12 nap, bruttó negyvennégyezer forint és egy gombnyomás. Körülbelül így összegezhető Kivágó Iván Györgyné pályafutása képviselőként a Fővárosi Közgyűlésben. Azonban az eset jóval tovább mutat önmagán. Leképezi azt a velejéig rohadt rendszert, amit a liberáltak és a szocik működtetnek Budapesten. Bár szerintem ugyanez megy az összes ballib vezetésű, kisebb-nagyobb városi testületben is.
Ha valaki nem lenne esetleg teljesen képben, tekintsünk kicsit vissza az előzményekre.
Ez év februárjában Központi Nyomozó Főügyészség eljárást indított Hunvald György szocialista polgármester és társai ellen, az Erzsébetvárosban folyó ingatlanpanamák kapcsán. A vád kezdetben kötelesség megszegésére irányuló hivatali vesztegetés, nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségének az elkövetése volt. Aztán az eljárás még kiegészült különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen, bűnszervezet tagjaként elkövetett csalás vádjával is.
Az ingatlan-biznisz lényege az volt, hogy az ingatlanokat jelentősen alábecsült áron vettek meg, majd offshore cégek közbeiktatásával rövid időn belül, jelentős haszonnal adtak el olyan külföldi befektetőknek, akik már egyébként is érdeklődtek az épületek iránt. Lássuk be, ez azért így tuti üzlet, kicsi kockázat, baromi nagy haszon. Mindez a közvagyon kárára. Olyan igazi szocimutyi. Egyébként az önkormányzatnak okozott kár nagyságrendileg egymilliárd forintra tehető.
Szóval Hunvaldot előzetesbe rakták és így értelemszerűen nem tudott megjelenni a Fővárosi Közgyűlés ülésein. Ennek következtében, viszont megszűnt az MSZP-SZDSZ koalíció egyfős többsége és a főváros költségvetésének az elfogadása sem sikerült, amit egyébként március 15.-ig már el kellett volna elfogadnia az önkormányzatnak.
Az ügyet tovább bonyolította, hogy Hunvald nem akart lemondani a mandátumáról. Gondolom így akarta magának a legnagyobb védelmet kizsarolni a pártjából. Végül aztán beadta a lemondását és így lehetővé vált, hogy az emeszpé új tagot jelöljön a helyére és így biztosítsa a többséget a közgyűlésben.
Az elvtársak pedig jelöltek. Úgy, ahogy az rájuk jellemző. Pofátlanul, a tömegek hülyének nézésével, már a látszatra sem adva. Kivágóné körül a botrány, a jelölése pillanatában megkezdődött, hisz a szocik képesek voltak személyében egy olyan embert delegálni, aki a pártállami rendszerben kémelhárítóként, a titkosszolgálat III/II-es csoportfőnökségén dolgozott, azaz az idegenforgalom területén és az amnesztiával hazatértek között végzett elhárító tevékenységet.
Tovább árnyalja a róla alkotott képet, hogy ő a Létminimum Alatt Élők Társaságának soroksári elnöke. Vagyonbevallása szerint jelenleg havi egymillió forintot keres. Gondolhatjátok, hogy mennyire át tudja érezni a dolgot. Finoman szólva is gyomorforgató az egész.
A nagy hőbörgések és a szájkarate közepette természetesen csak a Jobbik támadta meg a mandátumát arra hivatkozva, hogy az elvtársnő a "megszűnő kommunista diktatúra kiszolgálója volt." A sok jogi hercehurca után, végül a Legfelsőbb Bíróság május 4-i döntésében elutasította a Jobbik felülvizsgálati kérelmét.
A szocialista blabla legalját ismét Mesterházy Attila hozta, aki közölte, hogy „Sok országban arra büszkék szoktak lenni, hogy valaki a kémelhárításnak dolgozott”. Elfilóztam, hogy mégis milyen országokra gondolhatott. Észak-Korea, Kína, Kambodzsa?
Érdekes lenne egy kicsit a lapok mögé látni, hogy kinek és miért volt fontos pont Kivágóné jelölése. Nehezen tudom elképzelni, hogy nem lett volna nála alkalmasabb jelölt, hisz ezt az egy ülést és a költségvetési szavazást bárkivel végigcsinálhatták volna. De nem, valami miatt nekik csak ő kellett.
Az elvtársnő e hét csütörtökön tette le képviselői esküjét. A tiszta erkölcsű Demszky nem volt hajlandó asszisztálni a dologhoz, mondván, hogy ő nem támogatja egy kémelhárító hivatalba emelést. Ha jól emlékszem mintha Medgyessy D-209 Péter esetében ez nem okozott volna gondot neki, sőt az sem bolygatta meg a lelkét, hogy Csepelen az egyik szadeszos képviselőtársa nem titkoltan ugyanehhez a csoportfőnökséghez tartozott.
Az eseményt tovább színesítette, hogy az eskü alatt, a teremben is jól hallhatóan Gonda Lászlóék az Internacionálét bömböltették az utcán, egy hangszóróval felszerelt gépkocsiból.
Még el sem ültek az eskü szövegének és a „ez a harc lesz a végső” újra felkapott szoci himnusznak a hangjai, amikor D. Gáborunk visszajött a nagyhalálból és szavazásra bocsátotta a fővárosi önkormányzat ez évi költségvetését. És Kivágóné tette a dolgát. Most érdekes mód Demszkynek nem okozott lelki törést, hogy az általa nem túl jónak minősített jelölt megerősítette a főpolgármesteri pozícióját, és ezzel még egy kis időre tovább biztosította a szabadrablás lehetőségét. A szocik pedig kisebb ünnepélyt rendeztek, volt virág meg mi vagyunk a tuti f@szák mutogatás is.
fotó: origo.hu
A saga pénteken tovább folytatódott, majd be is fejeződött. Kivágóné ahogy jött, úgy ment is. Közleményében az alábbiakat írta: „Anyaként, feleségként, érző emberként az utóbbi időben személyemet ért aljas, igaztalan, és a valós információkat valótlan színben feltüntető rágalmazásokat ez úton is visszautasítom és bejelentem, hogy a főváros költségvetésének elfogadása utáni napon felelős politikusi kötelezettségemnek eleget téve – lemondok a fővárosi képviselői mandátumomról”
Végezetül, a fentiek fényében én pedig csak annyit tennék hozzá:
Apaként, férjként, adófizető polgárként, az elmúlt hét évben az országot ért, aljas módon elkövetett morális és gazdasági lezüllesztést, valamint a radikális nemzeti oldalt ért, igaztalan és a valós információkat valótlan színben feltüntető rágalmazásokat ez úton is visszautasítom és követelem, hogy legkésőbb, a számotokra valószínűleg gyalázatos véget érő EP választások utáni napon, húzzatok el a jó büdös francba.
Ha valaki nem lenne esetleg teljesen képben, tekintsünk kicsit vissza az előzményekre.
Ez év februárjában Központi Nyomozó Főügyészség eljárást indított Hunvald György szocialista polgármester és társai ellen, az Erzsébetvárosban folyó ingatlanpanamák kapcsán. A vád kezdetben kötelesség megszegésére irányuló hivatali vesztegetés, nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségének az elkövetése volt. Aztán az eljárás még kiegészült különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen, bűnszervezet tagjaként elkövetett csalás vádjával is.
Az ingatlan-biznisz lényege az volt, hogy az ingatlanokat jelentősen alábecsült áron vettek meg, majd offshore cégek közbeiktatásával rövid időn belül, jelentős haszonnal adtak el olyan külföldi befektetőknek, akik már egyébként is érdeklődtek az épületek iránt. Lássuk be, ez azért így tuti üzlet, kicsi kockázat, baromi nagy haszon. Mindez a közvagyon kárára. Olyan igazi szocimutyi. Egyébként az önkormányzatnak okozott kár nagyságrendileg egymilliárd forintra tehető.
Szóval Hunvaldot előzetesbe rakták és így értelemszerűen nem tudott megjelenni a Fővárosi Közgyűlés ülésein. Ennek következtében, viszont megszűnt az MSZP-SZDSZ koalíció egyfős többsége és a főváros költségvetésének az elfogadása sem sikerült, amit egyébként március 15.-ig már el kellett volna elfogadnia az önkormányzatnak.
Az ügyet tovább bonyolította, hogy Hunvald nem akart lemondani a mandátumáról. Gondolom így akarta magának a legnagyobb védelmet kizsarolni a pártjából. Végül aztán beadta a lemondását és így lehetővé vált, hogy az emeszpé új tagot jelöljön a helyére és így biztosítsa a többséget a közgyűlésben.
Az elvtársak pedig jelöltek. Úgy, ahogy az rájuk jellemző. Pofátlanul, a tömegek hülyének nézésével, már a látszatra sem adva. Kivágóné körül a botrány, a jelölése pillanatában megkezdődött, hisz a szocik képesek voltak személyében egy olyan embert delegálni, aki a pártállami rendszerben kémelhárítóként, a titkosszolgálat III/II-es csoportfőnökségén dolgozott, azaz az idegenforgalom területén és az amnesztiával hazatértek között végzett elhárító tevékenységet.
Tovább árnyalja a róla alkotott képet, hogy ő a Létminimum Alatt Élők Társaságának soroksári elnöke. Vagyonbevallása szerint jelenleg havi egymillió forintot keres. Gondolhatjátok, hogy mennyire át tudja érezni a dolgot. Finoman szólva is gyomorforgató az egész.
A nagy hőbörgések és a szájkarate közepette természetesen csak a Jobbik támadta meg a mandátumát arra hivatkozva, hogy az elvtársnő a "megszűnő kommunista diktatúra kiszolgálója volt." A sok jogi hercehurca után, végül a Legfelsőbb Bíróság május 4-i döntésében elutasította a Jobbik felülvizsgálati kérelmét.
A szocialista blabla legalját ismét Mesterházy Attila hozta, aki közölte, hogy „Sok országban arra büszkék szoktak lenni, hogy valaki a kémelhárításnak dolgozott”. Elfilóztam, hogy mégis milyen országokra gondolhatott. Észak-Korea, Kína, Kambodzsa?
Érdekes lenne egy kicsit a lapok mögé látni, hogy kinek és miért volt fontos pont Kivágóné jelölése. Nehezen tudom elképzelni, hogy nem lett volna nála alkalmasabb jelölt, hisz ezt az egy ülést és a költségvetési szavazást bárkivel végigcsinálhatták volna. De nem, valami miatt nekik csak ő kellett.
Az elvtársnő e hét csütörtökön tette le képviselői esküjét. A tiszta erkölcsű Demszky nem volt hajlandó asszisztálni a dologhoz, mondván, hogy ő nem támogatja egy kémelhárító hivatalba emelést. Ha jól emlékszem mintha Medgyessy D-209 Péter esetében ez nem okozott volna gondot neki, sőt az sem bolygatta meg a lelkét, hogy Csepelen az egyik szadeszos képviselőtársa nem titkoltan ugyanehhez a csoportfőnökséghez tartozott.
Az eseményt tovább színesítette, hogy az eskü alatt, a teremben is jól hallhatóan Gonda Lászlóék az Internacionálét bömböltették az utcán, egy hangszóróval felszerelt gépkocsiból.
Még el sem ültek az eskü szövegének és a „ez a harc lesz a végső” újra felkapott szoci himnusznak a hangjai, amikor D. Gáborunk visszajött a nagyhalálból és szavazásra bocsátotta a fővárosi önkormányzat ez évi költségvetését. És Kivágóné tette a dolgát. Most érdekes mód Demszkynek nem okozott lelki törést, hogy az általa nem túl jónak minősített jelölt megerősítette a főpolgármesteri pozícióját, és ezzel még egy kis időre tovább biztosította a szabadrablás lehetőségét. A szocik pedig kisebb ünnepélyt rendeztek, volt virág meg mi vagyunk a tuti f@szák mutogatás is.
fotó: origo.huA saga pénteken tovább folytatódott, majd be is fejeződött. Kivágóné ahogy jött, úgy ment is. Közleményében az alábbiakat írta: „Anyaként, feleségként, érző emberként az utóbbi időben személyemet ért aljas, igaztalan, és a valós információkat valótlan színben feltüntető rágalmazásokat ez úton is visszautasítom és bejelentem, hogy a főváros költségvetésének elfogadása utáni napon felelős politikusi kötelezettségemnek eleget téve – lemondok a fővárosi képviselői mandátumomról”
Végezetül, a fentiek fényében én pedig csak annyit tennék hozzá:
Apaként, férjként, adófizető polgárként, az elmúlt hét évben az országot ért, aljas módon elkövetett morális és gazdasági lezüllesztést, valamint a radikális nemzeti oldalt ért, igaztalan és a valós információkat valótlan színben feltüntető rágalmazásokat ez úton is visszautasítom és követelem, hogy legkésőbb, a számotokra valószínűleg gyalázatos véget érő EP választások utáni napon, húzzatok el a jó büdös francba.
0 kommentek:
Megjegyzés küldése
Kedves Kommentelők!
A könnyebb és legfőképp az értelmesebb kommunikáció biztosítása érdekében, szeretnénk mindenkit arra kérni, hogy a hozzászólásaitokat valamilyen névvel tegyétek meg.
Ez a "Profil kijelölése mint:" legördülő menüben a "Név/URL-cím" lehetőséget választva, majd a név beírása után az URL sort üresen hagyva, végül a "Tovább" gombra kattintva egész egyszerűen megtehető.
Köszönjük!
Radical Puzzle