A cionista gépezet beindult

Azt hiszem, már rég volt a közélet szempontjából ilyen gyalázatos hét kezdet itthon, bár mondjuk a sok szarból elég nagy merészség rábökni pont erre, hogy na, akkor ez az, de talán maradhatunk annyiban, hogy azért ez a mostani benne van az ez évi top ötben.

Vasárnap Bajnai ismertette az idei lekarcoló programját, hétfőn a parlamentben letette az esküt a legújabb IMF kormány, megszavazták a buziházasságot, Hiller haver bejelentette, hogy ezután a holokamuzást fejbelövéssel akarják díjazni és gőzerővel elindult a Jobbik mindkét oldal általi tudatos lejárató kampánya.

A Bajnai által kétszázhúsz pislogás közepette bejelentett lekarcoló csomag hallatán, azt hiszem a Jordán partján nyugodtan hátradőlhettek. Igen, megcsináltuk. Megint sikerült egy jó nagyot kaszálni és belerúgni azokba, akik már eddig is elég nehezen boldogultak. Gondoljuk csak végig kitől "kér" áldozatvállalást ez a program. Az átlag dolgozóktól és vállalkozóktól, a gyereket nevelőktől, a nyugdíjasoktól és az áfa emelés kapcsán úgy mindenkitől. Pontosabban kivételt képeznek azok a multicégek, akiket már eddig is telenyomtak támogatásokkal, olyanokkal, amiről egy magyar vállalkozó még csak nem is álmodhat.

Milyen érdekes, hogy például a Hankook és társai támogatását nem vonták vissza, még csak át sem ütemezték és még lehetne folytatni a sort. A dolgozói járulékterhek csökkentéséből vajon ki profitál? Egy kis- és középvállalkozásánál, ahol mondjuk tízes nagyságrendben vannak alkalmazottak ez a pár százalékos csökkentés elenyésző összeget jelent, de egy multinál, ahol több száz alkalmazott van, már elég jelentős összeg. Na, akkor ki járt jól megint?

A legdurvább az egészben pedig az, hogy az így beáramló pénzeket, nem a gazdaság talpra állítására, hanem alapvetően az államadósság törlesztésére fogják felhasználni. Miért ne lehetne tárgyalásokat kezdeni az adósság átütemezéséről, miért nem lehet ezeket a pénzeket a magyar vállalkozókon keresztül a magyar gazdaságba pumpálni?

Azokba a kérdésekbe most nem mennék bele, hogy egyébként erre, ennek a kormánynak ki adott felhatalmazást, ki választotta meg őket, ki támogatja őket, milyen legitimáció az, ami alapján működik?

Inkább egy sokkal izgalmasabb kérdésen kéne elgondolkodni. Én nem vagyok közgazdász, de ezt a számítást nem nehéz elvégezni. Magyarország a válság kapcsán 25 milliárd dollár hitelt vett, illetve vesz fel. Ez a pénz kvázi az állam működéséhez szükséges, hisz a hazai gazdaság teljesítménye elmegy a hitelekre, vagy fordítva, de a lényeg ugyanaz. Kis számolással kiszámítható, hogy ez egy mostani 230 HUF/USD árfolyamon kalkulálva 5.750 milliárd forint. (A nagyságrendet érzékeltetve jegyezném meg, hogy a KSH adatai szerint, kb. ekkora összeget tesz ki az összes magyar háztartás pénzvagyona.)
Az országban cirka 10 millió ember él, ha a hitel összegét leosztjuk ezzel, és átlag négyfős családdal számolunk, akkor ez nagyságrendileg családonként 2,5 millió forint jelent.

Gondoljuk csak el, figyelembe vettük a csecsemőtől, az aktív lakosságon keresztül, az elfekvőkben vegetálókig mindenkit. Ma a családoknak átlagban nincs ekkora adóssága, ha ezt a pénzt szétosztották volna úgy, hogy akinek hitele van, annak a hiteltörlesztésre kellene fordítania, akinek nincs, az pedig arra, amire akarja, akkor az azt jelentené, hogy a családok szinte mindegyike kikerülne az adósságcsapdából, a bankok a pénzükhöz jutnának, a kereslet is megugrana és ezek összessége már rövid távon bepörgetné a gazdaságot. Természetesen ezt a pénzt is vissza kell fizetni, de egy jól működő gazdaság ezt már sokkal kisebb áldozatok árán is megtehetné. Az alapötletet tovább fejlesztve persze lehetne még kitalálni több fajta és sokkal hatékonyabb elosztási elvet is (mert egyébként miért kéne a dologtalan kokeróknak fejenként odatolni cirka 600 ezret), de most én szándékosan a legkézenfekvőbbel számoltam.

Ezzel szemben mi történik? A családok hitelei is megmaradnak, és természetesen a felvett 25 milliárd dollárt is vissza kell fizetni. Persze majd hatalmas áldozatok árán. Morális válság, reménytelenség, munkanélküliség és egyre szélesebb szegénység. Aztán majd kitalálják, hogy el kell adni a földet, az ívóvizet, meg ami még megmaradt. Vajon kinek érdeke ez? Szerinted?

És ha már a gazdasági züllesztés jól megy, akkor hozzá kell igazítani a morálist is. Mondjuk ez is jól halad már, de hétfőn újabbal gazdagodott. Aznap ugyanis az új kormány első lépéseként megszavazták a buziházasságot is. Úgy látszik nem volt ennél fontosabb ügy és ezt már az első napon meg kellett szavazni. Azért kíváncsi lennék, hogy ennek mekkora a társadalmi támogatottsága, bár mondjuk szerintem, ez érdekli őket a legkevésbé. Azonban úgy látszik, hogy nekik ez még mindig nem elég. Tegnap Gusztosék jelezték, hogy az irány kiváló, de szeretnék még, hogy az így bejegyzett homárok még az örökbefogadás jogát is megkaphassák.

A félreértések elkerülése végett szeretném megjegyezni, a baj alapvetően nem a buzikkal van, hisz mindenki azt csinál a hálószobájában, vagy akár az erre szakosodott klubokban, amit akar. A probléma ott kezdődik, amikor ennek a genetikai zsákutcának reklámot csinálnak, amikor gyerekek elé, mint menő, vagy követendő példát hozzák fel, amikor a legalját kihajtják, hogy a város közepén provokálják az embereket, amikor egyenlővé akarják tenni a devianciát hagyományos értékekkel.

A folyamatot végül Hiller haver javaslata fejelte meg a holokauszttagadás ügyében tett javaslatával és ezzel párhuzamosan elindult a két nagy párt szándékos és durva csúsztatás sorozata is a Jobbikkal szemben. Ha esetleg valaki lemaradt volna, még a hétvégén volt két demonstráció a fővárosban. Mindegyik a holokauszt emléknaphoz kapcsolódott. Az egyiken, az Élet menete elnevezésűn tovább próbálták szőni a mítoszt, míg a másikon, az Igazság mentén, ezen mítosz igazságtartalmát feszegették és cáfolták. Az utóbbin a hungarista mozgalom szimpatizánsain kívül részt vett a Dósa István vezette Magyar Gárda Őrzők Szárnya is.

Hogy mindenkinek összeálljon a kép. Ez utóbbi szervezet nem azonos a Magyar Gárda Mozgalommal, éppen ellenkezőleg a Magyar Gárda Őrzök Szárnya azokat tömöríti, akiket múlt év szeptemberében kizártak, vagy önként kiléptek a mozgalomból. A két szervezet azóta nem is ápol jó viszonyt egymással.

Mind a jobb, mind a baloldal ugrott a témára. Nem érdekelte őket, hogy a két szervezet nem ugyanaz, hogy a Dósa fémjelezte brigádhoz a Jobbiknak semmi köze sincs. A lényeg, hogy ezzel a kis csúsztatással végig lehetett haknizni a teljes magyar médiát. Természetesen a szokásos antimagyarok vitték a prímet, de most Gusztos és Lendvai mellé beszállt a fideszes Répássy is. Láttam a vele készített riportot az ATV-én. Igazi hányinger volt, még Kajmán Olga is meglepődött, hogy Robika milyen bőszen határolódik el mindentől, ami ellentétes a cionista érdekekkel. Gondolom neki is, mint minden fideszesnek ki van adva, hogy minden áron, még saját magunk szemen köpése árán is, de keresztbe kell tenni a radikálisoknak. Szerencsére nem nagyon sikerül és egyre többeknek nyílik ki a szeme. A tegnapi közvélemény kutatások már parlamenti befutó helyre mérték a Jobbikot.

A holokauszttagadás büntethetőségéről pedig csak annyit jegyeznék meg, hogy szerintem feldolgozás és kutatás alatt álló történelmi események egyoldalú megítélésének törvénybe iktatása, legyen az bármilyen téma is, súlyosan sérti a szabad véleménynyilvánítás szabadságát. Elfogadhatatlan, hogy bármely történelmi eseményt dogmaként, megkérdőjelezhetetlen tényként fogadjunk el.