Viccnek azért durva lenne [2012. január 6.]
Azt hiszem, nem esünk nagy túlzásba azzal, ha kijelentjük, Magyarország jelenleg nincs könnyű helyzetben. De minden további kockázat nélkül mondhatnánk azt is, hogy bajban vagyunk, nagyon nagy bajban. Az ország elleni gazdasági és politikai támadások mára már mindennapossá váltak. A globalisták minden eszközt bevetnek annak érdekében, hogy egy újabb megalázó feltételekkel felvett hitellel további hosszú évtizedekre állandósítsák az ország adósrabszolga besorolását. Sőt, ma már olyan hangokat is lehet hallani, hogy az EU és az Egyesült Államok a görög és az olasz mintának megfelelően, itthon is a saját emberét akarja a nyakunkba ültetni, aki majd még az eddigieknél is gátlástalanabbul rábólint mindarra, amit Brüsszelből, Washingtonból és Tel-Avivból diktálnak neki.
Egy ilyen helyzetben, amikor a következő évtizedek sorsa forog kockán, azt gondolom, hogy az átlagpolgár függetlenül attól, hogy szimpatizál-e a narancsos kormányzattal, vagy sem, azért azt joggal elvárhatná, hogy azok, akik döntenek a sorsáról, a helyzet komolyságának megfelelően kezeljék az ügyeket. És talán az sem lehet irreális elvárás, hogy a kialakult helyzet kommunikálást, a közvéleménnyel való megismertetését ne sík hülyékre bízzák, ne olyanokra, akiknek nagyjából és egészében a leghalványabb fogalmuk nincs arról, hogy mi folyik a világban…>>> tovább
Ne tévedjünk el [2012. január 9.]
Az elmúlt hetekben számomra kicsit döbbenetes módon, egyre több pozitív visszajelzést lehetett és lehet olvasni az egyes közösségi portálok radikális csoportjainak üzenőfalain, a múlt év végi elempés leláncolásos performansz és az operaházi tüntetés kapcsán. A hozzászólók jelentős része egyetért a balliberáltak akcióival és jónéhányan azon keseregnek, hogy ezek az ötletek miért nem a jobbikos képviselők fejéből pattantak ki, hogy a tiltakozásokat miért nem a radikálisok szervezték meg.
Azonban mielőtt elvesznénk a nagy hőbörgésben talán érdemes kicsit hátrébb lépnünk és távolabbról is megszemlélnünk a történéseket. Talán érdemes elgondolkodni azon, hogy kik azok, akik most a kormányt támadják, hogy kik azok, akik féltik a demokráciát. Persze most sokan mondhatnák azt, hogy kit érdekel, hogy kik tüntetnek, nekünk OV és a narancsos kormányzat most a legnagyobb ellenségünk. De ez nem igaz, pontosabban nem így igaz…>>> tovább
Prédikáció [2011. január 10.]
A plébános úr Kárpátalja egyik kisvárosában szolgált még a háború előtt.
Húsvét reggelén, amikor a zsúfolt templomban felment a szószékre prédikálni, egy üres és rozsdás madárkalitkát vitt magával és letette a szószék párkányára. Persze mindenki meglepődve nézte és kíváncsian vártuk, mi lesz ebből. Az atya elkezdte a prédikációt…>>> tovább
Azt hiszem, nem esünk nagy túlzásba azzal, ha kijelentjük, Magyarország jelenleg nincs könnyű helyzetben. De minden további kockázat nélkül mondhatnánk azt is, hogy bajban vagyunk, nagyon nagy bajban. Az ország elleni gazdasági és politikai támadások mára már mindennapossá váltak. A globalisták minden eszközt bevetnek annak érdekében, hogy egy újabb megalázó feltételekkel felvett hitellel további hosszú évtizedekre állandósítsák az ország adósrabszolga besorolását. Sőt, ma már olyan hangokat is lehet hallani, hogy az EU és az Egyesült Államok a görög és az olasz mintának megfelelően, itthon is a saját emberét akarja a nyakunkba ültetni, aki majd még az eddigieknél is gátlástalanabbul rábólint mindarra, amit Brüsszelből, Washingtonból és Tel-Avivból diktálnak neki.
Egy ilyen helyzetben, amikor a következő évtizedek sorsa forog kockán, azt gondolom, hogy az átlagpolgár függetlenül attól, hogy szimpatizál-e a narancsos kormányzattal, vagy sem, azért azt joggal elvárhatná, hogy azok, akik döntenek a sorsáról, a helyzet komolyságának megfelelően kezeljék az ügyeket. És talán az sem lehet irreális elvárás, hogy a kialakult helyzet kommunikálást, a közvéleménnyel való megismertetését ne sík hülyékre bízzák, ne olyanokra, akiknek nagyjából és egészében a leghalványabb fogalmuk nincs arról, hogy mi folyik a világban…>>> tovább
Ne tévedjünk el [2012. január 9.]Az elmúlt hetekben számomra kicsit döbbenetes módon, egyre több pozitív visszajelzést lehetett és lehet olvasni az egyes közösségi portálok radikális csoportjainak üzenőfalain, a múlt év végi elempés leláncolásos performansz és az operaházi tüntetés kapcsán. A hozzászólók jelentős része egyetért a balliberáltak akcióival és jónéhányan azon keseregnek, hogy ezek az ötletek miért nem a jobbikos képviselők fejéből pattantak ki, hogy a tiltakozásokat miért nem a radikálisok szervezték meg.
Azonban mielőtt elvesznénk a nagy hőbörgésben talán érdemes kicsit hátrébb lépnünk és távolabbról is megszemlélnünk a történéseket. Talán érdemes elgondolkodni azon, hogy kik azok, akik most a kormányt támadják, hogy kik azok, akik féltik a demokráciát. Persze most sokan mondhatnák azt, hogy kit érdekel, hogy kik tüntetnek, nekünk OV és a narancsos kormányzat most a legnagyobb ellenségünk. De ez nem igaz, pontosabban nem így igaz…>>> tovább
Prédikáció [2011. január 10.]
A plébános úr Kárpátalja egyik kisvárosában szolgált még a háború előtt.
Húsvét reggelén, amikor a zsúfolt templomban felment a szószékre prédikálni, egy üres és rozsdás madárkalitkát vitt magával és letette a szószék párkányára. Persze mindenki meglepődve nézte és kíváncsian vártuk, mi lesz ebből. Az atya elkezdte a prédikációt…>>> tovább
0 kommentek:
Megjegyzés küldése
Kedves Kommentelők!
A könnyebb és legfőképp az értelmesebb kommunikáció biztosítása érdekében, szeretnénk mindenkit arra kérni, hogy a hozzászólásaitokat valamilyen névvel tegyétek meg.
Ez a "Profil kijelölése mint:" legördülő menüben a "Név/URL-cím" lehetőséget választva, majd a név beírása után az URL sort üresen hagyva, végül a "Tovább" gombra kattintva egész egyszerűen megtehető.
Köszönjük!
Radical Puzzle