A guanódobálás újabb fejezetéhez érkezett


Az, hogy a közvélemény-kutatások milyen eredményeket közölnek, egy dolog. Mindannyian tudjuk, hogy az éppen aktuális adatok, a felméréseket végző cégek hovatartozásától függően, jobbára az egyes politikai oldalakhoz köthető érdekeket tükrözik vissza, mintsem az objektív valóságot. Azonban a trendeket, a hónapok óta zajló folyamatokat nem árt figyelni, hisz abból, ha a teljes igazság nem is, de azért a folyamatok iránya nagyrészt látha
tó. A felmérések szerint a narancsosok mára, a kormányzás félidejéhez érve elvesztették a korábbi támogatóiknak jóval több mint felét, miközben a radikálisok támogatottsága folyamatosan nő. Ez pedig jól láthatóan egyre inkább zavarja a kormánypártokat, és egyre inkább frusztrálja a körülöttük összeverbuválódott szellemi holdudvar tagjait…


Az, hogy a közvélemény-kutatások milyen eredményeket közölnek, egy dolog. Mindannyian tudjuk, hogy az éppen aktuális adatok, a felméréseket végző cégek hovatartozásától függően, jobbára az egyes politikai oldalakhoz köthető érdekeket tükrözik vissza, mintsem az objektív valóságot. Ezért aztán egy-egy frissen megjelent információhalmazból nem nagyon érdemes komolyabb következtetést levonni, nem nagyon érdemes a tényleges erőviszonyokra tippelgetni. Azonban a trendeket, a hónapok óta zajló folyamatokat nem árt figyelni, hisz abból, ha a teljes igazság nem is, de azért a folyamatok iránya nagyrészt látható. Ha pedig mindehhez még hozzávesszük az egyes oldalak megmondóembereinek gondolatait, a bértollnokok írásait, akkor már egész értékelhető kép kezd kibontakozni a mai magyar viszonyokról a szemünk előtt.

Visszatekintve az elmúlt hónapokra, gondolom mindenki számára - még a közvélemény-kutatási adatok ismerete nélkül is - jól érzékelhető, hogy a narancsos kormányzat társadalmi támogatottsága drasztikusan csökken. A számokat nézve a folyamat még inkább árulkodó, hisz az adatokból az derül ki, hogy a narancsosok mára, a kormányzás félidejéhez érve elvesztették a korábbi támogatóiknak jóval több mint felét, miközben a radikálisok támogatottsága folyamatosan nő. Ez pedig láthatóan egyre inkább zavarja a kormánypártokat, és egyre inkább frusztrálja a körülöttük összeverbuválódott szellemi holdudvar tagjait.

Hogy a narancsos oldalon ténylegesen mekkora a baj, hogy a radikálisok térnyerése mennyire nem illik bele az ottani tervekbe, az egész jól kiolvasható a Fidesz-közeli médiák hangvételéből, az egészen jól érzékelhető az újabban megjelenő vezércikkekből, a narancsosokhoz dörgölődzködő megmondóemberek „Csak a Fidesz” típusú hőbörgéséből.

Az elmúlt napokban kitört fideszes üzengetések sorát Stoffán György nyitotta meg, aki úgy érezte, hogy a bánatát csak és kizárólag egy Vona Gábornak címzett nyílt levélben képes a világ elé tárni. Stoffán, valami rejtélyes oknál fogva az írásában felhatalmazva érezte magát arra, hogy kioktassa a radikálisokat a kulturált viselkedés szabályaiból, hogy primitívnek és műveletlen hazudozónak nevezze a jobbikos szimpatizánsokat. A levél végén aztán még azt is megengedte magának, hogy utasítgatásokat fogalmazzon meg:
„Kérem Önt, hogy valamiképpen tudassa minden megnyilvánulásakor a közvéleménnyel és a sajtóval hogy Ön egy kis párt elnöke, aki betegesen nagy akar lenni, de úgy is érzi, hogy már nagy… és csak ezután beszéljen. Higgye el, ez az egyetlen, ami használna az országnak. Minden más, amit Önök tesznek és mondanak, az árt, és visszaveti Magyarországot, visszaveti a jelenlegi, Önök által vádolt és rágalmazott, de a liberális-kommunista söpredék által Önökkel összemosott magyar kormányt. Végtelenül sajnálom azokat, akik Önökben bíznak…, akik Önökben látják a jövőt. Mert az a jövő nem létezik hála Istennek…”

Képletesen szólva még meg sem száradt a tinta Stoffán György levelén, amikor a Magyar Hírlap honlapjára felkerült Bayer Zsolt legújabb írása, amelyben természetesen és persze teljesen véletlenül a kormányzat kontra Jobbik kérdéskör került feszegetésre:
„Az egyik, hogy mi, civilek, akik most széles egységbe tömörülünk, miképpen viszonyuljunk a kormányzó hatalomhoz. Határozott meggyőződésem, hogy nekünk e hatalom alapvető céljait szükséges képviselnünk, és segítenünk kell azok megvalósulását. Azon egyszerű oknál fogva, hogy éppen a célok tekintetében nincs különbség közöttünk. Pontosan a Békemenet, az elmúlt húsz esztendő legnagyobb civil megmozdulása mutatta meg e tétel igazságát. A „nem leszünk gyarmat” akarása, s a bibói „ahogy lehet” etikájának összekapcsolása, vagyis a realitások figyelembevétele és a járható úthoz való ragaszkodás pecsételi meg ezt a szövetséget.

S e szövetségen kívül kétségtelenül létezik két másik út is: az egyik a szocialisták útja, amely a teljes önfeladás és a gyarmattá válás útja. A másik a Jobbiké, amelyik nem törődik sem az „ahogy lehet” realitásaival, sem a humanitás legalapvetőbb értékeivel és törvényeivel. Ez a választék. Tessék választani…”

És hogy fidesz faliújságjának is tekinthető Magyar Nemzet se maradjon le a többiek mögött a nagy guanódobálásban, a lap múlt pénteken reggel már vezércikkben hozta Csermely Péter legújabb váladékát:
„…a jelenlegi parlamenti erőviszonyok között a Jobbik jelenléte vagy jelen nem léte teljesen érdektelen ügy. A kétharmados Fidesz–KDNP-többség egész könnyedén léptette életbe a fenti törvényeket. (…) A Jobbik nem fog olyan helyzetbe kerülni, hogy akár a legcsekélyebb mértékig is beleszólhasson Magyarország sorsának alakításába.

Éppen elég volt már az MSZP-ből, meg általában a baloldalból. A Jobbik nevű tagozatukra sincs semmi szükség. Az útjuk végállomása ugyanaz. Ugyanaz a választói bázisuk is. A tájékozatlanok, az irigyek, a sikertelenek, a gondolkodni lusták, akik számára minden betegség egy recepttel gyógyítható, s az is fontos, hogy a kezelés ismertetése beleférjen két rövid mondatba.”

Csermely hányadékát olvasva, gondolom mindannyiunknak egy bőséges kurvaanyázás az, ami elsőként beugrik, de azt hiszem tovább boncolgatni már nem érdemes a fenti írást, mivel értelmetlen lenne lesüllyedni arra a primitív szintre, amit ez a Péter gyerek képvisel. Ez ugyanaz a szánalmas erőlködés, mint amit az elvtársak karöltve a degeneráltak koalíciójával nap, mint nap bemutatnak.

Az elmúlt hónapokban kicsit lecsengő, de most újrainduló nemtelen támadások egyértelműen minket igazolnak. Azt mutatják, hogy jó úton járunk, hogy az a politika, amit a radikális oldal képvisel, egyre többekhez jut el, egyre többen jönnek rá arra, hogy a fideszes retorika ugyan nemzeti hangokkal van tele, de a tényleges tettek, a mindennapok intézkedési igazából semmiben sem különböznek az elvtársak által regnált, a globalista érdekeket gátlástalanul kiszolgáló időktől.

És hogy a folyamatok ilyen irányba mutatnak, azt a narancsos oldalon is pontosan tudják. Ezért aztán nem kell nagy jóstehetség ahhoz, hogy megállapítsuk: a most elindult támadássorozat még csak a kezdet, ennél a következő 24 hónapban már csak mocskosabb és aljasabb dolgok jönnek majd.

A 2014-es kampány lényegében elindult.

A tét pedig óriási.

4 kommentek:

hcsaba írta...

Kedves Gabee!
Szemnyitogató analízis.Elküldtem barátaimnak.A narancsködöt fel kell oszlatni.
Áldás

kistutyi írta...

Azt nem Csermely és társai mondják meg, kire van szükség és kire nincs, mert őket ezért fizetik , hogy a Jobbik ellen szórják a rágalmaikat. Ezért "ülnek" a TV.-ben. Szerintem akik a Jobbikra tették a voksukat, azokat az embereket nem nagyon fogják eltántorítani attól, hogy újra Vonáékra szavazzanak! De ez még csak a kezdet a "rágalom hadjárat"majd a választások előtt indul be majd igazán.Persze megértem, ha a Jobbik helyett a Fidesz inkább a régi "váltópártját" szeretné, ha már menni kell, de ez van. Ezért a választáskor "mindenki vigyen magyával" még 3 rendes embert és ne törődjön a rágalmazókkal!

Sztanó írta...

Úgy igaz , ahogy leírtátok . A fidesz nem vezeti , hanem megvezeti az országot , egyik kezükkel adnak , a másikkal lopnak . Néha dobna egy kis csontot a népnek ,hogy ők milyen fasza gyerekek , hogy mindent a nemzetért tesznek , közben ugyanúgy kiszolgálják a nagy nemzetközi pénzügyi köröket , mint elődjeik, és ugyanúgy letarolják a nemzetben gondolkodókat ,mint gyurcsányék . Sajnos a mostanában több településen is megtartott időközi választásokon mégis rendre ők nyernek . Tényleg ilyen birka ez a nép, hogy elhiszik azt , hogy ez a kormány nekik jó , még akkor is , ha közben a ütik-vágják őket ? Elhiszik a fideszes szólamokat és azt gondolják még mindig , hogy csak két választási lehetőség van , a fidesz vagy az mszp ? Holott a kettő egy tőről fakad , és ugyanott végződik , a látszat ellenségeskedés csak a pénzről szól .

Maci írta...

Igaza van Sztanónak. Valóban úgy állítják be a dolgot, mintha csak a Fityesz és az MSZP között lehetne választani. És sokan bizony be is veszik ezt a maszlagot. A sok egyszerű, nyomorúságban élő ember - akiknek már tele van mindennel a bugyruk - meg tipeg a ide-oda a két oldal között, mint egy tojó-galamb; - Jaj, kinek higgyek, kire szavazzak? Holott lenne más választás is, de félnek az újtól. Inkább szenvednek tovább a régi rosszban, mert ez kényelmesebb, mint a változás. "Jaj, mi már csak oda szavazunk, mert megszoktuk!" - hallottam egy idős házaspártól. Mit lehet erre mondani? Akkor bizony viselje a megszorításokat és a nyomorúságot is, hiszen azt is már megszokta úgymond. Azért szerencsére nem mindenki ilyen. Van aki használja azon "szervét" is, amelyet az Isten, vagy az Anyatermészet azért adományozott nekünk, hogy használjuk. Vagyis az agyunkat.
Ettől függetlenül eléggé sikeres volt a hosszú évtizedek óta tartó agymosás. A magyar ember belenyugvó lett. Ilyenkor felmerül a kérdés; - Hová tűntek az 1848-as hősök leszármazottai? Akkoriban még nehezebb volt összefogni a lakosságot, hiszen nem beszélhettek egységes magyarságról. De összefogott a sváb kisbirtokos, a rác disznópásztor, a magyar földműves, az ügyvéd, a jogász, a pap és együtt küzdöttek. Hová tűnt ez a szellemiség?
Én az első szabad választáson voksoltam, de azóta sem, egészen 2010-ig, amikor is a Jobbikra szavaztam. Azon időszak alatt - amíg nem szavaztam - sokan nehezményezték ezt az ismerőseim közül. Arra hivatkoztak, hogy már csak azért is el kell menni szavazni, hogy ne ez, vagy az nyerjen. Azt feleltem erre, hogy ez olyan lenne, mintha rám bíznák a választás, hogy hogyan akarok meghalni. Kötél által, vagy villamosszékben. Hát döntsék el ők, ha nekem mindenképpen meg kell halnom.
Szerencsére most már van más lehetőség is. Egy Jobbik.

Megjegyzés küldése

Kedves Kommentelők!

A könnyebb és legfőképp az értelmesebb kommunikáció biztosítása érdekében, szeretnénk mindenkit arra kérni, hogy a hozzászólásaitokat valamilyen névvel tegyétek meg.

Ez a "Profil kijelölése mint:" legördülő menüben a "Név/URL-cím" lehetőséget választva, majd a név beírása után az URL sort üresen hagyva, végül a "Tovább" gombra kattintva egész egyszerűen megtehető.

Köszönjük!

Radical Puzzle

 
látogató számláló