Verespatak

Az erdélyi fehér megyei Verespatak ősi bányász település. A kétezer éves labirintusszerű bányafolyosó rendszere a mai napig őrzi e nagy múltú bánya emlékeit. 1907-ben még lakosságának több mint fele magyar volt, azonban ma már sajnos még a cigányok lélekszáma is kétszerese a magyarokénak.

A község története az elmúlt években azzal folytatódott, hogy a Gabriel Resources kanadai cég aranybányát kívánt itt nyitni. A ciánt alkalmazó technológia 16 km²-nyi terület tönkretételét jelentette volna, benne öt heggyel, négy templommal és temetővel, valamint az Alburnus Maior ókori római vár romjaival.

A kanadaiak már megvásárolták a település házainak kb. felét. A kitermelés megkezdése előtt pedig meg kellett volna vásárolniuk az összeset, mivel a román törvények a kisajátítást nem tették lehetővé.

A Román Akadémia az EU környezetvédelmi szabályozásaival való ellentétre hivatkozva – a ciános technológia miatt - tiltakozott e tervek megvalósítása ellen. Az erdélyi történelmi magyar egyházak szintén ellennyilatkozatot tettek közzé 2002 októberében, hisz a bánya tervezett 15 éves működése után a környezetszennyezés száz évig tartana. A civil szervezetek közül a Greenpeace szervezett tiltakozást, a nemzetközi politikai szervezetek közül pedig a Zöld Pártok Európai Szövetsége. A kanadai kormány - valószínűleg nem kis bevétel reményében - 2005-ben támogatását fejezte ki e tervek mellett, míg a magyar kormány és a magyar lakosság bejelentette, hogy ellenzi a bánya megnyitását, emlékezve a 2000-ben lezajlott tiszai ciánszennyezésre.

A történet aztán 2005-ben új lendületet vett, mivel a Gabriel Ressources új médiakampányt indított terveinek népszerűsítésére. Próbálkozásukat szerencsére nem sok siker koronázta, hiszen több sajtóorgánum is visszautasította a reklámok megjelenését.

A beruházást tervező cég azonban tovább erőltette a dolgot, ami miatt korrupciós botrányok is kialakultak, hisz jónéhány közigazgatási vezetőt, az Abrudbányai Magyar Kulturális Egyesületet, és több civil szervezetet is vélhetően lefizettek.

A legfrissebb fejlemények pedig néhány naposak. Január 11-én ugyanis mintegy száz ember kérte Bukarestben a kulturális minisztérium székhelye előtt az erdélyi Verespataknak az UNESCO világörökségi listájára való felterjesztését, mivel a demonstrálók és más támogatók szerint csak így lehet megakadályozni, hogy a települést tönkretegye az aranybánya megnyitása.

Erre a felvételre azonban igen kis esély van. Így hát nagy valószínűség szerint kanadai kézre jut Verespatak kincse, hogy ott idegenek több évtizedig tartó környezetpusztítást hajtsanak végre, zsebükben óriási haszonnal.