Miközben szombaton Schmitt Pál a Sándor-palotában sértődötten a hétfői lemondó beszédét fogalmazgatta, vagy valaki fogalmazta neki, aközben az elvtársak egy hasonlóan magas színvonalú előrehozott április elsejei tréfaparti keretében megválasztották maguk közül azt, aki majd az elkövetkező hónapokban vezetheti az agyhalottak mára már azért szerencsére nem túl népes seregét.A gyanútlan szemlélődőnek az események kapcsán túl sok izgalomra nem volt oka, hisz az elnöki posztra aspirálók mindegyike pontosan megfelelt annak a széles társadalmi kívánalomnak, hogy a Párt a közeljövőben még véletlenül se legyen tényező a honi politikai életben. A két jelölt a butaság és az ostobaság kérdésében nagyjából fej-fej mellett haladt és a Párt vezetéséhez szükséges hazugság és gátlástalanság faktor is mindkettőjüknél messze az elvárt szint felett húzódott.
Mivel az egész történet inkább volt lényegtelen, mintsem bármit is befolyásoló, így a nap végén egy könnyed bólintással nyugtázhattuk, hogy Mesterházy Attilát 258 szavazattal újra pártelnöknek választották, míg a kihívó, Szanyi Tibor a 373 szavazatból 115 voksot gyűjtött be. Az eredmény ilyetén alakulása pedig egészen pontosan azt jelenti, hogy az eddigi semmitmondó baloldali politizálás folytatódik majd tovább, remélhetőleg annyi sikerrel, mint amennyivel eddig is.
A voksolás ténye mellett, azért a nagy elvtársi összejövetelnek voltak egészen szórakoztató pillanatai is. Mesterházy tükörbenézőnek szánt stand up comedyjét mindenképpen idesorolhatjuk, hisz azért az egészen vicces, mondhatnám röhejes, amikor valaki azt az időszakot fikázza hosszasan, aminek ő maga is tevékeny részese volt. De az is kisebb derültségre adott okot, amikor az újdonsült pártvezér 18 év után megköszönte Horn Gyulának a Párt szervezésében elkövetett áldozatos munkáját.
Azonban a legszebb mondat azt hiszem, mégiscsak ez volt: „Ez a párt tisztességes emberekből áll.”
Hogy ez mennyire így van, azt pontosan mutatja az a több tízezer oldalnyi nyomozati irat, amit egy-egy tisztességes elvtársról állított össze az ügyészség. De Attila, ha már idáig eljutott a magasröptű elmélkedésben, úgy gondolta most már nem érdemes megállnia és nagyon lazán belemondta a jó hírt az elvtársak arcába: „Kérdezik olyan sokan, hogy ki lesz a szocialista párt miniszterelnök-jelöltje. Bevallom őszintén, én örülök ennek a kérdésnek. Örülök, mert ez azt mutatja, hogy egyre többeknek számít az, hogy ki lesz a jelöltünk.”
Hogy Mesterházy honnan vette, hogy bárkit is érdekel, ki lesz majd az elvtársak jelöltje, nem tudom, de nem lennék meglepve, ha mindezt abból következtette volna ki, hogy a bejárónője, vagy a pártszékház portása, a Párt tisztújítása kapcsán érdeklődött eziránt. Azonban bárhogy is történt, ez a lényegen mit sem változtat. Az elvtársak „A változásért” semmitmondó szlogenje alatt, továbbra is ugyanazokat a hiteltelen arcokat tudják felmutatni, akik eddig is jellemezték a Párt arculatát, akik részt vettek az elmúlt évtizedek hazaáruló politizálásában.
Így aztán a magyar balliberált oldalt továbbra is a Mesterházy-Gyurcsány kettős szellemi lángoszlopa keretezi, közöttük a feltörekvő nemteccikarendszeres és elempés idiótákkal.
Mi pedig mit mondhatnánk erre?
Csak így tovább!
Hogy ez mennyire így van, azt pontosan mutatja az a több tízezer oldalnyi nyomozati irat, amit egy-egy tisztességes elvtársról állított össze az ügyészség. De Attila, ha már idáig eljutott a magasröptű elmélkedésben, úgy gondolta most már nem érdemes megállnia és nagyon lazán belemondta a jó hírt az elvtársak arcába: „Kérdezik olyan sokan, hogy ki lesz a szocialista párt miniszterelnök-jelöltje. Bevallom őszintén, én örülök ennek a kérdésnek. Örülök, mert ez azt mutatja, hogy egyre többeknek számít az, hogy ki lesz a jelöltünk.”
Hogy Mesterházy honnan vette, hogy bárkit is érdekel, ki lesz majd az elvtársak jelöltje, nem tudom, de nem lennék meglepve, ha mindezt abból következtette volna ki, hogy a bejárónője, vagy a pártszékház portása, a Párt tisztújítása kapcsán érdeklődött eziránt. Azonban bárhogy is történt, ez a lényegen mit sem változtat. Az elvtársak „A változásért” semmitmondó szlogenje alatt, továbbra is ugyanazokat a hiteltelen arcokat tudják felmutatni, akik eddig is jellemezték a Párt arculatát, akik részt vettek az elmúlt évtizedek hazaáruló politizálásában.
Így aztán a magyar balliberált oldalt továbbra is a Mesterházy-Gyurcsány kettős szellemi lángoszlopa keretezi, közöttük a feltörekvő nemteccikarendszeres és elempés idiótákkal.
Mi pedig mit mondhatnánk erre?
Csak így tovább!
2 kommentek:
Kész kabaré! Meseházi a " megújult pártjának " azt a Köztársasági elnököt javasolta, akit csak azért nem szavazott le az ország gyűlés,amikor ők voltak kormányon, mert harmadszorra már kínos lett volna leszavazni. Remélem Sólyom már nem lesz vevő az ilyen javaslatokra. A TV-ben a Janiféle "klubdélutánon" vasárnap az egyik szereplő nevetve bevallotta, nagyon sokfelé jár előadást tartani az országba, főleg fiatalok közzé, de az MSZP-ről már a kutya sem érdeklődik, fel sem merül a nevük!
Nem gondoltam volna, hogy bármilyen esemény kapcsán valaha is drukkolni fogok Szarházynak, de ez az elnökválasztás ilyenre sikeredett. Drága jó Attilánkkal ugyanis az MSZP még garantáltan két évig lejtmenetben marad.
Mert akármekkora subri bunkó is Szanyi kapitány (sőt, talán épp ezért), ő tudta volna mozgósítani a megroggyant szavazótábort, rá valószínűleg fölkapták volna a fejüket a havannai proli nyuggerek, hogy "végre, egy ismerős hang"...
Úgyhogy őszintén gratulálok a nímandnak, csak így tovább!
Megjegyzés küldése
Kedves Kommentelők!
A könnyebb és legfőképp az értelmesebb kommunikáció biztosítása érdekében, szeretnénk mindenkit arra kérni, hogy a hozzászólásaitokat valamilyen névvel tegyétek meg.
Ez a "Profil kijelölése mint:" legördülő menüben a "Név/URL-cím" lehetőséget választva, majd a név beírása után az URL sort üresen hagyva, végül a "Tovább" gombra kattintva egész egyszerűen megtehető.
Köszönjük!
Radical Puzzle