Tallózás az elmúlt hétvége híradásaiból:
Ugyanilyen eset történt meg egy ismerősömmel a múlt vasárnap. Mindössze annyi volt a „bűne”, hogy kerékpárjával rácsengetett a parki út közepén haladó cigányra, hogy kicsit már menjen lejjebb. A válasz, ütés volt, meg a bicajról való letépés. A park tele volt emberekkel, de senki sem mert közbelépni. A rendőrség itt is csak másfél óra múlva ért ki. A feljelentés során, a nyilvántartás fotói közül pontosan meg tudták állapítani az elkövető személyazonosságát, de a rendőrség egy hete nem lépett semmit.
Amikor az ember ilyen hírekről értesül, azt gondolom a bicska automatikusan nyílik ki a zsebben. Hová tudott süllyedni ez az ország, hogy tisztességes embereknek kell félniük és meghunyászkodniuk egy primitív és agresszív kisebbség terrorja miatt.
Azonban a legszomorúbb talán az egészben még sem ez, hanem a többség viselkedése az ilyen esetekben. Ha csak a fenti négy történetet nézzük, szerintem már abból is jól látszik a legfőbb probléma. Mégpedig az, hogy egyik áldozat segítségére sem sietett soha senki. Szinte mindegyik esetben ott voltunk magyarok jóval többen, mint azok a retkek, és mégse mert senki sem odamenni. Valószínűleg azért, mert úgy gondolta, hogy a többiek majd őt sem védik meg.
Az, ma már világosan látszik, hogy sem a rendvédelmi szervek, sem a törvények ebben az országban jelenleg nem minket védenek. Ergo, csak magunkra számíthatunk, csak mi tudjuk megvédeni magunkat. Pontosabban nekünk kell megvédeni magunkat. Nekünk közösen. Akár ismerve egymást, akár ismeretlenül.
Csak játszunk el a gondolattal, mondjuk a kompos esetben. A hírből az derül ki, hogy bőven voltak ott még autósok, akik vártak az átkelésre. Ha csak 15 ember száll ki és megy oda, még ha azok a csenevészebb fajtából valók is, nem hiszem, hogy gond lett volna a három rohadékot elintézni. Úgy rendesen.
Biztos lenne nyervogás a liberáltaknál, hogy önbíráskodás, meg hogy ilyet nem lehet, meg hasonlók. De ez lenne a legutolsó, aminek érdekelnie kéne minket. A lényeg a hír lenne a médiában. Nem hiszem, hogy sok napnak kéne elmúlnia azzal, hogy rendes magyar emberek megvédték társukat egy agresszív támadással szemben, amikorra a leghülyébb cigánynak is leesne, hogy nem kéne belekötni senkibe sem, mert annak baromi nagy verés lesz a vége.
Persze rá lehet mondani, hogy a fent vázolt megoldás nem a legeurópaibb, és talán még igazuk is van. De kérdem én, ami ma megy Magyarországon, az az?
Egyébként meg lesz@rom, hogy mi felel meg az európai normáknak és mi nem, amikor mindenki számára nyilvánvaló, hogy a mai kormány és a regnáló rendőri vezetés alatt veszélyben vagyunk.
Figyeljünk oda egymásra és védjük meg egymást. Ismerve, ismeretlenül, de tartsunk össze. Amikor baj van, amikor látjuk, hogy támadás éri embertársunkat, csak nézzünk a többiek szemébe, és ne maradjunk tétlenek. Gondoljunk arra, hogy lehet, hogy legközelebb nekünk lesz szükségünk segítségre.
Nincs már hová hátrálnunk, úgyhogy csak előre mehetünk. Elég már a szavakból, amikor kell, mindenki tegye meg a dolgát…
Romák vertek meg egy rokkantnyugdíjas férfit a mindszenti kompnál, amiért az nem akarta őket előreengedni a sorban. Az 59 éves autószerelő elmondta, hogy pénteken délelőtt akart átkelni, beállt a sorba, az utána érkezők is mögé soroltak be, kivéve egy fehér kisteherautót, amely előre ment. Amikor a férfi rájuk szólt, elmondása szerint a három roma férfi többször hasba rúgta és ököllel verte, amíg elájult. A kompra várakozók közül senki nem sietett a férfi segítségére. A rendőrséget is a felesége értesítette, miután hazaszólt telefonon. (hírTV)
Megráncigáltak és megfenyegettek a (roma) fürdőzők vasárnap egy úszómestert az ózdi strandon, mert rájuk szólt, hogy ne fürödjenek ruhástól a vízben. Bikini vagy fürdőnadrág helyett egyesek utcai viseletben strandolnak Ózdon. Az utcai ruhák fertőzések forrásai lehetnek a vízben, amire a kisgyerekek különösen fogékonyak. Már eddig is többször előfordult, hogy az úszómester figyelmeztetésére a (roma) fürdőzők támadással reagáltak. (Index)
Vasárnap kora este a VIII. kerületi Baross utcai lakótelep egyik panellakásának ablakából az ott lakó cigányok egy fém talpú hintalovat dobtak a ház előtt álló autóra. A rendőröknek másfél óra elteltével sem sikerült kiérniük, ugyanis a három utcával arrébb található kapitányság nagyon messze lehet. A hölgy kérdésére, aki látták az esetet egyöntetűen azt felelték, hogy természetesen látták, hogy melyik ablakból dobták ki a hintalovat, de tanúskodni nem mernek. Abban az egy panellakásban 15 cigány lakik. (Barikád)Ez csak három hír, ami megjelent a hétvégén az országos médiában. Vajon mennyi lehet még, amiről nem tudunk, amiről csak az a szűkebb közösség tud, aki részese volt az eseményeknek.
Ugyanilyen eset történt meg egy ismerősömmel a múlt vasárnap. Mindössze annyi volt a „bűne”, hogy kerékpárjával rácsengetett a parki út közepén haladó cigányra, hogy kicsit már menjen lejjebb. A válasz, ütés volt, meg a bicajról való letépés. A park tele volt emberekkel, de senki sem mert közbelépni. A rendőrség itt is csak másfél óra múlva ért ki. A feljelentés során, a nyilvántartás fotói közül pontosan meg tudták állapítani az elkövető személyazonosságát, de a rendőrség egy hete nem lépett semmit.
Amikor az ember ilyen hírekről értesül, azt gondolom a bicska automatikusan nyílik ki a zsebben. Hová tudott süllyedni ez az ország, hogy tisztességes embereknek kell félniük és meghunyászkodniuk egy primitív és agresszív kisebbség terrorja miatt.
Azonban a legszomorúbb talán az egészben még sem ez, hanem a többség viselkedése az ilyen esetekben. Ha csak a fenti négy történetet nézzük, szerintem már abból is jól látszik a legfőbb probléma. Mégpedig az, hogy egyik áldozat segítségére sem sietett soha senki. Szinte mindegyik esetben ott voltunk magyarok jóval többen, mint azok a retkek, és mégse mert senki sem odamenni. Valószínűleg azért, mert úgy gondolta, hogy a többiek majd őt sem védik meg.
Az, ma már világosan látszik, hogy sem a rendvédelmi szervek, sem a törvények ebben az országban jelenleg nem minket védenek. Ergo, csak magunkra számíthatunk, csak mi tudjuk megvédeni magunkat. Pontosabban nekünk kell megvédeni magunkat. Nekünk közösen. Akár ismerve egymást, akár ismeretlenül.
Csak játszunk el a gondolattal, mondjuk a kompos esetben. A hírből az derül ki, hogy bőven voltak ott még autósok, akik vártak az átkelésre. Ha csak 15 ember száll ki és megy oda, még ha azok a csenevészebb fajtából valók is, nem hiszem, hogy gond lett volna a három rohadékot elintézni. Úgy rendesen.
Biztos lenne nyervogás a liberáltaknál, hogy önbíráskodás, meg hogy ilyet nem lehet, meg hasonlók. De ez lenne a legutolsó, aminek érdekelnie kéne minket. A lényeg a hír lenne a médiában. Nem hiszem, hogy sok napnak kéne elmúlnia azzal, hogy rendes magyar emberek megvédték társukat egy agresszív támadással szemben, amikorra a leghülyébb cigánynak is leesne, hogy nem kéne belekötni senkibe sem, mert annak baromi nagy verés lesz a vége.
Persze rá lehet mondani, hogy a fent vázolt megoldás nem a legeurópaibb, és talán még igazuk is van. De kérdem én, ami ma megy Magyarországon, az az?
Egyébként meg lesz@rom, hogy mi felel meg az európai normáknak és mi nem, amikor mindenki számára nyilvánvaló, hogy a mai kormány és a regnáló rendőri vezetés alatt veszélyben vagyunk.
Figyeljünk oda egymásra és védjük meg egymást. Ismerve, ismeretlenül, de tartsunk össze. Amikor baj van, amikor látjuk, hogy támadás éri embertársunkat, csak nézzünk a többiek szemébe, és ne maradjunk tétlenek. Gondoljunk arra, hogy lehet, hogy legközelebb nekünk lesz szükségünk segítségre.
Nincs már hová hátrálnunk, úgyhogy csak előre mehetünk. Elég már a szavakból, amikor kell, mindenki tegye meg a dolgát…
0 kommentek:
Megjegyzés küldése
Kedves Kommentelők!
A könnyebb és legfőképp az értelmesebb kommunikáció biztosítása érdekében, szeretnénk mindenkit arra kérni, hogy a hozzászólásaitokat valamilyen névvel tegyétek meg.
Ez a "Profil kijelölése mint:" legördülő menüben a "Név/URL-cím" lehetőséget választva, majd a név beírása után az URL sort üresen hagyva, végül a "Tovább" gombra kattintva egész egyszerűen megtehető.
Köszönjük!
Radical Puzzle