A hétvégén lezajlottak a felvidéki parlamenti választások. Az eredmények gondolom sokak számára ismertek. Fico úgy győzött, hogy megbukott, kiesett a pozsonyi parlamentből a Meciar vezette gyülekezet és kiesett a Magyar Koalíció Pártja (MKP) is. Ott van viszont a törvényhozásban a Szlovák Kereszténydemokrata Unió (SDKÚ-DS), a Szabadság és Szolidaritás (SaS), a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH), a Híd-Most és ott vannak a Slota vezette idióták is.
Az eredményhirdetést követően mind az ottani, mind az itthoni elemzők azon siránkoztak, hogy a két felvidéki magyar párt közül, csak az egyik küldhet képviselőket Pozsonyba. Azonban erről szó sincs, mert mondjuk ki: Jelenleg nincs magyar párt a felvidéki törvényhozásban. Nem tévesszen meg senkit sem a Híd-Most nevű alakulat, hisz nekik nagyjából annyi közük van a magyarsághoz, mint itthon az eszdéesznek volt. Jól jelzi ezt az a nyilatkozat is, amit a Szabad Emberek Magyarországért nevű, Ungár Klára vezette szadesz maradvány adott ki:
Mint látható attól, hogy valaki magára ragasztja a magyar címkét, még nem válik azzá. Ettől még ugyanúgy nem lesz az Bugár Béla, mint ahogy nem lesz magyar Ungár sem. A felvidéki magyarok most ugyanolyan átverés áldozatai lettek, mint mi, anyaországi magyarok nem is egyszer az elmúlt húsz évben.
Ott a Felvidéken most elhitték a magyarok, hogy Bugárék majd őket fogják képviselni, hogy ők lesznek majd azok, akik kiállnak a magyar érdekekért. De kérdem én, mégis hogyan?
Hogy tud majd megjelenni az autonómia, az állampolgárság és a nyelvtörvény kérdésének megalkuvás nélkül képviselete egy olyan pártban, aminek a másik fele ezekben az ügyekben finoman szólva sem nagyon érdekelt? Arról már nem is beszélve, hogy se a párt programjában, se a választási propaganda anyagaiban egyetlen szó sincs se az autonómiáról, se a nyelvtörvényről, se a kettős állampolgárság ügyéről. Még egy fél mondat sem. [a Híd-Most választási programjáért katt a linkre]
És ne feledjük Bugár Béla azon nyilatkozatát se, amit a kettős állampolgárság kapcsán adott: "Nem kérelmezem a magyar állampolgárságot, mert én, mint a Szlovák Köztársaság állampolgára, aki a kisebbségek, köztük a magyarok érdekeit is képviselem, nem mutathatok rossz példát".
Akkor mégis hogyan?
Még véletlenül sem szeretnék pálcát törni a felvidéki magyarok felett, hisz ők döntöttek, ők látták és érezték a mindennapjaikban azokat a problémákat, amikre ezzel a megoldással akartak válaszokat adni. Tetszik, nem tetszik nekünk, de most ez van. Ebből kell továbblépni. Azonban néhány dolgot mielőtt tovább indulunk, talán érdemes észrevennünk.
Az egyik legnagyobb tévedés szerintem ott volt, hogy sokan elhitték azt, hogy az az elképzelés, miszerint a Híd-Most alapvetően a magyarokhoz lojális szlovákokat, az MKP pedig a magyarokat szólítja majd meg, összességében működőképes és hasznos lesz, hisz így két párt is lehet majd a parlamentben, akik kapásból nem utasítanak el mindent, ami az elszakított területen élő magyarság érdekeit szolgálná. Mint látható ez a feltevés totális kudarcot vallott. A valóság ezzel szemben az, hogy a Bugár-féle tömörülés a szlovákok lakta megyékben nagyon minimális, nagyjából 1 százaléknyi támogatást szerzett, míg a magyarok lakta részeken teljesen megosztotta a szavazatokat.
És mondjuk ki azt is, hogy ez a megosztás csak azért sikerülhetett, mert az MKP olyan politikát és kampányt folytatott, amilyet. Mert mitől lenne hiteles egy olyan párt, aki a választások előtt nem zárja a koalíciós lehetőséget Ficóval? Miért kéne hinni egy olyan pártnak, amelyik hiába volt bent eddig a parlamentben soha nem emelte fel erélyesen a hangját semmilyen magyarokat ért sérelem miatt? Miért kéne határon túlra szakadt magyarként egy olyan pártra szavazni, amelyik a legutóbbi kormányban azzal a feltétellel vehetett, illetve vett részt, hogy megígérte nem veszi elő az autonómia és Trianon ügyét?
És itt talán el is érkeztünk a legfontosabb kérdésekhez.
Miért van az, hogy a felvidéki magyarok csak ezek közül választhatnak? Milyen választási lehetőség az, ahol a liberált Bugár és a narancsfan Csáky között lehet választani? És miért hiszik el az ottaniak, hogy más nem is lehet? Hogy a magyarságot ott a Felvidéken, csak ezek a politikusok képviselhetik?
Hol van a felvidéki magyar nemzeti ellenállás? Hol vannak az igazi magyar érdekeket és értékeket képviselők?
Persze tudom, ez nem megy csak úgy, egyik pillanatról a másikra. Itthon sem ment, de ha nem is kezdődik el, akkor soha nem is lesz belőle semmi sem. Ez a választás pontosan tükrözi, hogy mi a helyzet ma, nem csak a Felvidéken, hanem szinte az összes elszakított területen. Húsz éve, úgy ahogy itthon, úgy az elszakított területeken is ugyanazok az arcok osztogatják a lapokat maguk között. Lemutyiizva és lepénzelve mindent és mindenkit. Érdemes ideidéznünk Csáky Pál egyik legfrissebb nyilatkozatát, ahol újságírói kérdésre válaszolva elmondta, nem zárja ki, hogy a párttagok egy része átlép a Hídba… Mert az a következő négy évben biztosan jobban fizet, tehetnénk hozzá. Azt hiszem ezt teljesen felesleges kommentálni.
De akkor végülis ki nyert Felvidéken?
A nemzetben gondolkodók közvetlenül biztosan nem. Közvetve viszont talán igen. Talán ez a választás és a következő hónapok politikája ráirányítja a figyelmet, talán rádöbbenti az ottani magyarokat arra, hogy egy hiteles, nemzetben gondolkodó mozgalomra szükség van ott a Felvidéken is. Új, tiszta és megkérdőjelezhetetlen arcokkal, akik képesek arra, hogy kinyissák a szemeket, akik megalkuvás nélkül tudják és akarják is képviselni az összmagyar érdekeket.
Itthon már sikerült, ott miért ne menne?
Csak kezdjük, kezdjétek végre el.
Az eredményhirdetést követően mind az ottani, mind az itthoni elemzők azon siránkoztak, hogy a két felvidéki magyar párt közül, csak az egyik küldhet képviselőket Pozsonyba. Azonban erről szó sincs, mert mondjuk ki: Jelenleg nincs magyar párt a felvidéki törvényhozásban. Nem tévesszen meg senkit sem a Híd-Most nevű alakulat, hisz nekik nagyjából annyi közük van a magyarsághoz, mint itthon az eszdéesznek volt. Jól jelzi ezt az a nyilatkozat is, amit a Szabad Emberek Magyarországért nevű, Ungár Klára vezette szadesz maradvány adott ki:
"A magyar-szlovák multikulturális együttélést, felelős, demokrata politikát zászlajára tűző Híd-Most sikere bizonyítéka annak, hogy régiónk is a 21. századba lépett. A Szabadság és Szolidaritás párt minden kompromisszumot nélkülöző liberális programjának sikere pedig remény minden magyarországi szabadságszerető ember számára is.
A szlovákiai magyar választók szombaton piros lapot mutattak az Orbán-Semjén páros nacionalista politikájának, nemet mondtak a magyarság közjogi egyesítésének doktrínájára, és igent mondtak a magyar-szlovák együttélésre, igen mondtak hazájukra, egy befogadó, nyitott Szlovákiára."
Mint látható attól, hogy valaki magára ragasztja a magyar címkét, még nem válik azzá. Ettől még ugyanúgy nem lesz az Bugár Béla, mint ahogy nem lesz magyar Ungár sem. A felvidéki magyarok most ugyanolyan átverés áldozatai lettek, mint mi, anyaországi magyarok nem is egyszer az elmúlt húsz évben.
Ott a Felvidéken most elhitték a magyarok, hogy Bugárék majd őket fogják képviselni, hogy ők lesznek majd azok, akik kiállnak a magyar érdekekért. De kérdem én, mégis hogyan?
Hogy tud majd megjelenni az autonómia, az állampolgárság és a nyelvtörvény kérdésének megalkuvás nélkül képviselete egy olyan pártban, aminek a másik fele ezekben az ügyekben finoman szólva sem nagyon érdekelt? Arról már nem is beszélve, hogy se a párt programjában, se a választási propaganda anyagaiban egyetlen szó sincs se az autonómiáról, se a nyelvtörvényről, se a kettős állampolgárság ügyéről. Még egy fél mondat sem. [a Híd-Most választási programjáért katt a linkre]
És ne feledjük Bugár Béla azon nyilatkozatát se, amit a kettős állampolgárság kapcsán adott: "Nem kérelmezem a magyar állampolgárságot, mert én, mint a Szlovák Köztársaság állampolgára, aki a kisebbségek, köztük a magyarok érdekeit is képviselem, nem mutathatok rossz példát".
Akkor mégis hogyan?
Még véletlenül sem szeretnék pálcát törni a felvidéki magyarok felett, hisz ők döntöttek, ők látták és érezték a mindennapjaikban azokat a problémákat, amikre ezzel a megoldással akartak válaszokat adni. Tetszik, nem tetszik nekünk, de most ez van. Ebből kell továbblépni. Azonban néhány dolgot mielőtt tovább indulunk, talán érdemes észrevennünk.
Az egyik legnagyobb tévedés szerintem ott volt, hogy sokan elhitték azt, hogy az az elképzelés, miszerint a Híd-Most alapvetően a magyarokhoz lojális szlovákokat, az MKP pedig a magyarokat szólítja majd meg, összességében működőképes és hasznos lesz, hisz így két párt is lehet majd a parlamentben, akik kapásból nem utasítanak el mindent, ami az elszakított területen élő magyarság érdekeit szolgálná. Mint látható ez a feltevés totális kudarcot vallott. A valóság ezzel szemben az, hogy a Bugár-féle tömörülés a szlovákok lakta megyékben nagyon minimális, nagyjából 1 százaléknyi támogatást szerzett, míg a magyarok lakta részeken teljesen megosztotta a szavazatokat.
És mondjuk ki azt is, hogy ez a megosztás csak azért sikerülhetett, mert az MKP olyan politikát és kampányt folytatott, amilyet. Mert mitől lenne hiteles egy olyan párt, aki a választások előtt nem zárja a koalíciós lehetőséget Ficóval? Miért kéne hinni egy olyan pártnak, amelyik hiába volt bent eddig a parlamentben soha nem emelte fel erélyesen a hangját semmilyen magyarokat ért sérelem miatt? Miért kéne határon túlra szakadt magyarként egy olyan pártra szavazni, amelyik a legutóbbi kormányban azzal a feltétellel vehetett, illetve vett részt, hogy megígérte nem veszi elő az autonómia és Trianon ügyét?
És itt talán el is érkeztünk a legfontosabb kérdésekhez.
Miért van az, hogy a felvidéki magyarok csak ezek közül választhatnak? Milyen választási lehetőség az, ahol a liberált Bugár és a narancsfan Csáky között lehet választani? És miért hiszik el az ottaniak, hogy más nem is lehet? Hogy a magyarságot ott a Felvidéken, csak ezek a politikusok képviselhetik?
Hol van a felvidéki magyar nemzeti ellenállás? Hol vannak az igazi magyar érdekeket és értékeket képviselők?
Persze tudom, ez nem megy csak úgy, egyik pillanatról a másikra. Itthon sem ment, de ha nem is kezdődik el, akkor soha nem is lesz belőle semmi sem. Ez a választás pontosan tükrözi, hogy mi a helyzet ma, nem csak a Felvidéken, hanem szinte az összes elszakított területen. Húsz éve, úgy ahogy itthon, úgy az elszakított területeken is ugyanazok az arcok osztogatják a lapokat maguk között. Lemutyiizva és lepénzelve mindent és mindenkit. Érdemes ideidéznünk Csáky Pál egyik legfrissebb nyilatkozatát, ahol újságírói kérdésre válaszolva elmondta, nem zárja ki, hogy a párttagok egy része átlép a Hídba… Mert az a következő négy évben biztosan jobban fizet, tehetnénk hozzá. Azt hiszem ezt teljesen felesleges kommentálni.
De akkor végülis ki nyert Felvidéken?
A nemzetben gondolkodók közvetlenül biztosan nem. Közvetve viszont talán igen. Talán ez a választás és a következő hónapok politikája ráirányítja a figyelmet, talán rádöbbenti az ottani magyarokat arra, hogy egy hiteles, nemzetben gondolkodó mozgalomra szükség van ott a Felvidéken is. Új, tiszta és megkérdőjelezhetetlen arcokkal, akik képesek arra, hogy kinyissák a szemeket, akik megalkuvás nélkül tudják és akarják is képviselni az összmagyar érdekeket.
Itthon már sikerült, ott miért ne menne?
Csak kezdjük, kezdjétek végre el.
5 kommentek:
Azért néha (éppen a tóték kapcsán) nem ártana gondolkozni... Több bel- és külföldi lap közölte Szemenyei-Kiss Tamás: ERDÉLYI DEMOKRATÁK A MAGYARORSZÁGI SZÉLSŐJOBB CÉLKERESZTJÉBEN című politikai kommentárját (az interneten is rákereshető!), arról, hogy a Jobbik illetve a Hunhír kollaboránsnak nevezte többek között Cs.Gyimesi Éva professzor asszonyt, a kolozsvári Babes-Bólyai egyetemi tanárát - azt a személyt, akit a Ceausescu titkosrendőrsége, a Securitate üldözött... Ebből aztán egyértelmű, hogy milyen primitív és tájékozatlan is a hazai jobboldal: megírnak, közszemlére tesznek egy olyan cikket, melynek tartalmát előzőleg nem ellenőrzik. Ugyanez a cikk szintén "kollaboráns zsidónak" nevezi Tőkés László püspököt is, azokkal együtt, akik a szeku kínzókamrájában haltak meg...
Mindezt azért írtam le, hogy ne csodálkozzunk azon, ha bunkóknak vagy csürhének neveznek bennünket!
Ne haragudjon Tisztelt levélíró, de azt valóban senki nem vitatja el, hogy ilyen emberek a szeku kínzókamráiban lehettek. (amelyek bizonyosan nagyon hasonlítottak az ávó kínzókamráihoz). Csak közben MÁR nem viselkednek a magyar érdekeket szem előtt tartva, ez a baj velük.
Vagy, aki egyszer a szeku kínzókmrájában ült, az mostmár viselkedhet úgy, ahogy akar? Annak már minden el van nézve???
A magyar nemzeti ellenállásnak segítőkre van szüksége a határon túlról, nem ellenlábasokra!!!
Csak így tudjuk elérni közös céljainkat!
Ha példát hozhatok: Nagy Imrét korábban mindenki nemzeti hősnek tekintette. Közben kiderült róla, hogy ugyanolyan közönséges kommunista volt, mint azok, akik őt eltették láb alól. Kormányába még azt az Apró Antalt is bevette, aki a felkeléskor kiadta a tűzparancsot a fegyvertelen nép ellen.
Nos, így omlanak össze a mítoszok. Ez a világ sora.
Ha valaki pedig a szeku, vagy az ávó kínzókamráiban meg lett félemlítve és kollaborációra lett rávéve, vagy csak egyszerűen megfélemlítve, akkor annak vissza kell vonulnia a közéletből, mert így csak árt és nem használ!!!
Nem olvastam a fent említett cikket, de a szerző vsz. nem "kollaboráns zsidónak", hanem zsidó-kollaboránsnak nevezi Tőkést: hiszen ő tagadja leginkább és nyilvánosan Magyarország zsidó megszállását, pedig ez ma már tényleg csak egy óvodás előtt nem nyilvánvaló, hogy megtörtént.
Ilyen ellenségek mellett, mint a zsidók, nem engedhetünk meg magunknak határozatlan és elkötelezetlen vezetőket, mert akkor mindnyájan hamarosan ismét a szeku kínzókamráiban landolunk!!!
Hmmm....
Szemenyei-Kiss Tamás-ra hivatkozni....
Inkább nem mondok semmit.
"minden kompromisszumot nélkülöző liberális program" - ez a mondat, amennyire ellentmondásos, annyira kiválóan tükrözi a vadliberális ámokfutást.
"Liberalizmus van és kész, megeszed és kész, lenyomom a torkodon és kész!"
Amennyire én tudom, a liberalizmusnak egyik alapvető - elméleti, mint láthatjuk - lényege a szabad gondolkodás, következésképp elkerülhetetlenül a kompromisszumok kötése is. Klárika kedves, nem lehet, hogy itt rontották el az elmúlt húsz évben?
Fenti levélírónak: amióta a securitate üldözte őket, azóta eltelt minimum 20 év. Ki erre változott, ki arra. Ki a zsidó érdekek kiszolgálásában találta meg a változás szelét, ki a nemzeti érdekek képviseletében. A securitate egy másik rendszer kelléke volt. Lehet, hogy fent nevezettek AZZAL a rendszerrel nem kollaboráltak, azonban attól függetlenül nagyonis kollaborálnak a jelenlegivel, ami, valljuk be, nem sokkal jobb az előzőnél, sőt.
Arról pedig, hogy ki a demokrata és mi a demokrácia, nem is érdemes vitatkozni, mert azt csak a hülye nem látja, hogy bármit is takarjanak ezek a szépen csengő szavak, bizony nem a mostani rendszert takarják. Kapitalizmus van, nem demokrácia, a kettő között több különbség van, mint a koömmunizmus és a demokrácia között. És akik a jelenlegi rendszert szolgálják és éltetik, azok nem demokraták, hanem pediglen kapitalisták.
Megjegyzés küldése
Kedves Kommentelők!
A könnyebb és legfőképp az értelmesebb kommunikáció biztosítása érdekében, szeretnénk mindenkit arra kérni, hogy a hozzászólásaitokat valamilyen névvel tegyétek meg.
Ez a "Profil kijelölése mint:" legördülő menüben a "Név/URL-cím" lehetőséget választva, majd a név beírása után az URL sort üresen hagyva, végül a "Tovább" gombra kattintva egész egyszerűen megtehető.
Köszönjük!
Radical Puzzle