Besz@rva. Minden pátosz nélkül…

A napokban újabb fejezetéhez érkezett a Nagy narancsos elszámoltatás néven futó színjáték. Végülis ideje volt már valamivel előjönni, mert így a nyár végére, azért már lanyhulni kezdett a narancsrajongók lelkesedése, meg egyébként is kellett valami friss sztori, ami eltereli az emberek figyelmét arról, hogy a jól kitalált gazdaságpolitika valahogy nem akar működni.

A legújabb epizódban így aztán maga az egyik főszereplő, Ferenc lépett a nagyközönség elé, hogy előadja a Minden pátosz nélkül mondom, nagyon be vagyok sz@rva című epizódot.

Függöny fel.

Gyurcsány tegnap reggel bement a képviselői irodaházban, hogy megtekintse azokat az iratokat, amelyeket az ügyészség a Sukoró-üggyel kapcsolatban küldött a parlament mentelmi bizottságának. A paksaméták gondosan áttekintése után aztán kiállt a kamerák elé és kijelentette, hogy abban természetesen semmi olyat nem talált, ami miatt neki izgulnia kéne. „Be fog bizonyosodni, hogy ügyészség politikailag koholt gyanút fogalmazott meg velem szemben. Végtelenül meglepne, ha a nyomozóhatóság bármivel alá tudná támasztani, amit állít. Magabiztosságom teljes erejével fogok szembeszállni azzal, amit csinálnak.”

Aztán fogta magát és hazament. És persze azonnal elkezdett szembeszállni a szembeszállókkal, ami végül egy remek Facebook-bejegyzés formájában öltött testet:

„Ami meg a lényeget illeti: ez egy ocsmány koncepciós ügy. Először találtak bűnöst – ez most én lennék – és ehhez keresnek bűnt. Nagy összeesküvést nem tudtak kreálni, ez már nem Rákosi korszaka. Be kell érni kevesebbel. Polt teljesíteni akar, ha az én meggyanúsításom volt kinevezésének feltétele, akkor ő most teljesít. Silány ember. Ha majd egyszer nem lesz főügyész, utálni fogja magát. Sajnálni fogom, harag és megvetés nélkül…”

Miközben a demokraták demokratája játszotta a mártírt a klaviatúra előtt, Bajnai elvtárs a város másik felén, ugyanezen ügy kapcsán elindult a Központi Nyomozó Főügyészségre, hogy az előző nap megkezdett tanúkénti meghallgatását tovább folytassa.

Gondolom, azért az sokakat érdekelne, hogy a szerdai, reggel kilenctől délután négyig tartó megbeszélés után még mi újat tudott mondani az ügyészség munkatársainak, főleg úgy, hogy az első meghallgatási nap után már akarva, akaratlanul, de kimondta a lényeget: „a magyar államot semmilyen kár nem érheti a sukorói beruházás miatt, mivel a folyamatban lévő per vagy a telekcsere jogszerűségét hagyja helyben, vagy az eredeti állapot visszaállításáról dönt majd.”

Ugye érti mindenki?

Nem azt mondta, hogy nem volt bűncselekmény, hanem azt, hogy az államot végül nem éri majd kár. Ha a bíróság amellett dönt hogy rendben volt minden, akkor azért, ha pedig megállapítja a jogsértést és visszaállítja az eredeti állapotot, akkor azért. Ez olyan mintha valaki ellopná valakitől az aranyóráját úgy, hogy azért otthagy poénból 100 forintot az asztalon. Aztán, ha elkapják és el tudja hiteti a rendőrrel, hogy azt vette, akkor marad az övé, ha meg mégsem jön össze a dolog, akkor visszaadja és közli, hogy nem történt bűncselekmény, hisz megvan az óra.

Valljuk meg, azért ez elég sajátos megközelítése a dolognak…

De ne akadjunk le ezen a kis apróságon, hanem inkább menjünk tovább, egészen vissza a Szemlőhegy utcáig, mert időközben Ferenc befejezte a kis dolgozatát:

„Ami meg Orbánt illeti: azt hiszi, hogy ilyen fenyegetéssel eltántoríthat attól, hogy megvessem mindenét, egész politikusi lényét és politikáját? Ugyan. Kisfiú ő ahhoz. A magyar történelembe gazemberként fog bevonulni, egy szerencsétlen III. Richárdként, aki cselt vetett, de rajta vesztett. Hogy közben esetleg engem becsukat? Ugyan! Mit számít? Egyszer annak is vége lesz, és erősebben, bölcsebben jövök ki, mint ahogy bementem. A franc se akar mártír lenni. Ki akar becsukva lenni? Én nem. De minden pátosz nélkül mondom, nyugodtan vállalom sorsomat ezekkel a brigantikkal szemben. Ármányuk nem fog rajtam.”

Harag és megvetés. Gazemberek, mártírok, brigantik és ármány. Van itt minden, ami csak kellhet. Szem nem marad szárazon. A legjobb szappanopera, amit a nagyközönség manapság láthat. Egy igazi show. A közönség egyik fele zokog, a másik elégedetten hátradől.

Az meg már kit érdekel, hogy a Velencei-tó partján valójában szó nem volt semmiféle kaszinó beruházásról, mert az csak a fedősztorinak kellett egy egészen pofátlan ingatlanpanamához, amibe mind az elvtársak, mind a narancsosok így, vagy úgy, de benne voltak. Azt hiszem, nem kell ahhoz közgazdásznak lenni, hogy átlássa mindenki: aki 200 milliárd forintot akar befektetni egy üzletbe, mint ahogy ebben az esetben ezt kommunikálták, akkor az nem fog variálni, nem fogja kockáztatni, hogy egy 1 milliárdos fű alatti telek ügylettel elbukja az egész beruházást.

Egyelőre itt tartunk.

A nagy színjáték, ha minden a műsorterv szerint alakul, akkor szeptember 6-án, a mentelmi bizottság ülésén, majd a parlament őszi ülésszakának első napján, szeptember 12-én folytatódik tovább, amikor is a jelenlévő képviselők dönthetnek Gyurcsány mentelmi jogáról…

Függöny.