Mentsük meg Szabadkát!

Sajnos kénytelenek vagyunk ismét elővenni egy régebbi írásunkat, mert a szerb városvezetés láthatólag nem változtatott eredeti koncepcióján és el akarja pusztítani Magyarország egykori második legnagyobb városának, Szabadkának hihetetlen értéket képviselő legjelentősebb műemlék-épületeit.

A Váralja Szövetség most egy petíció segítségével vette fel a harcot ez ellen a szörnyűség ellen és ezúton kérünk mindenkit, hogy írja alá ezt a petíciót. Minden egyes aláíró hozzájárulhat ahhoz, hogy legalább részben gátat vethessünk a pusztításnak, amely sajnos már megkezdődött és mentsük, ami még menthető. Mert ha ez a városrombolás megtörténik, akkor Szabadka a legjobb úton halad affelé, hogy a magyar szellem végképp kivesszen belőle.

PETÍCIÓ
[http://www.varaljaszovetseg.hu/02/]
[kattints a linkre]

A petíció honlapján gazdag képanyagot és bőséges információt is talál a városról az érdeklődő olvasó.

A magyar lakosság amúgy is egyre fogy, kevesebben születnek és rengetegen vándorolnak ki külföldre is. A szerbek betelepítése nagy erőkkel folyik. Ehhez remek ürügyet szolgáltat a koszovói menekültek elhelyezésének kényszere. Mára sok ottani magyar ember a nyilvánosság előtt már alig mer magyarul megszólalni a saját városában és ha látja, hogy valaki közeledik, rögtön átvált szerbre. Rengetegen azok közül, akik még beszélnek magyarul, írni-olvasni már nem tudnak az anyanyelvükön. A város kormányzását is egy szerb apparátus vette át, akik nagy erőkkel álltak neki Szabadka "modernizálásának". Mára az egész város tele építési területekkel. Már EU-s pénzek is érkeznek erre a célra. Nem kell sokat gondolkodnunk azon, hogy miért is olyan fontos és sürgős ez nekik.

A régi szép épületek identitástudatot kölcsönöznek az ott élőknek. Az ott felnövekvő gyerekek is rákérdeznek a séták során ezekre a házakra, egyszerűen, mert szépek és így tanulják meg észrevétlen a történelmet. A turisták, akik ott jártak, rájuk emlékeznek, utánanéznek az útikönyvekben, hogy mi is az, ki építette és mikor. Ha a történelmi környezet nyomtalanul elvész, akkor ez az identitás is megszűnik.

Az utolsó utáni órában fogjunk hát össze és próbáljunk meg gátat vetni ennek a rombolásnak és ezáltal a magyar történelem további felmorzsolásának.

----------------------------------------------------------------------------------------------

Ceauşescu is megirigyelné


Terv Szabadka történelmi belvárosának lerombolására.

Szabadka 2004 novemberében megválasztott koszovói szerb származású polgármestere Saša Vučinić és a többségében szerb képviselőkből álló önkormányzat zöld utat adott a magyar szecessziós műemlékekben gazdag bácskai város történelmi belvárosának szinte teljes lebontásához.

Az új 2010 januárjában elfogadott részletes szabályozási terv első üteme huszonkét, az ábécé betűivel megegyező blokkokra osztotta fel a belvárost, ami kimondja: kiemelt műemlékeknek csak a Komor Marcell és Jakab Dezső tervezte szecessziós Városháza, és a zsinagóga számítanak.

A „rehabilitációs terv” első és második üteme 200, többnyire a XIX. században épített magyar stílusjegyeket felvonultató, a közép-európai szecesszió legszebb épületeinek lebontásával számol, amiknek a helyére négy – öt emelet magas modern építésű üzleti, kereskedelmi és lakó funkciójú házakat, betonblokkokat „telepítenének” majd. Lényegében ez a balkáni agymenés még a Népszínház (volt Városi Színház) lebontásával és betonplázává való fejlesztésével kezdődött el. A belváros népsűrűsége hivatalosan így négyzetkilométerenként a jelenlegi 2006-ban mért 146-ról 380-ra, de civil szakértők szerint 600 főre fog duzzadni. (Belgrád népsűrűsége egyébként csak 488 fő/km2.)

Szabadka városrendezési terve

Annak ellenére, hogy az önkormányzat „kiemelkedő jelentőségű” műemléknek sorolta be az „A” blokkba sorolt 1910-ben átadott Zsolnay díszítőelemekben gazdag Városházát, teljesen be fogják építeni az épület tetőterét és átriumát, míg az előzőbe az önkormányzat adminisztrációs feladatokat ellátó egységei kerülnek, addig az átriumba kereskedelmi és kulturális egységeket álmodott meg a polgármester és grémiuma.

A „B” blokkba sorolt Korzó (korábban Kossuth Lajos utca), Vuk Karadžić utca, Slobode tér (Szabadság tér, korábban Csokonai tér) és a Jovan Nenad tér (Fekete Iván vezér tér, korábban Teleki tér) által határolt tömbből teljesen átépítenék, hátsó részeiben pedig kibővítenék az 1972-ben átadott, jelenleg alsó szintjén egy szupermarketnek helyet adó épületet, illetve a 80-as évek végén mellébiggyesztett tetőteres társasházat. A tervek szerint itt meghagynák az épületek üzleti célú funkcióját. Ebben a háztömbben azonban lebontásra kerülne a jelenleg zöldre festett Korzó utcai Macskovics Titusz által jegyzett szecessziós volt Arany Bárány Szálloda.

A lebontásra ítélt, korábban jelentősen átalakított Arany Bárány Szálloda (zöld színű épület).
A Vojnics-palota (vörös épület) megmarad

Ebből a blokkból csak két épülettömb maradna meg eredeti formájában így a jelenlegi 1912-ben épült volt Continental Bank, és az 1893-ban francia reneszánsz elemeket tartalmazó Jedlicska János tervezte, korábban szakszerűtlenül felújított Vojnics Máté palota, az úgynevezett Vörös Ház. A Vuk Karadžić utcában már korábban parkolóként üzemelő foghíj helyén egy kis park lesz. A „C” blokkba sorolt, a Városházával szemben 1927-ben átadott eklektikus stílusban megépített sarokpalota sorsa bizonytalan, ám az biztos, hogy a mellette álló két a 80-as években átadott Jovan Nenad tér felé néző társasházakat lebontják. A tér alá mélygarázs kerül majd.

A legnagyobb pusztítást az úgynevezett „D” blokkba sorolt területen lesz majd. Bár a ferences kolostort , az 1470-ben Dengelegi Pongrácz János erdélyi vajda épített Kapitányok házát és templomot egyenlőre nem bontják le, de útszélesítések címén 23 darab századfordulón épített egy-kétszintes házat bontanak le a Dimitrija Tucovića utca (korábban Fűzfás utca) a Zmaj Jovina (korábban Sárkány utca) és a Partizán utcák (korábban Csernovics Pál utca) határolta (D2 és D3) területen, hogy ide egy egészségügyi és egy rekreációs központot építhessenek.

A munkákat már el is kezdték a Hunyadi Mátyás és a Vase Stajić utcák által közrefogott „E2” blokkban, ahol is április 21-én Szerbia legrégebbi szecessziós épületeit kezdték el elbontani. A 11-es számú francia szimbolista- szecessziós, illetve a 13-as szám alatti bécsi szecessziós mintákat magukon hordozó Raichle J. Ferenc által tervezett, majd 1899-ben átadott házakról így nyilatkozott Vass Géza, a Szabadkai Műemlékvédő Intézet igazgatója: „Ez a két épület még ambientálisan sem képez semmilyen építészeti értéket. S mivel ide egy áruház és egy mélygarázs van tervezve, ennek a beépítését is megengedtük” – hangsúlyozta .

E két épület helyére négyemeletes házakat építenek. A szerb kulturális minisztérium tiltakozása ellenére e két épület mellé 15 millió euróért a városvezetés egy 11 000 négyzetméter nagyságú “Atrium” elnevezésű bevásárlóközpontot is át fog adni, amely alatt 220 férőhelyes mélygarázs is lesz. A pláza mellett tovább bővül majd a Galéria Business Center mintegy 40 000 négyzetméternyi területtel. Ide ötemeletes irodaházat, további 8000 négyzetméteren pedig 5 darab éttermet, spa és-wellness központot, valamint egy négycsillagos szállodát álmodtak meg. Az “E1″ blokkba sorolt szerb ortodox templom megmenekül a bontástól, de a II. világháborúban megsérült parókia helyére új lakóházak kerülnek majd.

Bár kulturális értékekben gazdagnak titulálta a városvezetés az “I” blokkot, mégis itt kilenc bérpalotát fog lebontatni a polgármester. Az épületek helyére természetesen újabb lakó-és kereskedelmi egységeket álmodtak meg. Természetesen lebontják a “K” blokkba sorolt 70-es években épült Belgrád nagyáruházat is, amiért csak azért nem kár, mert az épület eddig sem illeszkedett bele a századfordulós Korzó (korábban Kossuth Lajos utcai) paloták homlokzatába és szerkezeti tagolásába. A “K” blokkba sorolt épületek hátsó traktátusát, illetve azok melléképületeit lebontva egy új utcát álmodott meg a városrendezési terv.

Szabadka belvárosának teljes lebontása 2020-ban fejeződik majd be a tervek szerint a bizánci-szerb stílusban épült Star Mozi lebontásával. Az 1887-ben épült Koczka Gábor tervei alapján kivitelezett a Korzó és a Dure Dakovica (korábban Kállay Albert utca) utcák sarkán álló Prokes-palota (“J” blokk) és az ezzel az épülettel szemben álló, Csáth Géza által korábban nagyon ünnepelt 1885-ben épült, majd 2007-ben felújított Manojlović palotához (“M” blokk”) egyelőre nem nyúlnak, de a fentiek tükrében előbb-utóbb biztos a sorsuk.