Gondolatok az alkotmányról

„…mi visszaköveteljük ősi alkotmányunkat, mely nem volt ajándék, hanem kölcsönös szerződések által állapíttatott meg s a nemzet életéből fejlett ki; azon alkotmányt, melyet időnkint a kor kívánatihoz mi magunk alkalmaztunk, s mi magunk akarunk ezentúl is alkalmazni; azon alkotmányt, melynek alapelveit századok szentesítették. Mellettünk jog és törvény állanak és a szerződések szentsége, ellenünk az anyagi erő" - mondta Deák Ferenc 1861-ben azon a napon, amikor a hosszú némaság nehéz évei után ismét megnyílott a nemzeti törvényhozás.

A mából visszanézve azokra az időkre döbbenten tapasztalhatjuk, hogy Deák szavai ma ugyanolyan aktuálisak, mint 149 éve. Az alkotmányozás ügye úgy, ahogy annak idején, ugyanúgy ma is az egyik legfontosabb kérdése a nemzet életének. Most megint itt van a lehetőség, hogy visszaállítsuk a magyar történelmi alkotmányt, hogy végre megszabaduljunk attól a nemzettől idegen szöveghalmaztól, ami az elmúlt több mint hatvan évben - tegyük hozzá teljesen illegitim módon - szabályozta mindannyiunk életét.

Persze, most sokakban felmerülhet a kérdés, hogy jó-jó állítsuk vissza a történelmi alkotmányt, de az lényegében mégis micsoda? Egy egységes joganyag? Egy kiáltvány? Mitől lesz az ugyanúgy ma is érvényes, mint ahogy az volt századokkal ezelőtt?

A magyar történelmi alkotmány igazából nem egy egybefüggő alkotmánylevél, hanem törvények sora, a hozzájuk kötődő történelmi és kulturális háttérrel. Lényegében azok a legjobb és legerősebb törvények gyűjteménye, amelyek már írásba foglalásuk előtt mintegy élve gyökeret vertek. Ilyen a Vérszerződés, az Aranybulla, a koronázási eskük, a hitlevél, a Pragmatica Sanctio, az 1790-91-es törvények, az 1568-as vallásszabadságról szóló törvény, a nyelvről szóló törvények és az 1848. évi áprilisi törvények is.

De ide tartozik az 1867. évi XII: törvény a kiegyezésről, az 1920. évi I. törvénycikk az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről, az 1921. évi XLVII. törvénycikk IV. Károly Õ Felsége uralkodói jogainak és a Habsburg Ház trónörökösödésének megszüntetéséről, az 1926. évi XXII. törvénycikk az országgyűlés felsőházáról és az 1947. évi XVIII. törvénycikk is, mely a Párisban 1947. évi február hó 10. napján kelt békeszerződés becikkelyezése tárgyában íródott. [az egyes törvényekért katt a linkekre]

Mint látható a történelmi magyar alkotmány olyan élő, organikus joganyag, amely felöleli az összes olyan alaptörvényt, amely a Szent Korona tan alapján Magyarország több évszázados törvényhozási folyamatában létrejött.

Ha megvizsgáljuk a fenti törvényeket, akkor azokban megtaláljuk azokat az alapértékeket, melyeket ma is fontosnak és meghatározónak gondolunk. Lényegében azokban benne van minden, ami a mai emberben alapelvekként megfogalmazódik. Természetesen az idők változtak, az egyes megnevezések ma már talán elavultak, de a törvények szellemisége ma is élő és értelmezhető. Vegyük sorba hát a legfontosabbakat:

  • Korlátozott, osztott és ellenőrzött hatalomgyakorlás
[A király nem dönthet a nemzet megkérdezése nélkül, a nemzet nem alkothat jogot a király jóváhagyása nélkül. Ezért nem tudott a magyar történelemben soha meggyökeresedni az abszolút monarchia, mert az abszolutista törekvésekre a nemzet sokszor vérbefojtott szabadságharcokkal és sikeres közjogi küzdelmekkel válaszolt.

Szabadságharcaink mindenkor alkotmány helyreállító szabadságharcok voltak, melyek bukásuk ellenére is, a kivívott közjogi kiegyezésekkel elérték a történeti magyar alkotmány helyreállítását és elhárították az abszolutista törekvéseket. Ez alól csak egy kivétel van, az 1956-os szabadságharc.]

  • Az állami és a nemzeti függetlenség
[Ebből soha nem engedtünk. Pro Patria et Libertate! Hungaria semper libera! Magyarország örökké szabad: ez az évezredes kívánság, örök cél és szellemiség.]

  • A jog kiterjesztése
[Werbőczi Tripartitum (Hármaskönyv) című művének I. rész 9. címe meghatározza a nemesek fő és kiváltságos jogait. 1848-ban a nemzet úgy törölte el a nemesi szabadságot, hogy kiterjesztette azokat az egész nemzetre. A jogkiterjesztés elve ellentétes a forradalom elvével. A népet beemelte az alkotmány sáncaiba, ahogyan akkor mondták.

A Nagy Francia Forradalom azért volt forradalom, mert lerombolta a régi rend, az ancien regime épületét, és nemcsak eltörölte a nemesi kiváltságokat, hanem fizikailag meg is semmisítette a nemesség egy részét. Ezzel szemben 1848-ban a magyar közjogi hagyományoknak megfelelően nem a rombolás, hanem az építés elvét követve, a megváltoztatandók megváltoztatásával a nemeseket illető jogokat kiterjesztették az egész nemzetre.]

  • A Szent Korona tagság mellérendeltsége, (1848 óta a magyar állampolgárok összessége)
[Mai szóhasználattal a szolidaritás, mintegy a nemzet tagjainak testvéri közössége. A Szent Korona tagság megbecsülése, a közösségi érdekek és értékek védelme, ezért ezt a mellérendelés elvének is mondjuk.]

  • Egyenlő alkotmányos szabadság
[Werbőczi Tripartitum (Hármaskönyv) című művének I.rész 10. cím 7.§ : A nemeseket és 1848-tól a haza polgárait - függetlenül vagyoni állapotuk szerinti tagozódásuktól - egy és ugyanazon szabadság illette meg.]

  • Népcsoportok egyenjogúsága
  • Az önkormányzatiság elve
[Közjogi küzdelmeink bástyái a Habsburg időszakban a vármegyék voltak, így az önkormányzatiságnak az önkényuralmi törekvésekkel szemben mindig kiemelt szerepe volt a magyar közjogban.]

  • A népszuverenitást magába olvasztó nemzeti szuverenitás, mely szerint minden hatalom forrása a magyar nemzet
  • A törvénysértés jogot nem alapít elve
[Rendszerint az önkényuralmi korszakok után, mint 1687-ben, 1791-ben,1867-ben, vagy 1920-ban országgyűlési döntéssel, törvénnyel érvénytelenné nyilvánították az önkény jogalkotását.]

  • Az önkényuralmi hatalomgyakorlás tilalma
[E tan a Szent Korona tan alaptétele. Hatalmat csak a király és a mindenkori magyar nemzet együttesen gyakorolhat. A király a nemzettől független hatalommal nem rendelkezik, hiszen az államhatalom összességét és teljességét kifejező jogok a Magyar Szent Koronát illetik.]

  • Az alkotmányellenes hatalomnak való ellenállás joga (ius resistendi) Aranybulla 31.§.
[E jog megerősítésének elmaradása volt az egyik oka a Rákóczi Szabadságharc kitörésének. A koronázási eskük e jogot ezt követően már nem erősítették meg, azonban a magyar nemzet az alkotmányellenes hatalomnak való ellenállás jogát a történeti alkotmányból eredő alapjognak tekintette az Aranybullában foglaltak szerint.]

  • Az alkotmányos hatalom jogfolytonossága
[E jogfolytonosság töretlen volt a szovjet megszállásig. Minden hatalom szerves folytatása volt az előzőnek, elismerve és megerősítve a magyar történeti alkotmányt.]

  • A szerves jogfejlődés
[A társadalmi élet változásaihoz igazodó jogalkotásunk szervesen gyökerezett a történeti alkotmányban és a Szent Korona tanban.]

Természetesen vannak olyan elvek is, amelyek kifejezetten a mai kor kihívásaira válaszolnak. Ezek értelemszerűen nem lehetnek részei a történelmi alkotmánynak, de magyar közjogi hagyományok szellemiségéből levezethetők, és ezzel a korábbi alapgondolatok kiegészíthetők. Zétényi Zsolt, a téma jeles képviselője szerint ezek az elvek a szociális jogállam, a népi-nemzeti önrendelkezés és a gazdaság alkotmányos érvényű elveinek rögzítése, mely elvek beemelését a történelmi alkotmányba a következőképp indokolta:

„A szociális jogállam nem a látszatfüggetlenségű, hagyományos kötelékeitől elszakított egyén, hanem a közösségben létező, azért felelős, azt védő, s azáltal védett állampolgár szabadsága feltételeinek létrehozója és védelmezője. Alkotmánya ösztönzi és szabályozza a gazdaság működését, intézményekkel és anyagi támogatással segíti a kulturális tevékenysége, gondoskodik az elemi szociális és egészségügyi biztonságról, mintegy új társadalmi szerződésként szabályozza az egyén, a társdalom és az állam viszonyát. A jog követésével, a joguralommal szolgálja a közjót.

Ezért szükséges a szociális jogállam és a szociális piacgazdaság tételeinek, a köztulajdon kizárólagos tárgyainak, a gazdasági, szociális és kulturális jogok állami szavatolásának alkotmányos rögzítése. Megfontolandó, hogy kerüljön be az Alkotmány szövegébe egy úgynevezett államadósság paragrafus, amely szigorú feltételekhez kötné, hogy deficites költségvetést hogyan terjesszenek az Országgyűlés elé és népszavazási hozzájárulást írna elő szükséges államkölcsön bármilyen formában történő felvételéhez. Alkotmányosan rögzítendő lenne, hogy az államadósság bizonyos mértékű növekedése, illetve költségvetési hiány bizonyos mértéke esetén a végrehajtó hatalom (a kormány tagjai) személyes anyagi és büntetőjogi felelőssége megállapítható legyen.”

Mint azt gondolom, sokan tudják a történeti jogfolytonosság Magyarországon már 65 éve megszűnt. A rendszerváltozásig a hatalomnak nem volt legitimitása, mert a hatalom önkényesen, a nemzet megkérdezése nélkül alakította ki a hatalomgyakorlás intézményeit, erőszakkal határozta meg a tulajdonviszonyokat, az ország politikai, gazdasági és társadalmi berendezkedését. A helyzeten a rendszerváltásnak hazudott események sem változtattak, hisz a törvényalkotás teljes egészében az önkényuralommal kényszerűen vállalt, az 1989-ben jelentős pártállami érdekeket hordozó megegyezéssel létrehozott, és az Alkotmánybíróság által is diktált folyamatosság (1946. évi I., és 1949 évi XX: törvénnyel való jogfolytonosság) alapjára helyezkedett.

1990. május 2.-án még idegen megszállás alatt, formailag szabad választások után alakult meg az új országgyűlés. A jogtechnikai jogfolytonosság megmaradt az önkényuralmi rendszerrel, az alkotmányos jogfolytonosság részben létrejött az 1946-ban kikiáltott köztársasággal, de a történelmi alkotmány folytonossága azóta sem állt helyre.

Így hát ma, 2010-ben, Szent István ünnepén azt hiszem, nem kívánhatunk mást, mint hogy legyen Magyarország újra a Szent Korona országa! Ennek azonban az a feltétele, hogy a magyar nemzet felemelése mind erkölcsben, lelki kultúrában és mind műveltségben megtörténjen. És ahogy Zétényi Zsolt több helyütt is megjegyezte: A kérdés nem az, hogy királyság vagy köztársaság legyen, hanem az, hogy sikerül-e az erkölcsi-szellemi nemzetkoronázás.


[Aki jobban el szeretne mélyülni az alkotmányozás témájában, annak figyelmébe ajánlanám Zétényi Zsolt A történeti alkotmány című munkáját, mely INNEN letölthető.]


12 kommentek:

Zoroaszter írta...

Nem kívánom a nemzetiségek mellérendeltségét!
Ezt az országot Magyarországnak hívják, amelynek bizonyosan oka van. Ezért azt kívánom, hogy, mint minden rendes államban, itt is legyen egy vezető nemzetiség, a többinek pedig ahhoz kelljen alkalmazkodnia, igazodnia, tudatában léve annak, hogy kisebbség. Teljesen világos, hogy Magyarország esetében ez a magyar nemzetiség kell, hogy legyen. Különben képtelenség rendet teremteni egy országban és teljes káoszba torkollik az egész.

Névtelen írta...

Ezzek a mellérendelt nemzetiségek addig mesterkedtek,amig Tranonban az ország 2/3-át elzabrálták!!Legyen vége annak,hogy a többség alkalmazkodjon ezekhez.A gúnyhatárokon kivül nem a magyarokhoz alkalmazkodnak a terület rablók!!

Névtelen írta...

Csakhogy az elcsatolt (korábban magyar fennhatóság alatt volt területeken) már mindenhol többségben vannak a más - szerb, román, horváth, szlovák, osztrák - nemzetiségek...
Ilyenkor mi a helyzet? Milyen alapon követeljük vissza?

Névtelen írta...

na milyen alapon?????ha nem tudnád!!a lopott holmi visszajár!!ezért,ez a nagy b... ku..va helyzet!!

Névtelen írta...

A svábokkal,horvátokkal,szlovénekkel soha nem volt baj.Nincs is.A legtöbb kisebbség normálisan él ma is.Ketten nem bírnak magukkal de azokkal meg mindenhol probléma van kerek-e földön.
Persze,hogy ma már az elcsatolt részeken többségben élnek a "hazaiak",hiszen nem ültek a tolvajok karba tett kézzel évtizedeken át,hanem módszeresen kevergették a lakosságot.Romániában pl. minen magyar tanítót kiküldtek a Regátba,meg a román lakta részekre,azokat meg be a magyar területekre.Ugyanígy jártak el az orvosokkal,mérnökökkel,akivel csak tehették.A cél,hogy minél hamarabb beolvasszák a magyar lakosságot és mégcsak véletlen se legyenek egy tömbben.

Névtelen írta...

Még mindíg nem született meg a válasz a megoldásra:
Az egykor volt területen sehol sincs magyar többség (Kolozsváron pl. csak 20% magyar él) - akkor milyen alapon követeljük Erdélyt vissza? Él ott 7 millió magyar?... mert Erdélyben csak akkor lennénk egálban a románokkal.
Tehát: ha sehol sincs magyar többség, akkor hol, mit csatoljunk Magyarországhoz? (A románokat?)
Ezt a kérdést tudni kell megválaszolni - mert egyébként csak hőbörgés az egész!

Névtelen írta...

Nem a visszacsatolásról van szó,hanem az autonómiáról.
Ahogyan a dél-tiroliak kiharcolták a jogaikat,nekünk is úgy kellene tenni

Jobboldali írta...

Pap Gábor hasonló gondolatokat fogalmazott meg az államalapítás ünnepén.
És működött évszázadokon keresztül a "király nem dönthet a nemzet megkérdezése nélkül, a nemzet nem alkothat jogot a király jóváhagyása nélkül" nevezetű alapvetés, miközben nem is létezett a népszavazás intézménye. Mert nem volt rá semmi szükség.

Névtelen írta...

Amikor éppen olyan olvassa ezeket a bejegyzéseket, akinek éppen csak annyi esze van, hogy felöltözködik reggel és munkábamenetel előtt képes megkülönböztetni a villamost a busztól - abból még nem következik, hogy a társadalmi kérdéskhez is hozzá tudjon szólni.
Ha ennek ellenére mégis megteszi (és megteszi, mert önkritikája nincs!), akkor következik a veretes mondat, hogy "ez a kibaszott kurva nagy helyzet..." - ezért jár vissza a lopott holmi.
És most képzeljétek el, hogy az ország házában ugyanezt a bandát: a fele kb. ilyen képességekkel rendelkezik - a másik fele egyszerűen megélhetési politikus (zűrös múlttal, ideggyógykezeléssel, szereplési vággyal és más devianciákkal).
10 millió szerencsétlen ember pedig melózik - már ha van munkája! - és bízik a jövőben, a jövő heti lottóhúzásban, mert más konkrét elképzelése nemigen lehet...
Ilyen morális mélységben ez az ország még Rákosi vagy Kádár idején sem volt!

Névtelen írta...

Te melyik feléhez tartozol,ó te bölcsesség kútfője??Köszönjük,hogy beavattál, ettől az igazságtól forog még mingig a föld!! Megtudod külömböztetni a buszt a villamostól??Mindig felöltözöl,jó neked.Világositsd meg az elménket,mi volt Kádár és Rákosi idején.Úgy szomjuzuk az igazságod,mint a kiszáradt föld az esővizet!!Neked is szereplési viszketekséged van.Az a gyanúm ,nem a társadalmi ranglétrátok legaljáról osztod nekünk az észt.Van-e önkritikád.

Névtelen írta...

5:56 vagyunk itt egy páran,akik elovassuk a cikket és utána,-ha van véleményünk esetleg vitapartnerünk-leírjuk.
Persze akadnak örökös okoskodók,akik azt hiszik magukról,hogy megtudnak különböztetni egy buszt egy másik tömegközlekedési eszköztől és oldalakon keresztül untatnak minket ezzel.
Na ekkor jönnek ezek a mondatok.Hát, ez a b...,k..helyzet!

Névtelen írta...

6:26 kérlek ne akard,hogy megvilágosítsa előttünk a kommunista éra prominenseit mert a büdös életben nem szabadulunk meg tőle,aztán még kocsobur is jön majd.

Megjegyzés küldése

Kedves Kommentelők!

A könnyebb és legfőképp az értelmesebb kommunikáció biztosítása érdekében, szeretnénk mindenkit arra kérni, hogy a hozzászólásaitokat valamilyen névvel tegyétek meg.

Ez a "Profil kijelölése mint:" legördülő menüben a "Név/URL-cím" lehetőséget választva, majd a név beírása után az URL sort üresen hagyva, végül a "Tovább" gombra kattintva egész egyszerűen megtehető.

Köszönjük!

Radical Puzzle

 
látogató számláló