Három a magyar igazság

Tegnap valóra vált mindaz, amit hetekkel ezelőtt csak titkon reméltünk. Bár azért valljuk meg, amikor trutymó Emília este tízkor elkezdte sorolni az eredményeket, nem sokan gondolták még közülünk sem, hogy a Jobbik mellé majd ekkora számot mond. Őszinte leszek én sem.

Még délután előszedtem a választási palackot. Azt a jófajta villányit, amit 2002 óta ilyen alkalmakra tartogattam, de sajnos eddig nem volt rá ok, hogy megbontsam. Hét éve ott volt a polcon. Most megint előkerült, hogy majd este, ha minden rendben lesz, majd akkor. És hál’ isten minden rendben volt. Sőt nagyon, nagyon rendben volt.

Az eredmény önmagáért beszél. A Jobbik listája 427.213 darab szavazatot kapott, ami eggyel, biztosan növekszik majd, ha hozzáadják még a külképviseleteken leadott szavazatokat is. A szocik listája pedig csak 75.394 szavazattal többet. Az országban hét olyan megye volt, ahol a radikálisok már a második erőt jelentik, beelőzve az emeszpét és már a fideszt szorongatva. Mindenképpen meg kell említeni a szabolcsi Szorgalmatost, ahol 57,47%-ot, Rakamazt, ahol 41,83%-ot és Tiszavasvárit 41,60%-ot szereztünk. Az országos és a budapesti arány itt látható:

valasztas.hu

Egyébként érdekes lenne kiszámolni, hogy melyik pártnak mennyi pénzébe is van egy-egy megszerzett képviselői hely. Szerintem nagyságrendi különbségek jönnének ki. Ebből is látszik, hogy az igaz szó, a szókimondó és lényegretörő beszéd többet ér minden pénznél. Meg lehet venni közpénzből a baráti médiát, elhallgathatnak minket az országos tévék, de az embereknek kezd már kinyílni a szemük.

Gondolom, aki nézte a választási műsorokat annak azért feltűnt, hogy az elhallgatási reflexek még tegnap este is működtek, bár kétségkívül azt már nem merték megtenni, hogy teljesen elhallgatnak minket. Azért, az mindenesetre elég bosszantó volt, hogy amikor Morvai Krisztina kezdett beszélni, akkor az m1-en elvették a képet és egy korábbi dávidcsillag Ibi sajtótájékoztatót nyomtak be helyette. Gyorsan átkapcsoltam a hírTV-re, de ott is Ibolya ment. Milyen érdekes. Ezután még látható volt jónéhány riport a leszerepelt pártvezetőkkel, de a Jobbikos sajtótájékoztatót már nem adták le felvételről sem. Itt most nálunk azonban megnézhető:

Az eredmények hallatán a többi párt a maga szokásos stílusában reagált, azonban a legérdekesebb OV, az eredmények bejelentése után mondott félmondatai voltak. Ő azt találta mondani, hogy ez az eredmény - mármint az övüké - lehetőséget ad az előrehozott választások kikényszerítésére. Az én olvasatomban a kikényszerítés olyan dolog, amit a másik fél nem akar. Azaz nem parlamenti szavazósdit, nem nyílt leveleket és sajtótájékoztatós szájkaratét. Valamit kikényszeríteni erővel és ráhatással lehet.

Még el is filóztam rajta, hogy mégis mire gondolhatott. Ám mára, már megjött a válasz. Nem gondolt ő komolyan semmire sem. Ma reggel Pelczné Gáll Ildikó, mielőtt valaki netán félreérthette volna OV esti szavait, sietett megnyugtatni a Jordán partiakat és a cionista ATV-n kijelentette: „Magyarország gondjait nem az utcán, hanem a parlamentben kell megoldani ”
Azt gondolom, ehhez nincs mit hozzátenni. Akik most a fideszre szavaztak, azoknak lehet, hogy érdemes lenne elgondolkodniuk azon, hogy tényleg a narancsosok képviselik-e őket.

Végül pedig visszatérve hozzánk. Ez az eredmény a későbbiekre, de legfőképp az országgyűlési választásokra - legyen az bármikor is - bizakodásra ad okot, azonban nem szabad elbíznunk magunkat és legfőképp nem szabad kiengednünk, hisz a neheze még csak ezután jön. A megkezdett munkát az eddigi lendülettel folytatni kell. Most már van mire építeni, most már a bizonytalanok számára is látható, hogy a radikálisokra leadott szavazat nem veszik el, hogy érdemes bennünk bízni, hogy érdemes minket választani.

Tovább kell erősítenünk a radikális oldalt és ésszerűen meg kell szervezni annak felépítését. A magunkfajták közül mindenkinek meg kell találni, illetve találnia a helyét és a feladatát. Óriási hiba lenne az egy a zászló, egy a tábor elvet eljátszani, vagy minden probléma megoldását a pártban látni.

A Jobbiknak, mint pártnak maga köré kell gyűjtenie, és támogatnia kell a radikális oldal már meglévő és meghatározó szereplőit, illetve segítenie kell az újakat, akik majd ezután csatlakoznak. Mindenkire szükség van, aki tenni és segíteni akar, hogy Magyarország végre tényleg a magyaroké legyen.