Tavaly tavasszal örömmel fogadta a hegyet szerető és féltő helyiek és az itt nyaralók tábora, hogy Felsőbüki Nagy Pál egykori szőlőbirtoka, egy jeles és igen tisztességes szakmai múlttal rendelkező tájvédő mérnök, Lapossa József nevével fémjelzett Bazaltbor Kft tulajdonába került.
A folytatás azonban sajnos keserűre sikeredett. Badacsonyban megépült egy 1.520 négyzetméteres modern, teljesen tájba nem illő másfél milliárdos nagyberuházású borüzem. Jött egy befektető, és az épületet acélgerendákkal és acélhuzalokkal hálózta, rideg üvegportállal és műanyag nyílászárókkal „díszítette”. Alakjában és megjelenésében hivalkodó rideg irodaépületté változtatta a Lapossa József féle régi, tájba illesztett és esztétikus kialakítással megépített borházat.
Ráadásul e épület megnyerte az ipari épület kategóriájában a világ legolvasottabb építészeti weboldala, az ArchDaily elnevezésű honlap Building of the Year 2010 szavazását. Amit a helyiek (köztük bortermelők is) és még több építész is sajnálattal vett tudomásul.
Igaz, hogy a hagyományosan kézműves technikákkal dolgozó családi pincészetek mellett egyre inkább jelennek meg a nagyobb termelésre berendezkedő üzemek, azonban ilyen tájidegen épület eddig még nem épült. Első ránézésre nem is egyértelmű, hogy magyarországi borászatról van szó, de aztán szemünk az ismerős balatoni tájra téved, és így még szomorúbb a képlet.
[nagyításért katt a fotóra]
A régióra jellemző sajátosságokat teljesen figyelmen kívül hagyva, csak a nemzetközi piac kiszolgálására törekedve tervezte meg Kis Péter építészirodája az épületet, melyet a fővállalkozó Market Építő Zrt épített fel.
Nézzük csak meg mi is ez a Market Zrt! Vezérigazgatója, Scheer Sándor - aki egyébként MLSZ elnökségi tag is -, igen jó kapcsolatokat ápolt például Bajnai Gordonnal. A Market Zrt pedig szoros kapcsolatban állt a Wallis cégcsoporttal. A Wallisnak nem meglepő módon ugyancsak Bajnai Gordon volt a vezérigazgatója 2005 végéig. Rajta kívül több fideszes politikus is különböző tisztségeket töltött be a cégnél. (pl.: Fürjes Balázs, Karvalits Ferenc).
Az pedig már nem csupán esztétikai, hanem jogi kérdés, hogy a borhotel épületére valószínűleg szabálytalanul adták ki az építési engedélyt, ám ennek mindmáig semmilyen következménye sincsen.
„Nincs összehangolt, egységes tájvédelem. Nem beszélhetünk a településszerkezet, a falukép, a kultúrtáj védelméről sem. Csak a táj mozaikelemeit védjük, miközben maga a táj előnytelenül változik" - írta Laposa József 1981-ben. És sajnos a magyar jogrend, azóta sem tudott kitalálni semmilyen hatékony rendszert ez ügyben.
Rose
----------------------------------------------------------------------------------------------
Ugyanarról más szemszögből
"Az építészet megfagyott muzsika" – mondta hajdanán Frédéric Schlegel. Művészet. Olyan, mint egy zene, egy festmény, vagy egy szobor. A hallgatóból, a szemlélődőből érzéseket, véleményeket vált ki. Megérint vagy éppen elrettent, és jobb esetben továbbgondolásra ösztönöz.
Így aztán nincs is azzal semmi baj, ha egy alkotást a közönség egyik része az egekig magasztal, míg a másik fele kiátkozza a világból. Nincs olyan mű, ami mindenki ízlésének megfelel, nincs olyan alkotás, aminek ne lennének támogatói és ellenzői is egyaránt.
A Badacsonyban épült borászat is ilyen. Egyik oldalról immár hivatalosan is ez a 2010-ben épült legjobb ipari épület a világon, a másik oldalról nézve pedig sokan azt a véleményt fogalmazzák meg, hogy tájidegen, hogy túl modern, hogy nem való a Balaton-felvidéki lankákra.
Természetesen döntsön mindenki maga arról, hogy melyik álláspontot osztja, azonban az ilyen és a hasonló estek kapcsán talán érdemes néhány dolgot átgondolni.
Szerintem azt vita nélkül elfogadhatjuk, hogy attól, hogy valami modern, még nem biztos tájidegen. Attól, hogy egy épület új utakat keres, még korántsem biztos, hogy nem akar illeszkedni a környezetébe. És attól, hogy egy épület látszólag szakít a hagyományokkal még egyátalán nem biztos, hogy annak alapértékeit is megtagadja.
Talán az sem lehet kérdés, hogy minden kor lerakja, le kell, hogy rakja a maga lenyomatát a világban. A mai épületek nem lehetnek olyanok, mint amilyeneket 100, vagy 500 éve építettek. A ma épületeinek, a ma kérdéseire kell választ adniuk, a mai eszközökkel. Ha nem ezt tennék, akkor az egész hazugság lenne.
Sokan zúgolódnak, mint ahogy ebben az esetben is, ha egy-egy modern épület felépül egy régi mellett, vagy ne adj’ Isten egy régi helyett. Sokan felháborodnak, ha egy-egy városban a foghíj telkekre, a régi házak közé beékelődik egy, a mai kor szellemének megfelelő épület.
Azonban a háborgók azt mindig elfelejtik, hogy azok a múlt századfordulós épületek, amiket most oly nagy elánnal védenek, azok is valami helyett lettek. Hogy azok, amikor épültek, az akkori kor legmodernebb technológiáját és designját jelentették. Hogy azokat a belvárosi házakat, amik annak idején a helyükön álltak, és amiket az eleink akár a régiségük miatt védendőnek is nevezhettek volna, minden további nélkül lebontották, hogy helyet adjanak az újnak. Azoknak a moderneknek, amiket most már mi nevezünk réginek, és amiket egyesek néha teljesen értelmetlenül a körmük szakadtáig védenek.
Közben pedig elfelejtik azt, amit a régiek tudtak. Attól, hogy egy ház régen épült, még nem biztos, hogy építészetileg védendő épület. Az csak egy olyan tulajdonság, ami teljesen független az esztétikai és műszaki minőségtől. Egy épület nem attól lesz, mondjuk úgy jó, hogy tavaly vagy éppen 100 éve épült, hanem attól, hogy tényleges értéket képvisel.
De visszatérve Badacsonyba.
Mivel ez az utóirat alapvetően az épülettel foglalkozik, ezért most nem mennék bele a kivitelező és az eljáró építéshatóság döntései kapcsán felmerülő anomáliákba, bár igazából az is megérne egy külön gondolatsort.
De bármi is történt az engedélyezés során, rendelkezzen bármilyen kapcsolati tőkével is az építőcég, a ház attól még az ami, olyan amilyen. Az építészeti minősége nem azon áll, vagy bukik, hogy arra ki, mily módon adott engedélyt, hogy annak ki volt a kivitelezője.
A Bazaltbor borászata határokat feszeget. Ez kétségtelen. De azt gondolom, nem lépi át azokat, még akkor sem, ha a meglévő pincékhez képest merően új hangulatot is hoz a környékre. És ne feledjük azt sem, hogy ez egy borászati nagyüzem. Az itt folyó professzionális borkészítési technológia már messze túllépett azon a szinten, ami a klasszikus házi borkészítés elveire épül. Aki járt már ilyen üzemben az tudja: ami egy ilyen helyen folyik, az már szinte tiszta kémia.
Kis Péter épülete pedig minden kendőzés nélkül mutatja ezt. Nem akarja eljátszani, nem akarja elhitetni, hogy itt ugyanaz folyik, mint a kispincékben, nem akar mintegy klasszikus arcot mutató kulisszaként, hazug képmutatóként tetszelegni. Adja azt, ami az épület funkciója, ami az épület lényege. [további fotók ITT]
Őszintén és minden manírtól mentesen. Jelet hagyva az utókornak 2010 honi ipari építészetéről.
Gabeebee
A folytatás azonban sajnos keserűre sikeredett. Badacsonyban megépült egy 1.520 négyzetméteres modern, teljesen tájba nem illő másfél milliárdos nagyberuházású borüzem. Jött egy befektető, és az épületet acélgerendákkal és acélhuzalokkal hálózta, rideg üvegportállal és műanyag nyílászárókkal „díszítette”. Alakjában és megjelenésében hivalkodó rideg irodaépületté változtatta a Lapossa József féle régi, tájba illesztett és esztétikus kialakítással megépített borházat.
Ráadásul e épület megnyerte az ipari épület kategóriájában a világ legolvasottabb építészeti weboldala, az ArchDaily elnevezésű honlap Building of the Year 2010 szavazását. Amit a helyiek (köztük bortermelők is) és még több építész is sajnálattal vett tudomásul.
Igaz, hogy a hagyományosan kézműves technikákkal dolgozó családi pincészetek mellett egyre inkább jelennek meg a nagyobb termelésre berendezkedő üzemek, azonban ilyen tájidegen épület eddig még nem épült. Első ránézésre nem is egyértelmű, hogy magyarországi borászatról van szó, de aztán szemünk az ismerős balatoni tájra téved, és így még szomorúbb a képlet.
[nagyításért katt a fotóra]A régióra jellemző sajátosságokat teljesen figyelmen kívül hagyva, csak a nemzetközi piac kiszolgálására törekedve tervezte meg Kis Péter építészirodája az épületet, melyet a fővállalkozó Market Építő Zrt épített fel.
Nézzük csak meg mi is ez a Market Zrt! Vezérigazgatója, Scheer Sándor - aki egyébként MLSZ elnökségi tag is -, igen jó kapcsolatokat ápolt például Bajnai Gordonnal. A Market Zrt pedig szoros kapcsolatban állt a Wallis cégcsoporttal. A Wallisnak nem meglepő módon ugyancsak Bajnai Gordon volt a vezérigazgatója 2005 végéig. Rajta kívül több fideszes politikus is különböző tisztségeket töltött be a cégnél. (pl.: Fürjes Balázs, Karvalits Ferenc).
Az pedig már nem csupán esztétikai, hanem jogi kérdés, hogy a borhotel épületére valószínűleg szabálytalanul adták ki az építési engedélyt, ám ennek mindmáig semmilyen következménye sincsen.
„Nincs összehangolt, egységes tájvédelem. Nem beszélhetünk a településszerkezet, a falukép, a kultúrtáj védelméről sem. Csak a táj mozaikelemeit védjük, miközben maga a táj előnytelenül változik" - írta Laposa József 1981-ben. És sajnos a magyar jogrend, azóta sem tudott kitalálni semmilyen hatékony rendszert ez ügyben.
Rose
----------------------------------------------------------------------------------------------
Ugyanarról más szemszögből
"Az építészet megfagyott muzsika" – mondta hajdanán Frédéric Schlegel. Művészet. Olyan, mint egy zene, egy festmény, vagy egy szobor. A hallgatóból, a szemlélődőből érzéseket, véleményeket vált ki. Megérint vagy éppen elrettent, és jobb esetben továbbgondolásra ösztönöz.
Így aztán nincs is azzal semmi baj, ha egy alkotást a közönség egyik része az egekig magasztal, míg a másik fele kiátkozza a világból. Nincs olyan mű, ami mindenki ízlésének megfelel, nincs olyan alkotás, aminek ne lennének támogatói és ellenzői is egyaránt.
A Badacsonyban épült borászat is ilyen. Egyik oldalról immár hivatalosan is ez a 2010-ben épült legjobb ipari épület a világon, a másik oldalról nézve pedig sokan azt a véleményt fogalmazzák meg, hogy tájidegen, hogy túl modern, hogy nem való a Balaton-felvidéki lankákra.
Természetesen döntsön mindenki maga arról, hogy melyik álláspontot osztja, azonban az ilyen és a hasonló estek kapcsán talán érdemes néhány dolgot átgondolni.
Szerintem azt vita nélkül elfogadhatjuk, hogy attól, hogy valami modern, még nem biztos tájidegen. Attól, hogy egy épület új utakat keres, még korántsem biztos, hogy nem akar illeszkedni a környezetébe. És attól, hogy egy épület látszólag szakít a hagyományokkal még egyátalán nem biztos, hogy annak alapértékeit is megtagadja.
Talán az sem lehet kérdés, hogy minden kor lerakja, le kell, hogy rakja a maga lenyomatát a világban. A mai épületek nem lehetnek olyanok, mint amilyeneket 100, vagy 500 éve építettek. A ma épületeinek, a ma kérdéseire kell választ adniuk, a mai eszközökkel. Ha nem ezt tennék, akkor az egész hazugság lenne.
Sokan zúgolódnak, mint ahogy ebben az esetben is, ha egy-egy modern épület felépül egy régi mellett, vagy ne adj’ Isten egy régi helyett. Sokan felháborodnak, ha egy-egy városban a foghíj telkekre, a régi házak közé beékelődik egy, a mai kor szellemének megfelelő épület.
Azonban a háborgók azt mindig elfelejtik, hogy azok a múlt századfordulós épületek, amiket most oly nagy elánnal védenek, azok is valami helyett lettek. Hogy azok, amikor épültek, az akkori kor legmodernebb technológiáját és designját jelentették. Hogy azokat a belvárosi házakat, amik annak idején a helyükön álltak, és amiket az eleink akár a régiségük miatt védendőnek is nevezhettek volna, minden további nélkül lebontották, hogy helyet adjanak az újnak. Azoknak a moderneknek, amiket most már mi nevezünk réginek, és amiket egyesek néha teljesen értelmetlenül a körmük szakadtáig védenek.
Közben pedig elfelejtik azt, amit a régiek tudtak. Attól, hogy egy ház régen épült, még nem biztos, hogy építészetileg védendő épület. Az csak egy olyan tulajdonság, ami teljesen független az esztétikai és műszaki minőségtől. Egy épület nem attól lesz, mondjuk úgy jó, hogy tavaly vagy éppen 100 éve épült, hanem attól, hogy tényleges értéket képvisel.
De visszatérve Badacsonyba.Mivel ez az utóirat alapvetően az épülettel foglalkozik, ezért most nem mennék bele a kivitelező és az eljáró építéshatóság döntései kapcsán felmerülő anomáliákba, bár igazából az is megérne egy külön gondolatsort.
De bármi is történt az engedélyezés során, rendelkezzen bármilyen kapcsolati tőkével is az építőcég, a ház attól még az ami, olyan amilyen. Az építészeti minősége nem azon áll, vagy bukik, hogy arra ki, mily módon adott engedélyt, hogy annak ki volt a kivitelezője.
A Bazaltbor borászata határokat feszeget. Ez kétségtelen. De azt gondolom, nem lépi át azokat, még akkor sem, ha a meglévő pincékhez képest merően új hangulatot is hoz a környékre. És ne feledjük azt sem, hogy ez egy borászati nagyüzem. Az itt folyó professzionális borkészítési technológia már messze túllépett azon a szinten, ami a klasszikus házi borkészítés elveire épül. Aki járt már ilyen üzemben az tudja: ami egy ilyen helyen folyik, az már szinte tiszta kémia.
Kis Péter épülete pedig minden kendőzés nélkül mutatja ezt. Nem akarja eljátszani, nem akarja elhitetni, hogy itt ugyanaz folyik, mint a kispincékben, nem akar mintegy klasszikus arcot mutató kulisszaként, hazug képmutatóként tetszelegni. Adja azt, ami az épület funkciója, ami az épület lényege. [további fotók ITT]
Őszintén és minden manírtól mentesen. Jelet hagyva az utókornak 2010 honi ipari építészetéről.
Gabeebee
6 kommentek:
Ha valakit érdekel egy kis irodalom a badacsonyi "csodapincéről" akkor keresse meg az alábbi címeken:
htp://koos.hu/2011/01/05 kortars-epiteszet-a-mult-sirdombjan
www.epiteszforum.hu/2010/12/21
Az persze elképzelhetetlen, hogy a célszerűség tájba, környezetbe illő külalakkal párosuljon. Ez a modern építészet. Területileg ugyan nem ide kapcsolódik, de képtelen vagyok magamban tartani a budapesti remekeket. Az acél-üveg bálnát, a Vörösmarti teret elrondító szintén acél-üveg förmedvényt vagy a 'nemzeti' színház után épült építészeti remekeket.
Nem mutatja a kommenteket valamiért.
Ugyan már, a homokóra se volt kutya.Az EU-ba lépés alkalmával kreálták, potom 3oo milláért.Azóta sem "mututja" az időt.De mindegy a pórnép az csak fizeti ezeknek "a müvészeteknek" az árát. Különben sem értünk a "magas" müvészetekhez. Mert birkák vagyunk és azok is maradumk. Tokaj is már rég foglalt.
Első pillantásra azt hittem Kaliforniában járok. Nekem személyes indíttatásból ez egy szimpatikus benyomás volt, bár olyan benyomás, amelynek nem Badacsonyban a helye, hanem Kaliforniában.
Összességében véve egyébként nem vagyok ellenére az újításoknak, vagy a nemzetközi trendek átvételének, ha azok nem interferálnak a helyi értékekkel. Erről az épületről talán elmondható, hogy nem okoz ilyen kárt, tehát problémám vele nincsen, sőt, megvan a maga varázsa (bár ez a varázs lehet hogy valóban idegen azok számára, akik nemigen láttak még ehhez hasonlót, és máshoz vannak szokva - a megszokottól eltérni nehezen lehet).
Szóval az én aggályaim inkább a dolog gazdasági, pénzügyi részére vonatkoznak. Kíváncsi lennék, hányezermilliárdba került megtervezni és felépíteni. Csak mert így ránézésre nem tűnik bonyolultnak. Az ilyen ipari épületeknek épp ez a lényegük, az esztétika sokadlagos szempont, a funkció és gazdaságosság az első. Hangsúlyozom, nekem kifejezetten tetszik az épületegyüttes (talán azok az erezetek nem kellettek volna rá), de kétlem, hogy több munkát és alapanyagot emésztett fel, mint mondjuk egy viktoriánus kúria. A felmerült nevek pedig igencsak a sikkasztás jelenlétét erősítik...
Azok az épületek, amelyeket körömszakadtáig védeni szoktak, általában szebbek és kedvesebbek, mint a helyükre tervezett rideg üvegpaloták. Ezért is szokták ezeket körömszakadtáig védeni. Nem mindenki van megveszve a mindenáron való "haladástól". Ezt azért meg kellene érteni.
Megjegyzés küldése
Kedves Kommentelők!
A könnyebb és legfőképp az értelmesebb kommunikáció biztosítása érdekében, szeretnénk mindenkit arra kérni, hogy a hozzászólásaitokat valamilyen névvel tegyétek meg.
Ez a "Profil kijelölése mint:" legördülő menüben a "Név/URL-cím" lehetőséget választva, majd a név beírása után az URL sort üresen hagyva, végül a "Tovább" gombra kattintva egész egyszerűen megtehető.
Köszönjük!
Radical Puzzle