Kizárás elhalasztva

Vasárnap ismét ülésezett az MDF országos választmánya. A vajódás cirka négy órát vett igénybe. Ennyi időbe telt ugyanis, amíg meghozták a nagy döntést. Egészen pontosan a nagy semmit. Viszont ezzel a célt elérték, és a párt kimúlását sikerült legalább az EP választásokig tovább húzniuk.

Történt ugyanis a múlt héten, hogy Herényi Manöken Károly úgy gondolta, hogy kizárja a pártból a még eddig bent maradtak közül Katona Kálmánt, Hock Zoltánt és Pettkó Andrást. Mindezt azzal indokolta, hogy nevezettek nem vettek részt a múlt hétfőre tervezett ülésen, ahol is Kalap Ibi vezetésével újra összehozták volna a megélhetési frakciót. A fenti háromnak hirtelen valami oknál fogva, már nem volt gyomra ahhoz a színjátékhoz, amit az álompáros művelt az elmúlt hetekben frakcióalakítás gyanánt.

Szóval megy tovább minden a régiben, hisz Károly a nap végén közölte, hogy a három érintett képviselő tagja maradt a pártnak, és ezt a kérdést az EP választásokig már nem is feszegetik.

Eddig a hír. És most gondolkodjunk el egy kicsit.
Ha a három renitens ennyire nem ért egyet az ügyek menetével, akkor miért nem léptek ki maguktól? Ez a frakcióalakítási sz@rakodás csak a jéghegy csúcsa abban a történetben, amit az MDF csak az elmúlt hetekben összehozott.

Vajon miért nem tiltakoztak akkor, amikor a Political Capital tulajdonosai, Somogyi Zoltán és Szabados Krisztián védnöksége és közvetítése nyomán megállapodás született arról, hogy az ajánlószelvény gyűjtésben a Hit Gyülekezete segít az MDF-nek? Valahogy azt sem találták problémásnak, hogy a Political Capital évi 36 millióért ad tanácsokat a pártnak és Dávid Ibolya elnöknek.

Érdekes módon az sem fájt nekik, amikor a kalapkirálynő Bokros Lajost, a Világbank helyi képviselőjét, a Horn-kormány pénzügyminiszterét jelölte a párt listavezetőjének az EP választásokon.

Annak idején Katona Kálmán a szavazás előtt a következőket mondta arra a kérdésre, hogy kilép-e a frakcióból, ha a választmány mégis elfogadja a Bokros által vezetett névsort: "Nem vagyok én olyan kapkodós, mindenre aludni szoktam egyet". Ma már tudható, hogy mire gondolt. Hozzanak bármilyen döntést is a küldöttek, a jól fizető parlamenti állását nem kívánja feladni.

Milyen érdekes, hogy akkor Petkó Andrásnak is volt véleménye. Ő azt mondta, „Bármi legyen is a választmány döntése, az MDF-nek holnaptól azért kell küzdenie, hogy minimum egy képviselőt az Európai Parlamentbe juttasson.” Magyarul, kit érdekelnek az elvek, a tisztesség, meg az ehhez hasonlók, kell a pénz, a bizottsági helyek, az állami támogatás és a működő kapcsolatok.

És végül a tragikomédia legújabb felvonása. A múlt héten Herényi, mint a párt elnökhelyettese akarta kizárni a három „ellenállót”. Az ügy érdekessége, hogy Károly semmilyen vezető szerepet nem tölt be a pártban. Egyetlen választott párttestületnek, így az elnökségnek sem tagja. Egy ezt firtató újságírói kérdésre közölte: „Dávid Ibolya felhatalmazott, hogy helyette járjak el a párt ügyeiben, és mint helyettesére, átruházta rám az elnöki jogok egy részét.

Mire a Magyar Nemzet újságírója: Komolyan, ez így megy? Az elnöki pozícióhoz tartozó jogkörökkel egy testületi döntés, az országos gyűlés hatalmaz fel egyvalakit. Vagyis a kongresszus választ elnököt, nyilván pont azért egy bizonyos embert, mert az ő kezébe teszi le a pártvezetői tisztséghez tartozó jogokat. Dávid Ibolya ezeket felhatalmazás nélkül, csak úgy bármikor átadhatja bárkinek, aki neki szimpatikus?

Mire Herényi: Szerintem ez nem áll szemben az alapszabállyal, sehol nem olvasható az, hogy erre ne volna lehetőség…

Hogy mindenki számára érthető legyen, Herényi azért helyettesítheti a párt elnökét, mert Dávid Ibolya egyszerűen így látta jónak. Mit számít alapszabály, meg kongresszus, meg ilyesmi. Ibi így gondolta jónak és kész. Azt hiszem, ezt már nehéz lenne tovább kommentálni.

Felhatalmazta
(fotó: index.hu)


No de visszaugorva az elejére. Mielőtt azt gondolnánk, hogy a fentebb említett három úriember politikailag milyen éretten cselekedett, hogy mennyire védték az antalli örökséget, meg hasonló baromságok, akkor gondolkodjunk el azon, hogy nem lehet-e az, hogy csak a maguk pozícióját akarták megerősíteni, hogy nagyobb darabot akartak hasítani, az amúgy egyre kisebb tortából, hogy menteni akarják a még menthető egzisztenciát, hogy túlélési utakat akartak nyitni akkora, amikor már elzáródnak a pénzcsapok?

Nem mintha fájna nekem az MDF eltűnése a süllyesztőbe, vagy ilyesmi, csak egyszerűen döbbenetes látni, hogy emberek milyen mélyre képesek süllyedni és milyen módon képesek megalázni magukat a hatalomért. Mondjuk, az még érdekelne, hogy ők, vagy a körülöttük állók ezt nem veszik észre? Vagy azt gondolják, hogy 36 milláért már nem tanácsolhat senki hülyeséget?

Végül is tök mindegy, de azért majd kíváncsi leszek, hogy hány agyament lesz, aki rájuk szavaz.

0 kommentek:

Megjegyzés küldése

Kedves Kommentelők!

A könnyebb és legfőképp az értelmesebb kommunikáció biztosítása érdekében, szeretnénk mindenkit arra kérni, hogy a hozzászólásaitokat valamilyen névvel tegyétek meg.

Ez a "Profil kijelölése mint:" legördülő menüben a "Név/URL-cím" lehetőséget választva, majd a név beírása után az URL sort üresen hagyva, végül a "Tovább" gombra kattintva egész egyszerűen megtehető.

Köszönjük!

Radical Puzzle

 
látogató számláló