Tegnap a radikálisok javaslatára a képviselők népesedési vitanapot tartottak a Parlamentben. A téma fontosságát jól jelzi, hogy a pártok egyöntetűen támogatták a kezdeményezést, hisz abban mindenki egyetértett, hogy Magyarország népesedésének alakulása a következő évek és évtizedek sorskérdése lesz.
Azonban sorskérdés ide, a nemzet megmaradása oda, a felszólaló képviselők nagy része, csak a felszínt kapargatta és ismét olyan javaslatokat és megoldási ötleteket puffogtatott, amelyek az égegyadta világon nem vezetnek sehova sem. Pontosabban vezetnek, de oda, vagy arrafelé, ahol most is tartunk.
A múlt év utolsó hónapjaiban minden valószínűséggel a honi népesség száma tízmillió alá csökkent, pedig a kutatások szerint Magyarország az egész világon élen jár a gyerekek értékét tekintve. Érdekes mód nálunk gondolják a legtöbben azt, hogy gyerek nélkül nem élet az élet, viszont ehhez képest a legrosszabbak között vagyunk a születések számát illetően. Ma Magyarországon a tervezett gyermekek száma 2-2,2 körül mozog, míg a teljes termékenységi arány csupán 1,3 körül ingadozik.
Ahhoz, hogy egy társadalom, hogy egy nép lélekszáma szinten tudjon maradni a népesedéskutatók szerint átlag 2,11 gyermekszülés szükséges, mert csak ebben az esetben biztosított a populációban a két szülő, az idő előtt elhalálozottak és a nem szaporodóképes egyének pótlása.
Ha ez a termékenységi mutató 1,9-re csökken, akkor a folyamat elér egy kritikus pontot, de a trend még megfordítható. Ha azonban a szülőképes korú női népességre jutó születések átlaga 1,3-ra csökken, akkor az adott népesség száz év alatt kevesebb, mint egynegyedére zsugorodhat és ami még rosszabb a folyamat nem, vagy csak nagyon hosszú idő alatt fordítható meg. Ha pedig az érték 1,3 alá esik, a népesség gyors ütemmű fogyása következik be, és belátható időn belül bekövetkezhet az adott nép teljes eltűnése.
Ma már egyértelműen látszik, hogy nagyon nagy a baj. A mai 30 éveseknek átlag 2-3 gyermeket kellene szülniük ahhoz, hogy szinten tartsák a népességet, amire valljuk meg jelen állapotban semmi esély nincs. Ha viszont így megy tovább minden, akkor annak az lesz, vagy lehet a következménye, hogy a most születő kislány csecsemőknek 30 év múlva már 7-8 gyermeket kellene szülniük ugyanehhez, ami pedig a legoptimistább feltételezések mellett is egyértelműen lehetetlen.
Ha pedig ehhez az egészhez még hozzávesszük azt a tényt is, hogy a magyar népesség mindamellett, hogy csökken, még alapvető szerkezeti átalakuláson is megy keresztül, azaz a termékenységi arány ugyan 1,3 körül mozog, de a fehér népességé jóval ez alatt van, míg a cigányok ezen mutatója 3-3,3 közé tehető, akkor pedig minden kétség nélkül kimondhatjuk, hogy egy nagyon mély szakadék felé száguldunk.
Az adatok, a tendenciák mindenki számára, minden döntéshozó számára évek óta ismertek. Mégis az embernek olyan érzése van, hogy akik tehetnének valamit, azok vagy nem mernek lépni, vagy egész egyszerűen vagy nem tudják, hogy mit kellene tenni. Ez jól látszott a tegnapi parlamenti vitanap felszólalásaiból is.
Természetesen mindenki, minden frakció hozzászólt a kérdéshez, de a beszámolókat nézve és olvasva kijelenthető, hogy megint csak mi radikálisok voltunk azok, akik nem csak beszéltek, hanem mondtak is valamit:
Azonban sorskérdés ide, a nemzet megmaradása oda, a felszólaló képviselők nagy része, csak a felszínt kapargatta és ismét olyan javaslatokat és megoldási ötleteket puffogtatott, amelyek az égegyadta világon nem vezetnek sehova sem. Pontosabban vezetnek, de oda, vagy arrafelé, ahol most is tartunk.
A múlt év utolsó hónapjaiban minden valószínűséggel a honi népesség száma tízmillió alá csökkent, pedig a kutatások szerint Magyarország az egész világon élen jár a gyerekek értékét tekintve. Érdekes mód nálunk gondolják a legtöbben azt, hogy gyerek nélkül nem élet az élet, viszont ehhez képest a legrosszabbak között vagyunk a születések számát illetően. Ma Magyarországon a tervezett gyermekek száma 2-2,2 körül mozog, míg a teljes termékenységi arány csupán 1,3 körül ingadozik.
Ahhoz, hogy egy társadalom, hogy egy nép lélekszáma szinten tudjon maradni a népesedéskutatók szerint átlag 2,11 gyermekszülés szükséges, mert csak ebben az esetben biztosított a populációban a két szülő, az idő előtt elhalálozottak és a nem szaporodóképes egyének pótlása.
Ha ez a termékenységi mutató 1,9-re csökken, akkor a folyamat elér egy kritikus pontot, de a trend még megfordítható. Ha azonban a szülőképes korú női népességre jutó születések átlaga 1,3-ra csökken, akkor az adott népesség száz év alatt kevesebb, mint egynegyedére zsugorodhat és ami még rosszabb a folyamat nem, vagy csak nagyon hosszú idő alatt fordítható meg. Ha pedig az érték 1,3 alá esik, a népesség gyors ütemmű fogyása következik be, és belátható időn belül bekövetkezhet az adott nép teljes eltűnése.
Ma már egyértelműen látszik, hogy nagyon nagy a baj. A mai 30 éveseknek átlag 2-3 gyermeket kellene szülniük ahhoz, hogy szinten tartsák a népességet, amire valljuk meg jelen állapotban semmi esély nincs. Ha viszont így megy tovább minden, akkor annak az lesz, vagy lehet a következménye, hogy a most születő kislány csecsemőknek 30 év múlva már 7-8 gyermeket kellene szülniük ugyanehhez, ami pedig a legoptimistább feltételezések mellett is egyértelműen lehetetlen.
Ha pedig ehhez az egészhez még hozzávesszük azt a tényt is, hogy a magyar népesség mindamellett, hogy csökken, még alapvető szerkezeti átalakuláson is megy keresztül, azaz a termékenységi arány ugyan 1,3 körül mozog, de a fehér népességé jóval ez alatt van, míg a cigányok ezen mutatója 3-3,3 közé tehető, akkor pedig minden kétség nélkül kimondhatjuk, hogy egy nagyon mély szakadék felé száguldunk.
Az adatok, a tendenciák mindenki számára, minden döntéshozó számára évek óta ismertek. Mégis az embernek olyan érzése van, hogy akik tehetnének valamit, azok vagy nem mernek lépni, vagy egész egyszerűen vagy nem tudják, hogy mit kellene tenni. Ez jól látszott a tegnapi parlamenti vitanap felszólalásaiból is.
Természetesen mindenki, minden frakció hozzászólt a kérdéshez, de a beszámolókat nézve és olvasva kijelenthető, hogy megint csak mi radikálisok voltunk azok, akik nem csak beszéltek, hanem mondtak is valamit:
.
3 kommentek:
Kis túlzás, hogy a vitában minden frakció részt vett.
Például az LMP részéről csak a vezérszónoki beszédek hangzottak el, utána a teljes frakció kiszállingózott a teremből... Ennél még az MSZP is korrektebb volt, bár megint valahogy előkerült az a fránya holokauszt... :D
Csináljunk mi is 10 gyereket. Majd eltart minket az állam. Úgyis van pénzük. Meggazdagszunk, helyrebillen az egyensúly, megmenekül a faj, a rendszer pedig rövid időn belül összeomlik. Három legyet egy csapásra...? Álljunk sorba mi is a kifizetésnél a befizetés helyett! A segély nem csak a cigánynak jár, hacsak nem akarják odafent, hogy panasszal éljünk az EU-ban rasszista üldöztetés miatt. A tömeges munkabeszüntetések pedig végérvényesen megroggyantják a kapitalizmus szekerét. Mutassuk meg drága politikusainknak is, és az egész világnak is, mi folyik itt Magyarországon! Azaz: minek dolgozzunk, ha van segély? Ez nem csak a cigánynak szól ám! Mindeközben mi a felszabadult időnket nem rajoskodással, hanem a gyerekek nevelésével töltenénk, így mikorra felnőnek, az erőviszonyok a minőség révén egyértelműen a mi oldalunkra állnak. Addig meg élünk mint hal a vízben, hiszen itt erős a demokrácia, nagy a jólét, nincsenek komoly problémák az országban, ha hihetünk a politikusoknak. Hát higgyünk nekik, engedjük el magunkat! Ne asszisztáljunk a bábjátékukhoz! Minek termeljem a pénzt az ő zsebeikbe, ha munka nélkül zsebrevághatom helyettük?
Persze a többség nem lenne képes erre, civilizált ember nem használja fel a saját gyerekeit semmilyen célra, csak bennem megvan ez a szociopata hajlam. De azért egy kis ideig érdemes belegondolni, mi történne, ha valóban megcsinálnánk.
Épp tegnap gondolkodtam el azon egyébként, hogy az ország relatív szegénységéért (relatív, mert ez a szegénység a politikai és gazdasági eliten cseppet sem látszik) valójában legnagyobbrészt a cigányok tenyésztése felelős. Kicsit utánaszámolunk és kiderül, hogy milliárdokat költünk rájuk havonta. Havonta több pénzt emésztenek fel, mint egy-egy szakágazat éves büdzséje. Havonta több pénz megy el rájuk, mint amennyi egy egész évre jut az egészségügynek, vagy a rendőrségnek, vagy bármi másnak. Ha az ország fokozatos, ámde egyre gyorsuló elszegényedésének az okát keressük, akkor itt kell keresnünk. Amióta ez az egész elkezdődött, eltelt 20 év, felnőtt az első tömegesen kitenyésztett generáció, akik maguk már hatványozott számban potyogtatják a porontyaikat a világra. Így máris megvan a magyarázata, miért omlott hirtelen minden össze úgy 5 évvel ezelőtt, miért gyorsultak fel az elszegényedési folyamatok. Nagyjából ekkorra tehető az ivarérett cigány által ellett alom akkorára növekedése, hogy az már nagyösszegű segélyt emészt fel.
Namost jönnének a ballibek az egyébként már legalább száz éve megcáfolt, ámde általuk és a szélesebb közvélemény által megcáfolhatatlannak vélt szociológiai elméletükkel, hogy a szegénység bűnbakot keres egy-egy népcsoportban. Való igaz, hogy rühellem a cigányokat, és amit tennék velük, az nem fér bele a demokratikus keretekbe, de a cigány csak eszköz, vagy ha úgy tetszik, eredmény. A bűnös nem a cigány, tisztelt ballibek, hanem ti. Ti, akik ezt létrehoztátok és idáig hagytátok fajulni.
220000 tatózkodási engedélyes, minimum 600000 "is" ember! Hányan is vagyunk?
Megjegyzés küldése
Kedves Kommentelők!
A könnyebb és legfőképp az értelmesebb kommunikáció biztosítása érdekében, szeretnénk mindenkit arra kérni, hogy a hozzászólásaitokat valamilyen névvel tegyétek meg.
Ez a "Profil kijelölése mint:" legördülő menüben a "Név/URL-cím" lehetőséget választva, majd a név beírása után az URL sort üresen hagyva, végül a "Tovább" gombra kattintva egész egyszerűen megtehető.
Köszönjük!
Radical Puzzle