Európai Bizottság álláspontja szerint meg kell szüntetnünk a pálinka teljes jövedékiadó-mentességét, összhangba kell hoznunk az uniós szabályokkal a környezetvédelmi hatástanulmányokra vonatkozó rendelkezéseket, és a lehető leghamarabb be kell tiltanunk a hagyományos tojóketreceket.

Ezek a komoly problémák vannak. Az EU bürokratáit manapság ezek a roppant súlyos kérdések aggasztják. És az egészben az a legszebb, vagy a legdurvább, hogy a nagy EU-okostónik által feszegetett ügyekben nem nekik van igazuk.

Az otthoni pálinkafőzés kapcsán hozott jövedéki adóról szóló magyar törvény ugyanis még független szakértők szerint is teljes mértékben megfelel a közösségi jognak. Annak fényében pedig pláne nem vitatható a jogszabály, hogy Ausztriában és Németországban is ilyen elven működő szabályozás van életben. Azaz az EU megint olyan dolgot akar rajtunk számon kérni, ami más tagállamoknál már évek óta bevett gyakorlat.

Hasonló a helyzet a környezetvédelmi hatástanulmányokra vonatkozó kérdéskörben is. Az EU-s környezeti hatásvizsgálatról szóló irányelv egyik alapvető célja, hogy biztosítsa azt, hogy a jellegüknél, méretüknél vagy elhelyezkedésüknél fogva a környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorló projektek, hatásvizsgálat-kötelesek legyenek. Azonban ma Magyarországon létezik ilyen szabályozás és a mindennapok során alkalmazzák is azokat. A nagyobb projektek kapásból hatásvizsgálat kötelesek, a kisebbek pedig minden esetben adatszolgáltatásra kötelezettek. És ha ez utóbbi esetben a környezetvédelmi felügyelőség az adatokból azt gyanítja, hogy az adott projekt környezetvédelmi szempontból problémás lehet, akkor a kisebbeknél is előírhatja a részletes hatástanulmány elkészítését.

Azt pedig csak halkan jegyzem meg, hogy lehet bármilyen környezetvédelmi szabályozás, ha azt a lobbi-érdekek a mindennapokban felülírják. Gondolom, még mindenki emlékszik a Szentgotthárd melletti Heiligenkreuzba tervezett hulladékégető ügyére. Az Őrségi Nemzeti Park tőszomszédságába tervezett üzem is megkapta az osztrákoktól az engedélyt, holott már az első pillanattól egyértelmű volt, hogy ezt a projektet azon a területen bűn megvalósítani. Azonban mégis mindenhol zöld utat kaptak és csak a bátor, kitartó lakossági tiltakozás tudta megakadályozni az építkezést.

És végül a tyúkketrec. Azt hiszem, ez a legjellemzőbb ügy. Ebben benne van minden, minden, ami a felvilágosult Európai Unió lényege.

Január óta az uniós szabályok alapján a tojótyúkok kizárólag fészkelőhellyel, kapirgálótérrel és ülőrúddal felszerelt „feljavított ketrecekben”, illetve alternatív rendszerekben tarthatók. Az irányelv szerint minden egyes tojónak 750 négyzetcentiméteres területet kell biztosítani a ketrecben; emellett fészekládáról, alomról, ülőrúdról és karomkoptató eszközökről is gondoskodni kell, hogy „a tyúkok kielégíthessék biológiai és viselkedésbeli igényeiket”.

Az EU-s kívánalom megvalósítása a magyar hétköznapokban a következőképpen alakul. Tyúkonként ötezer forint a ketrec átalakítása, ráadásul az átalakított ketrecekben drágább a tojás előállítása, mivel az új szabályok miatt 25-30 százalékkal kevesebb tyúkot lehet tartani ugyanakkora területen. Ha az állatok szabadabban mozognak, több energiára van szükségük, több takarmányt esznek. Ráadásul mivel egymást csipkedik, a tojás könnyebben megsérül, így több a selejt. Ha a hagyományos ketrec termelési költségeit 100 százaléknak vesszük, akkor az új típusú ketrecben egy tojás előállítása a hozzáértők szerint 10-20 százalékkal, esetenként akár 30 százalékkal is magasabb lehet. A szabadtartás költségei mintegy 50 százalékkal magasabbak, míg a bio- vagy organikus tartásban a költség akár a hagyományos kétszerese is lehet.

Mielőtt valaki félreértene. Nem azzal van a baj, hogy a tyúkoknak kényelmesebb életet akarnak teremteni. A baj ott van, hogy ezzel teljesen ellehetetlenítik az ágazatban dolgozókat, mivel az egyik oldalról az új tartási normák megkövetelésével elkerülhetetlenül növelik az előállítási költségeket, a másik oldalról viszont nem szabályozzák a piacot. Így ahelyett hogy megvédték volna az európai termelőket, és betiltották volna az EU-n kívüli behozatalt, rászabadították Európára az olcsó kínai, török és dél-amerikai termékeket, ahol magasról tesznek a luxusketreces tartásra, meg a „tyúkok biológiai és viselkedésbeli igényeire”.

Mint jól látszik az EU bürokratái a seggükben tartják fejüket. Miközben Brüsszel drákói szigorral ellenőrzi az uniós, így a magyar termelőket is és luxuskörülmények közötti tartást előíró állatjóléti intézkedéseket hoz, aközben mindenféle kontroll nélkül, a közegészségügyi kockázatokat figyelmen kívül hagyva engedi a közösségi országok piacaira áramolni az akár tizenháromezer kilométerről is érkező állati termékeket.

Ezek vannak.

Nem számít, hogy Görögország csődben van, hogy Spanyolország és Olaszország a csőd szélén táncol, hogy az egész Európai Unió a bedőlés határán mozog. Mindez nem érdekes. A lényeg a tyúkketrec, és a magyarok otthoni pálinkafőzése.

Azon gondolkodom, hogy vajon az elmentek ti a bús picsáb@ remek kis véleményfoszlányon kívül, lehet-e ezt a nagyon felvilágosult európai problémakört másképp is kommentálni?